Néhány gondolatot muszáj előrebocsájtanom, hogy a következő szöveg értelmezése ne menjen félre. Először is szeretném tisztázni, hogy a következő szöveget 96 százalékban én írtam. 4 százaléka néhány (most meg nem nevezendő) kolléga, ismerős észrevétele, hozzászólása alapján íródott. A szöveg formája manifesztum, kiáltvány, ami természetéből fakadóan több egy pár oldalas vázlatnál, vagy „mondás-gyűjteménynél”, de jóval kevesebb egy programnál, mind részletességében, mind kidolgozottságában. A szöveg (továbbiakban Manifesztum) Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt programját volt hivatott kifejezni, megjeleníteni ugyan, de milyensége (erényeivel és hibáival egyetemben) az általam helyesnek vélt baloldali gazdaságpolitikát mutatja.
Itt kell megjegyeznem, hogy az írás során egy-két elem adottságként jelent meg számomra (13. havi nyugdíj, első diploma ingyenessége, progresszív jövedelemadó, vagyonadó), de ezek szükségességével magam is – a 13. nyugdíj kivételével, amelyről korábban már leírtam, hogy mit gondolok – egyetértettem és egyetértek. A volt szocialista miniszterelnök-jelölt stábjában gazdaságpolitikai tanácsadó minőségben vettem részt, ebből következik, hogy ez a Manifesztum egy gazdaságpolitikai alapvetés. Ez akkor is igaz, ha bátorkodtam olyan területekre is kitekinteni (nem szakértőként), amelyekről azt gondolom, hogy igen szoros gazdaságpolitikai kötődéssel bírnak (oktatás, egészségügy például a versenyképesség miatt, stb.).
Ugyanakkor nem írtam olyan területekről, amelyek értelmezésem szerint távolabb esnek a gazdaságpolitikától (jogrend, demokrácia, emberi jogok, külpolitika, stb.), ezek beemelése (kidolgozása) másokra várt (vár). A szöveg továbbá nem végleges változat, hanem egy erős készültségű munkaanyag.
Azzal, hogy a Manifesztumot a Mérce megjelenteti, az lehetőséget kap, hogy tovább, immár önálló életet éljen. Szerzőként szabad terméknek tekintem, amelyet a jelen vagy a jövő baloldali pártjai, szervezetei, gondolkodói kedvükre felhasználhatnak (vagy nem), ez csupán rajtuk áll.
(A szövegben szereplő „szocialista”, „MSZP-s” szófordulatok nem szükségképpen jelentik, hogy a szövegben foglaltak megegyeznek a Magyar Szocialista Párt jelenlegi álláspontjával. A kifejezések inkább azt jelölik, hogy a Manifesztum eredetileg a párt számára programot adó anyagként készült.)
***
Hogy idehaza is boldogulni tudjunk
Megteremtjük a boldogulás feltételeit Magyarországon!
Ahhoz, hogy le tudjuk váltani a jelenleg kormányzó Fidesz-KDNP kormánytöbbséget nem elég elmondanunk, hogy mi a bajunk a kormányzásukkal, hanem azt is meg kell fogalmaznunk, hogy a jelenlegi hatalommal ellentétben mi milyen Magyarországot szeretnénk. Be kell mutatnunk azt a programot, amellyel ezt el kívánjuk érni.
A Fidesz-KDNP lassan nyolc éves kormányzásáról sok rosszat el lehet mondani, sokan megtették már ezt és teszik meg újra, minden nap. Elmondtuk már és elmondjuk most újra mi is. Az orbáni politikai kurzus tönkretette a közoktatást és felszámolta az egyetemek autonómiáját. Tönk szélére sodorta az egészségügyet, veszélyeztetve saját polgárai életét, miközben százmilliárdokat szórt el értelmetlen presztízsberuházásokra.
