Ma van a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja, a legtöbb politikai párt, és az erőszak áldozatait segítő civilek is az erőszak elleni kiállásra szólítottak fel. De eközben rengeteg mítosz és tévhit terjed a nők elleni erőszakkal kapcsolatban. Ki ne hallott volna már olyan kijelentéseket, hogy valójában a nők provokálják ki az ellenük elkövetett erőszakos cselekedeteket, vagy épp csak kitalálják az egészet?

Összegyűjtöttünk egy csokorra valót ezekből a tévhitekből, és mutatjuk, miért nem igazak.

1. El van kicsit túlozva ez az ügy, a nők elleni erőszak csupán kevés elszigetelt eset

A magyar és a nemzetközi adatok is azt mutatják, minden ötödik nő él vagy élt olyan párkapcsolatban, amelyben partnere bántalmazta őt. Magyarországon minden héten meghal egy nő családon belüli erőszak következtében.

És mindez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a nők elleni erőszaknak rengeteg más formája van, a szóbeli erőszaktól, a lelkin át a szexuális erőszakig.

2. A nők is verik a férjüket!

Ez az elsőre tárgyilagosnak tűnő kijelentést leggyakrabban a „miért beszélünk nők elleni erőszakról, és miért nem a férfiak elleni erőszakról?” kérdés követi, és célja hogy elbagatellizálja a nők elleni erőszak fellépésének szükségességét.

A párkapcsolaton belüli erőszak és szexuális bántalmazás túlnyomó részét férfiak követik el nők ellen.

A partnerkapcsolaton belül elkövetett testi erőszakkal kapcsolatos esetek 95 százalékában férfiak az elkövetők és nők az áldozatok.

A fennmaradó 5 százalékot férfit bántalmazó nők, vagy azonos nemű párkapcsolatban élő partnerek követik el.

Nem arról van szó, hogy férfiak ellen soha nem követnek el erőszakos cselekedeteket. De ezeket is csak elenyésző arányban követik el nők, leginkább egyszeri, férfiak közötti verekedésről, vagy más bűncselekményről van szó. Ez nem jelenti az, hogy ezeket az erőszakformákat nem kéne megfékezni, de különböző típusú tettekről beszélünk, ezért a visszaszorításuk is eltérő stratégiát igényel. Míg a férfiak ellen elkövetett erőszak általában egyszeri esetekből áll és párkapcsolaton, családon kívül történik, a nők elleni erőszak ismételten, hosszú időn keresztül zajlik, és leggyakrabban a családon, partnerkapcsolaton belül.

3. A férfiak nem tudják kontrollálni a dühüket

Mindenki lesz dühös, férfiak és nők egyaránt. De ez még nem jelenti azt, hogy az emberek többsége ne tudná ellenőrzés alatt tartani ezt a dühöt. Ráadásul sokan leszünk dühösek az utcán, a munkahelyen, a boltban, mégsem kezdünk el erőszakos cselekedeteket elkövetni. A bántalmazó férfiakra is igaz, hogy a munkahelyen vagy épp az utcán képesek kontrollálni a dühöt, csak otthon „veszítik el” az önuralmat

A családon belüli erőszak elkövetői teljesen tudatosak: saját döntésük, hogy erőszakosak legyenek és ezzel kifejezzék: ellenőrzés alatt tartják a partnerüket, fölöttük állnak, ők az urak a házban. Sőt az önuralmat az is bizonyítja, hogy a legtöbb esetben figyelnek, senki ne kaphassa rajta őket az erőszak elkövetésén.

4. Főként a szegény, aluliskolázott férfiak a bántalmazók

Semmilyen statisztikai adat nincs, amely ezt alátámasztaná. A nők elleni erőszak ugyanúgy előfordul egy rózsadombi villában, mint egy zsákfaluban – az anyagi helyzet, az iskolázottság, a kor és státusz nem befolyásoló tényező.

5. A nők sokszor csak kitalálják, hogy bántalmazták őket

A nők ellen elkövetett erőszakos esetek egy nagy része nem is kerül a hatóságok tudomására, nemhogy kamufeljelentésekkel lennének elárasztva. A nyugati-európai statisztikák szerint a családon belüli erőszak miatt történt téves letartóztatások aránya megközelítőleg kettő százalék: éppen annyi, mint a többi bűncselekmény esetében.

6. A nők kiprovokálják a verést

Lévén, hogy az erőszak minden formája rossz és elítélendő, elég nehéz elképzelni olyan lépést, amely igazolná a verést és a bántalmazást.

7. A nők kiléphetnének a bántalmazó párkapcsolatból, ha akarnának

A párkapcsolati erőszak legszélsőségesebb formái, például a gyilkosság épp olyankor szokott bekövetkezni, amikor az áldozat kilépne a kapcsolatból. De ezen túlmenően is rengeteg tényező tartja fogva a nőket egy bántalmazó kapcsolatban: a gyerekek vélt érdekei, a férfitól való anyagi függés. Emellett a kilépni szándékozó áldozat gyakran azzal szembesül, hogy nem hisznek neki, megkérdőjelezik az erőszak megtörténtét, vagy az eddig felsorolt többi tévhitet is a fejükhöz dobálhatja a környezet.

8. A bántalmazó férfiak pszichés betegek

Statisztikailag a mentális betegségekkel küzdők semmivel sem erőszakosabbak, mint a nem betegek. Az erőszakot nem valamifajta egyéni mentális zavar okozza vagy teszi lehetővé, hanem a férfiak és nők közötti hierarchia. A nők elleni erőszakot a hétköznapi szexizmus, a nőket tárgyként kezelő reklámok, és a munkamegosztásban elfoglalt alávetett szerepük teszi lehetővé – vagyis a társadalmi viszonyok igazolják, teszik elfogadhatóvá az elkövetők számára. Az áldozathibáztatás, a hallgatás, a félrefordított tekintet mind a bántalmazót segítik.