Lengyelországban szeptember elsején életbe lépett egy, a lengyel lakosság többsége által elutasított oktatási reform. A reform többek közt szétzúzza az 1999 óta létező lengyel iskolai rendszert, ami miatt majdnem 10 ezer tanár veszítette el az állását. Az iskolarendszer átalakítása mellett a nemzeti tantervben is nagy változások történtek, mostantól katonai képzést is kapnak a középiskolások, a történelemoktatásban pedig csakis lengyel szempontból vizsgálják az eseményeket.

Fotó: Tüntetés az oktatási reform ellen Varsóban. / Jakub Szafrański

Körülbelül 400 ember gyűlt össze Varsóban a Nemzeti Oktatási Minisztérium épülete előtt szeptember negyedikén. A Lengyel Pedagógusok Szakszervezete által szervezett tüntetést „Az iskola a miénk!” néven hirdették meg. A tüntetők csengőkkel és zászlókkal érkeztek (sok diák szivárványszínű zászlót lengetett). Az egyik tiltakozó tábláján ez állt: „Oktatást akarunk, nem hazugságokat”. A tüntetésen ellenzéki képviselők és aktivisták is részt vettek. „Dühösek vagytok?” kérdezte Dorota Loboda a színpadról. Loboda a Szülők az Oktatási Reform Ellen csoport egyik társalapítója. Májusban több más szervezettel együtt majdnem egymillió aláírást gyűjtöttek össze a törvénymódosítás elleni petíciójukhoz. A kérdésre rövid hallgatás, majd egy bizonytalan „Igeeen!” volt a válasz a tömegtől. A tüntetőknek nincs semmi okuk az örömre: a kormány megszavazta a törvényt, és ezt senki sem tudta megakadályozni.

Ambíciózus reform

Hosszas tárgyalások és egy tüntetéshullám után az oktatási reform életbe lépett. „A nyári szünetnek vége, visszatérünk az iskolapadokba. Olyan iskolákba térünk vissza, amelyek nem ugyanolyanok, mint amiket júniusban otthagytunk” – mondta Beata Szydło miniszterelnök egy dobroczyni iskolában Podkarpacie Voivodeshipben, abban a régióban, ahol a legerősebb a kormány támogatottsága Lengyelországban.

Ebben az évben a kormány plusz 300 millió zlotyt (21,6 milliárd forint) költ az oktatásra, majd még 350 milliót (25,2 milliárd forint) 2019 végéig. De a több pénz nem feltétlenül jelent jobb oktatást.

A gimnáziumokat, ahol a diákok 3 évig tanultak az általános iskola után, fokozatosan bezárják a következő két évben. Azok a diákok, akik elsős gimnazisták lettek volna, most ehelyett hetedikesek lesznek az általános iskolában, amely ezentúl nyolcosztályos lesz. Általános iskola után a diákok a négyéves középiskola és ötéves szakiskola közül választhatnak.

Az iskolarendszer átalakítása mellett a kormány a tanterven is változtatott. Jelenleg az új tanterv csak az általános iskola első, negyedik és hetedik osztályát érinti, a többiek még a régi tanterv szerint tanulnak.

Az, hogy a kormány ingyenes egészségügyi ellátást ígért minden iskolában tanuló diáknak, nem nyugtatta le a kedélyeket.

Megoldatlan problémák

A drasztikus változások miatt az iskolai épületeket is át kellett alakítani. Több közülük még nem készült el. Trzebnicában, az alsó-sziléziai Voivodeshipben a diákok a városi kulturális központban kezdték meg a tanévet. A következő két hétben, vagy akár tovább is, az első négy osztály diákjainak órái ott lesznek megtartva. Az idősebb gyerekek óráit már a felújított iskolaépületben tartják.

A kormány ingyenes tankönyveket ígért az általános iskolás diákok többségének, azonban rengeteg visszajelzés érkezett az ország egész területéről, hogy a könyvek nem érkeztek meg időben. Az oktatási minisztérium az iskolákat hibáztatja, amiért azok nem rendelték meg a könyveket időben. A másik oldalról pedig az iskolák hibáztatják a minisztériumot, amiért nem tette közzé a megrendelhető könyvek listáját időben.

Szydło miniszterelnök 15 százalékos béremelést jelentett be, amelyet a tanárok 2020 januárjáig kapnának meg. A lengyel pedagógusok szakszervezeti vezetője, Sławomir Broniarz szerint azonban ez nem oldja meg azt a problémát, hogy a reform következtében majdnem 10 ezer tanár veszítette el az állását, és több mint 20 ezren kevesebbet dolgoznak, mint korábban.

A reformnak számos aspektusa továbbra is rendkívül vitatott és nem teljesen világos. A középiskolákban valószínűleg csak heti egy informatikaóra lesz, az is csak az első évben. Ugyanakkor elindítanak egy civil védelmi kurzust, szintén heti egy órában. Ezt a módosító javaslatot a nemzetvédelmi miniszter, Antoni Macierewicz nyújtotta be, aki radikális nézeteiről és háborús retorikájáról ismert. Szerinte a diákoknak nem csupán elsősegélyt kéne tanulniuk, hanem katonai képzést is kellene kapniuk.

Tárgyalások nélkül

Amikor a kormány 2016 júniusában bejelentette ezeket a reformokat, a közvélemény nagyrészt pozitívan reagált. A fokozódó problémák miatt azonban sokan meggondolták magukat. 2017 áprilisában már a lakosság 60 százaléka ellenezte a reformot, ami egymillió aláírást eredményezett a törvény elleni petíción. Az emberek tényleg azt hitték, hogy meg tudják majd akadályozni a reformot. De a kormány nem vett róluk tudomást.

Szeptember negyedikén az emberek idegesek voltak. „Hol a miniszter?” kiabálta a tömeg. Nyílt tárgyalásokat követeltek, ahol végre meghallják a hangjukat. Persze a miniszter nem jött el. A tüntetők pedig a csöpögő esőben és hidegben állva elvesztették a lendületüket az oktatás menetének befolyásolásáért vívott harcukban. Csak annyit tudtak tenni, hogy bejelentették, figyelemmel fogják követni az életbe lépett reformot.

Paweł Pieniążek

A cikk eredetileg angolul jelent meg a politicalcritique.org oldalon.