A címben feltett kérdésre sajnos éppúgy csak utólag derül majd ki a válasz, mint az utóbbi hetek szinte minden nevezetes pontján: Spanyolország nagyjából improvizálva halad előre történetének egyik legjelentősebb válságában. A tegnapi sorsdöntő események után ma ködös, meleg októberi reggelre ébredtek a helyiek, egyelőre se a frissen kikiáltott köztársaság, se az intervenció nem okoz látható felfordulást a katalán utcákon. De a spanyol kormány és a katalán függetlenség hívei is szorgosan dolgoznak a folytatáson…

Vele ellentétben a katalán önkormányzat, a Generalitat elnöke, Carles Puigdemont ma a katalán köztévéből üzente meg, hogy nem ismeri el a spanyol kormány által tegnap bejelentett felmentését, és arra kéri a függetlenség híveit, hogy a „demokratikus ellenállás” eszközeivel védjék meg a köztársaságot.

A spanyol legfelsőbb ügyész pénteken már beharangozta, hogy az elnök és közeli munkatársai letartóztatására készül, és felelősségre kívánja vonni a pénteki függetlenségi deklaráció felelőseit: a parlamenti házbizottságot, sőt, alkalmasint a képviselőket is, akik a parlament feloszlatásával elvesztették immunitásukat. Elegendő lehet-e a „demokratikus ellenállás” a letartóztatások megállításához? Nem valószínű, és a katalán vezetők köztudottan felkészültek arra, legalábbis lélekben, hogy börtönbe fognak menni.

Puigdemont egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy hívei kerüljék a konfrontációt más véleményeket képviselő polgárokkal, különös tekintettel pl. a vasárnapi tüntetésre, amelyet az a „Katalán Civil Társadalom” nevű szervezet kezdeményezett, amely már október 8-án is több százezer embert vitt utcára a spanyol egység védelmében.

Atrocitásokra továbbra is főleg a szélsőjobb részéről került sor, tegnap este a függetlenség ellen szervezett tüntetés margóján három agresszió is történt, hárman meg is sérültek, többek között a katalán rádiót támadták meg csuklyás férfiak.

Az október 1-én a referendum során az urnákat védő komiték ma délután ültek össze, a további forgatókönyveket kidolgozandó; a továbbra is békésnek ígérkező ellenszegülés lehetséges eszközei a tüntetések, flashmobok és a szabotázsakciók mellett a hivatalnokok munkalassító akciói lehetnek.

A korábban felmerült általános sztrájk sem kizárható, de erről egyelőre nincs szó – feltehetően mindenki tisztában van vele, hogy nincs realitása a hosszabb távú ellenállásnak.

Ráadásul Mariano Rajoy tegnapi bejelentése, amely a várakozásokkal ellentétben a lehető legkorábbi időpontot, december 21-ét jelölte ki a választások megrendezésére, kifogta a szelet a hosszú, bizonytalan állapotra készülők vitorlájából. Napokon belül el kell dönteni, ki, hogyan kíván vagy nem kíván elindulni a választásokon, a kampány gyakorlatilag ma megkezdődött.

Mindez a normalizáció irányába hat, annak ellenére, hogy a 155-ös cikkely és az autonómia felfüggesztése ezzel együtt is brutális intervenció, példátlan demokratikus szükségállapot az ország történetében.

Az autonóm közösség vezetését a miniszterelnök Mariano Rajoy helyettesének, Soraya Sáenz de Santamaríának delegálta, míg a különféle intézmények vezetése megoszlik a madridi kormány tárcavezetői között. Mindez persze számos csapdát is rejt, miközben az sem elhanyagolható tény, hogy a kormánypárt katalóniai támogatottsága 9% körül volt a legutóbbi választásokon…

De a 155-ös bevetése csak elvben tűnt sima megoldásnak. Egy mély politikai konfliktust ugyanis nem lehet bürokratikus huszárvágással megoldani, még akkor se, ha olyan elbűvölő modorban történik, mint ahogy ma a spanyol rendőrség fordult azokhoz a szeparatistákhoz, akik a tegnapi proklamáció nyomán szétvágták spanyol irataikat:

Te recordamos: si tienes que renovar tus documentos pide cita en https://t.co/vy3ZegWcIE
Son 11€ el DNIe y 26€ el Pasaporte.#EstamosporTI pic.twitter.com/4wT1ZvXEe8

— Policía Nacional (@policia) October 28, 2017

Emlékeztetünk, ha meg kell újítanod a dokumentumaidat, kérj előzetes időpontot. Személyi 11€, útlevél 26€ .#ERTEDvagyunk.