Magyarországnak nem focistadionok, olimpia, beépített Városliget és budai várba költöző miniszterelnök kell, hanem fizetésemelés az ápolónőknek, orvosoknak, tanítóknak, szociális gondozóknak. Nem újabb atomerőműre és Putyin Oroszországának ölelő karjára van szükségünk, hanem szociális bérlakásokra, megújuló energiára, épületszigetelésre és elkötelezett Európa-pártiságra. A Fidesz-KDNP politikusai és baráti körük szétlopják az országot, Orbán kegyencei százmilliárdos vagyonokhoz jutnak, miközben tízezreknek nincs fedél a feje felett, tízezreknek nem jut télen tűzifára és százezreknek kell havi 50-60 ezer forintból megélni.
Elmondtuk azt is, és elmondjuk újra, hogy nem a minisztereknek kell helikopterrel közlekedniük, hanem a mentőszolgálatnak kellenek működő helikopterek, hogy nem milliárdos kormánybiztosnak kell adókedvezmény a kaszinóira, hanem az induló kisvállalkozásoknak. Arról is beszéltünk és beszélünk, hogy százezrek hagyják el Magyarországot a jobb élet reményében, miközben a kormány munkaerőt importálna Ukrajnából, és arról is, hogy titokzatos tanácsadók helyett, akik nem tudni miből élnek, átlátható közpénzköltésre van szükség.
Szocialistaként ki kell mondanunk azt is, hogy az Orbán-rendszerrel szemben a legfőbb kritikánk az, hogy Orbán Viktor a gazdagok, a vagyonosak, a hatalmasok Magyarországát építette fel és működteti. Orbán-rendszere kizsákmányolja, elnyomja és megfélemlíti a magyar társadalom kétharmadát.
A Fidesz a gazdagok pártja.
A Fidesz-KDNP pártszövetség a gazdagok érdekeit védi a szegényekkel szemben, a nagyvállalatot a kisvállalkozóval szemben, a multik érdekét a hazai kistermelőével szemben, a tőke érdekeit a munkavállalókéival szemben. A Fidesz-KDNP magasról tesz azokra, aki kétkezi munkások, akik irodákban görnyednek, akik árkot ásnak, gyereket tanítanak, kisdedet pelenkáznak, a napi megélhetésért gürcölnek. Nem törődik azokkal, akiknek nem marad elkölthető pénze a hó végére, akik sokadmagukkal szoronganak a méregdrága albérletben, akik nem tudnak gyümölcsöt csomagolni a gyereknek tízóraira, és akik nemhogy Ibizára, de a Balatonhoz sem jutnak el soha.
A Fidesz-KDNP nem egyszerűen magára hagyta a magyar társadalom többségét, de olyan rendszert épített fel, ahol ők nem is léteznek. Ha nincs vagyonod, nem érsz semmit. Ha nem nyitottál fánkozót a belvárosban baráti bankhitelből, akkor nem vagy senki. Ez a Fidesz Magyarországa!
A munkások, alkalmazottak, a bérből és fizetésből élők számára nem ad esélyt a boldogulásra a Fidesz-KDNP Magyarországa. De azok számára sem, akik önálló vállalkozásba kezdenének, kicsiben gondolkodnak, apránként szeretnének előre haladni, politikai kapcsolatok, szívességek és kenőpénz nélkül, pusztán ötletükre, szorgalmukra, kitartásukra támaszkodva. És azok számára sem, akik friss és piacképes gondolkodással rendelkező, innovatív kis- és közepes nagyságú vállalatokat vezetnek/tulajdonolnak és nem akarnak betagozódni a Fidesz-KDNP uram-bátyám NER-világába. Sőt, még a NER-be tagozódott nagytőkések számára sem biztonságos világ ez, hiszen csak addig megy a szekér, amíg a barátság tart. Simicska és Spéder „felemelkedése és bukása” azt mutatja, hogy Orbán Viktor rendszerében senki sincs biztonságban.
Mit akarunk mi, szocialisták?
