A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc szerint akár 50-100 ezer nyugdíjas is visszatérhet a munkaerőpiacra a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül. A nyugdíjas szövetkezetekkel elvileg mindenki jól jár, mert egyrészt a nyugdíjasok plusz keresetre tehetnek szert a nyugdíjuk mellett, miközben ráadásul csak személyi jövedelemadót kell a bérük után fizetni, másrészt pedig ez a konstrukció segíthet az egyre súlyosabb munkaerőhiányon.
A nyugdíjas szövetkezetek létrehozásának ötletét még májusban lengette be a kormány, aztán nyáron már el is fogadták a törvényjavaslatot. Dávid Ferenc szerint mostanra már 70 szövetkezetet be is jegyeztek.
Nyugdíjas szövetkezetet bárki alapíthat, a feltétele csupán annyi, hogy mindenkori tagjainak legalább 90 százaléka öregségi nyugdíjban részesüljön, valamint hogy a tagok valamekkora összeggel hozzájáruljanak a szövetkezethez – de ez az összeg lehet akár 100 forint is. Eredetileg be kellett fizetni egy 100 ezer forintos illetéket is a bejegyzéskor, ezen azonban hamar módosítottak, Kósa Lajos szeptemberben nyújtotta be a parlamenthez a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek cégbírósági eljárását illetékmentessé tevő javaslatát.
Az érdekes a nyugdíjas szövetkezetek ötletében az, hogy a kormány egészen a közelmúltig nemhogy nem támogatta, hanem egyenesen akadályozta a nyugdíjasok munkavállalását. Bevezették a 40 év munkaviszony utáni öregségi nyugdíjba vonulás választhatóságát a nőknél, a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban megtiltották, a magánszektorban pedig korlátozták az öregségi nyugdíj melletti munkavégzést. Ezeket a megkötéseket nem is vonták vissza, csak létrehozták a nyugdíjas szövetkezetek intézményét.
Továbbá kicsit optimistának tűnik a feltételezés, hogy majd ez segít a munkaerőhiányon, tekintve, hogy a 65 éves és annál idősebb népesség mindössze 3,5 százaléka aktív gazdaságilag Magyarországon, ami szorosan összefügg egészségi állapotukkal. Az időskorúaknak csupán a 13 százaléka van jó egészségi állapotban, szemben például Franciaországgal, ahol ez az arány 42 százalék, vagy Németországgal, ahol 41.
Mindemellett egy nyugdíjas számára kecsegtető lehet a plusz kereset szerzésének lehetősége, hiszen a KSH adatai szerint 2016-ban „az öregségi nyugdíj átlagos havi összege kiegészítő ellátások (pl. özvegyi nyugdíj) nélkül 107 968 forint volt, ami a nettó átlagkereset 66,5%-ának felelt meg.” És 108 ezer forintból elég szűkösen lehet csak megélni. A nyugdíjas szövetkezetben pedig nem munkabérként, hanem tagi jövedelemként vehetik fel keresetüket, ami azt jelenti, hogy nem kell se egészségbiztosítási, se nyugdíjjárulékot fizetni utána, csak személyi jövedelemadót.
Viszont az, hogy nyugdíjasokkal orvosolná a kormány a munkaerőhiányt, alapvetően furcsa, hiszen a nyugdíj, mint szociális juttatás arról szól, hogy az embernek már nem kell dolgoznia. A nyugdíj elvileg azért van, mert már ledolgoztuk azokat az éveket, amiknek alapján ezt az összeget kapjuk – és aminek illene olyan magasnak lennie, hogy meg lehessen belőle élni. A munkaerőhiányt pedig talán bérfejlesztéssel és a magyarországi állapotok javításával lehetne valamelyest orvosolni.
