A Fővárosi Közgyűlés a jövő héten dönthet a Római-part sorsáról. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megakadályozzuk egy olyan parti mobilgát megépülését, amely tönkretenné Budapest egyik utolsó természetközeli partszakaszát. A jelenleg engedélyeztetés alatt álló parti védmű ráadásul árvízvédelmi szempontból sem tűnik megfelelőnek: egyre több szakértő kérdőjelezi meg, hogy a gát valóban megfelelő védelmet tudna-e nyújtani a környéken lakóknak. A Greenpeace Magyarország ezért szeptember 24-én eseményt tart a Római-part védelmében, és arra kéri a Fővárosi Közgyűlést: állítsa le a partélre tervezett mobilgát engedélyeztetését!

Fotó: 24.hu

A Római-part sorsa egész Budapest ügye. Rengeteg budapesti jár ide kikapcsolódni. A part védelme mindazoknak az ügye, akiknek fontos a városi fák védelme, akiknek a természetes környezet értéknek számít, akik szeretik Budapestet, és készek kiállni azért, hogy a város megmaradt zöldterületei védelmet kapjanak.

A Római-part védelme emellett a köz ügye. Arról is szól, hogy a zöldterületek átalakítása közösségi ügy. Valós társadalmi egyeztetés szükséges ahhoz, hogy egy olyan megoldás szülessen, mellyel a közösség egyetért. Ehhez az embereket a folyamat elejétől be kell vonni a tervezésbe.

A Római-part védelme továbbá amellett, hogy árvízvédelmi kérdés, városrendezési és környezetvédelmi ügy is. Mindezen szakmák független szakértőinek javaslatából kell összeálljon a minden szakmai szempontot mérlegelő végső megoldás.

A jelenleg engedélyeztetés alatt álló, a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott partélre tervezett védmű elpusztítaná Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partját, és nem garantálná a környéken lakó 55 ezer ember biztonságát.

A Lányi András szerkesztésében megjelent, a Római-part árvízvédelméről szóló  tanulmányban dr. Koncsos László professzor vízügyi szakvéleményéből kiderül, hogy a parti mobilgát terve figyelmen kívül hagy olyan lényegi szempontokat, mint a védvonal magassági pozíciója, a hidraulikus talajtörési kockázat, a jeges ár és az uszadéktalálat mint kockázati tényezők, vagy éppen a mértékadó árvízszint (MÁSZ) esetleges növekedése.

Tosics Iván és Csanádi Gábor városszociológusok kifejtik, hogy a mobilgát megépítésével járó várható ingatlanpiaci nyomás miatt a Római-partra sűrűbb és uniformizált beépítés várhat. Ezzel megszűnne a partszakasz jelenlegi közpark jellege, és elveszne a hely hagyományos arculata, hangulata és egyedülálló társadalmi miliője.

Bardóczi Sándor tájépítész urbanisztikai helyzetelemzésében, valamint a part természeti értékeit és élővilágát (állatvilág, növényzet, fásítás) bemutató környezetvédelmi elemzésében jut arra a következtetésre, hogy a Római-part jelenlegi természetközeli partszakasza társadalmi és természeti szempontból is megóvandó érték.

A részben uniós forrásból finanszírozandó partélre tervezett védmű emellett hatályos jogot is sért, mivel az Európai Unió irányelvei tiltják az árteret szűkítő, a vízi és vízparti élőhelyeket degradáló műszaki beavatkozást, amennyiben lehetséges más megoldás. Márpedig lehetséges.

A Greenpeace Magyarország azt várja a Fővárostól, hogy végre induljon valódi társadalmi párbeszéd a Római-part jövőjéről, és szülessenek tudományos és szakmailag megalapozott tervek a mobilgáttól eltérő alternatív nyomvonalakra is. A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére ugyanis létezik olyan megoldás, mely a lakosságnak is megfelelő védelmet nyújt, és közben a partszakasz természeti értékeit is megőrzi.

Szeptember 24-én a budapesti Madách téren a Greenpeace Magyarország arra szólítja fel a Fővárosi Közgyűlést, hogy

• állítsa le a partélre tervezett mobilgát engedélyezését;
• szeptember 27-i ülésén döntsön arról, hogy népszavazást ír ki a római-parti árvízvédelmi nyomvonalról!

Gadó György Pál

Zöldterületek kampányfelelőse

Greenpeace Magyarország