Mi, szocialisták, ezzel szemben azt gondoljuk, hogy olyan Magyarországra van szükség, amely nem zárja el a társdalom kétharmada elől az előbbre jutás, a boldogulás lehetőségét. Olyan Magyarországra, ahol kezet nyújtunk a segítségre szorulónak, ahol az elesetteket felsegítjük. Ahol a munkának nem csak becsülete, de tisztességes bére is van, ahol a lakhatás, a ruházkodás, az egészséges ételek, a pihenés nem kiváltság és nem is életre szóló teher, eladósodás révén szerezhetőek meg, hanem a jól végzett munkáért kapott bérből megvásárolhatóak. Olyan országot akarunk létrehozni, ahol a vagyonos, a gazdag nem a mélybe taszítja, de segíti a kevésbé jómódút. Olyan országot, ahol a mobilitás csatornái nyitva állnak, tanulás és kezdeményezőkészség, kitartás és elhivatottság révén bárki számára. Olyan Magyarországot akarunk, ahol a jólét mindenki számára elérhető.
Vannak, akik nem képesek önerőből boldogulni. Őket támogatni, segíteni kell! Nem egyszerűen munkahelyekkel és magasabb bérrel, de tudással, erőforrásokkal, minden lehetséges eszközzel. Vannak, akik képesek arra, hogy önerőből boldoguljanak. Őket tehermentesíteni kell, megszüntetni az akadályokat, „békén hagyni”! És vannak, akik már boldogultak, vagyonra tettek szert, meggazdagodtak. Velük meg kell értetni, hogy a vagyon, a tulajdon felelősség is! Részt kell, hogy vállaljanak abban a programban, amely más számára is megnyitja az utat, hogy előre léphessen egyet, hogy feljebb juthasson.
A baloldalnak úgy kell szolidárisnak lennie az elesettekkel, a lecsúszott és önmagukért tenni nem képes csoportokkal, hogy a fenntartó támogatáson túl eszközöket és lehetőségeket ad a kezükbe a változtatáshoz (akár munkát egy megreformált közmunkaprogramban). A lecsúszottaknak, az elesetteknek segítő kezet nyújtunk, és ha kell abban is segítünk, hogy megtanulják, hogy hogyan álljanak a saját lábukra, hogy ne éljék le kiszolgáltatottan, pusztán a közösség jóindulatára támaszkodva életüket.
A baloldalnak támogatnia kell a dolgozó osztályokat. Támogatnia kell a kétkezi munkásokat, az alkalmazottakat, a kisvállalkozókat, kiskereskedőket. Akiben ott a szándék, hogy előre lépjen, de nincs mire/kire támaszkodnia, annak támaszt kell nyújtanunk. Közösségi erőforrásokat, közösségi szolgáltatásokat, pénzbeli támogatást, adókedvezményeket, adósságrendező hitelt, olcsó lakhatást, ingyenes és jól működő oktatást, egészségügyet kínálunk számukra.
Akiknek van saját erejük, ötletük, tudásuk, tehetségük, azokat is támogatnunk kell, de másképpen. Az ő számukra elsősorban akadálymentesítenünk kell a terepet. Csökkenteni az adminisztrációs terheket, egyszerűsíteni az adózást, olcsó hiteleket biztosítani a tőkepiacon, támogatni fejlesztéseiket, beruházásaikat, elismerni azt, ha munkát és tisztességes bért adnak másoknak, hozzásegítve őket a jobb élethez.
Akik az elmúlt évtizedekben és főleg az elmúlt években tulajdont és vagyont halmoztak fel, azoktól pedig fokozott anyagi hozzájárulást várunk. Kérjük, hogy értsék meg és fogadják el, hogy a gazdag, az erős, a vagyonos fokozottan ki kell, hogy vegye a részét a közösségi terhek viseléséből. Azt várjuk, hogy megértsék és elfogadják, hogy a tulajdon (minél nagyobb, annál inkább) nem csupán szabadság, de felelősség is. A másokért tenni tudás felelőssége. Olyan felelősség, amelyet számon lehet és kell is kérnünk.
A mai Magyarország egyik legsúlyosabb problémája ma nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás. A jól képzett, vállalkozó kedvű, tenni akaró magyar állampolgárok elvándorlása. Félmillió honfitársunk hagyta el Magyarországot a jobb, nyugodtabb, biztonságosabb élet reményében, és még kétszer ennyien távozhatnak a közeljövőben. A magyar történelem egyik legnagyobb exodusa elé nézünk, ha nem sikerül változtatni, ha nem állítjuk meg a Fidesz-KDNP csupán a vagyonosoknak, jómódúaknak kedvező gazdaságpolitikáját. A legfrissebb adatok [1] szerint 1,2 millióan tervezik, hogy a jövőben külföldön vállaljanak munkát. A fiatalok 40 százaléka külföldre menne. Magyarország kiürülése olyan folyamat, amelyet – mindnyájunk érdekében – meg kell állítanunk!
Olyan Magyarországra van szükség, ahol az emberek azt érzik, látják, hogy nem kell elhagyniuk a hazájukat, mert idehaza is képesek, tudnak boldogulni. Mi olyan országban akarunk élni, ahol nemcsak kevesek, a kiválasztottak (a haverok), hanem mindenki számára van esély a továbblépésre, az előbbre jutásra. A mi politikánk – gazdaságpolitikánk megteremti azokat a feltételeket, ösztönzőket, rendszereket, amelyek hozzásegítik a tenni, boldogulni vágyókat céljaik eléréséhez, legyen ez tisztességes munkabér, lakhatás, nyugodt élet, vállalkozás, tanulás, öntevékenység… bármi, ami építi, erősíti, jobbá teszi az egyént, a közösséget, a társadalmat és a környezetet. Hogy érdemes legyen idehaza maradni, érdemes legyen visszajönni.
Mi, szocialisták, azért dolgozunk, hogy olyan Magyarországot hozzunk létre közösen, ahonnan nem kell elmenni, ahol érdemes és jó maradni, ahová jó megérkezni, mert van lehetőség mindenki számára a nyugodt, boldog élet eléréséhez. Olyan Magyarországot kell közösen létrehoznunk, ahol mindenki számára adott a boldogulás lehetősége!
Mit kell tennünk?
Nem túl nehéz megmondani, hogy mi kell ahhoz, hogy a magyar emberek boldogulása saját hazájukban biztosítva legyen, és ne kelljen a jobb élet reményében külföldre vándorolniuk, hátrahagyva családot, barátokat, a hazát. Tisztességes bért fizető munka, az önálló kezdeményezéseket segítő (vállalkozásbarát) környezet, emberhez méltó és megfizethető lakhatás, támogató helyi közösség, jó iskolák, hogy a gyermekeink jövőjét biztosítva lássuk, az idősek érdekeit óvó nyugdíjrendszer, stabil, hosszú távon is élhető ország, amely alkalmazkodni tud a klímaváltozás kihívásaihoz. Programunkat ennek szellemében fogalmaztuk meg.
Az általunk kínált program lényege, hogy élhető, az egyéni és a közösségi boldogulást segítő országot hozzunk létre. Mi együtt, a magunk számára, mindenki számára. A Magyar Szocialista Párt programja a boldogulás programja, egy erős és szolidáris társadalom építésének a programja, ahol bárki, aki szorgalmas és tehetséges, előbbre juthat, ahol az erős segíti a gyengét, ahol mindenki számára lehetséges, elérhető a jólét és a jól-lét. A mi programunk az idegenben való boldogulás keresés, a kivándorlás alternatívája, a mi programunk a tíz, húsz, száz év múlva is élhető és jól élhető Magyarország programja, a magyar megmaradás programja.
Programunk szociáldemokrata program. Őszintén hiszünk a szociáldemokrácia értékeiben, az európai szociáldemokrácia haladó eszméiben. Programunkban elkötelezettek vagyunk az egyéni szabadság kiteljesítése, az egyenlőtlenségek felszámolása, a társadalmi igazságtalanságok és a kizsákmányolás megszüntetése irányában. Választási programunk minden egyes pontjának, szakaszának, elemének vezérelve, hogy egyenlőbb, szolidárisabb, igazságosabb társadalmat hozzunk létre. Olyan Magyarországot, amelyben mindenki egyformán esélyt kap, hogy boldogulhasson.
(Az alábbiakban a Manifesztum egyes témafejezetei olvashatók)
(Címlapkép: Facebook / Botka László)