Little Rock, ugye Arkansas állam fővárosa. A Little Rock 9 néven ismertté vált, a múlt század ötvenes éveiben történt eseménysorozat az afro-amerikaiak polgárjogi harcának ikonikus mérföldköve. A történet röviden a következő: az 1954. évi, Brown néven ismert, az Egyesült Államok Legfelső Bíróságán született ítéletet követően, mely alkotmányellenesnek nyilvánította a faji alapú szegregációt az iskolákban, Little Rock iskola fenntartója, más iskolafenntartókkal együtt, tervet fogadott el az iskolák fokozatos deszegregációjára.

A hatéves Ruby Bridges 4 seriff kíséretében megy először a „fehérek iskolájába”, 1960. november 14-én, New Orleans városában. A polgárjogi mozgalmak ikonikus képe Norman Rockwell festményén (1964)

Az első lépésben az 1957-58-as iskolaévben kilenc fekete diákot felvettek a város központi középiskolájába. A fehér szülők tiltakoztak, tüntettek, szeptember 1-én körbe zárták az iskolát, megakadályozva a fekete gyerekek bejutását. Az állam kormányzója a tiltakozó szülők támogatására kirendelte a felügyelete alatt álló fegyveres erőket is.

Az Egyesült Államok elnöke, Eisenhower, akihez eljutott a hír, nem sokat hezitált, egyértelműen a bírósági ítélet végrehajtatása mellett döntött, és mivel más eszköze nem volt, Little Rockba rendelt egy légi deszant hadosztályt és az Arkansasi Nemzeti Gárdát, kivonva a kormányzó hatásköréből, szövetségi felügyelet alá rendelte. A 9 afro-amerikai gyerek legalább egy hónapig katonai felügyelet és védelem mellett járt iskolába.

A gyerekek – bár nem volt könnyű iskolai karrierjük – többsége egyetemet végzett, és ma a polgárjogi küzdelem hőseiként tisztelik őket.

És Eisenhower elnök? A történészek aligha sorolják őt a vérző szívű liberálisok közé, és nem tudjuk, konkrétan mit gondolt a faji alapú szegregációról. Azt azonban cselekedeteiből pontosan tudjuk, nem a szegregátorok, rasszisták alacsony ösztöneinek a kiszolgálásával kereste a kedvező választói reakciót, hanem a törvény szigorú betartatásával, a bíróság tekintélyének fenntartásával.

De hogy jön ide Kaposvár?

Nos, Kaposváron 2008 óta pereskedik a Mohácsi Erzsébet vezetése alatt álló Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány nevű roma jogvédő szervezet a hírhedt Pécsi utcai cigány iskola bezárásáért, ahova kizárólag a kaposszentjakabi telepen lakó roma gyerekek járnak. Az iskolából gyakorlatilag soha senki nem jut érettségit adó középiskolába. A pereskedés célja, mivel más eszköz Kaposváron sohasem működött, hogy a kaposszentjakabi gyerekek esélyt kapjanak a jó minőségű oktatásra: továbbtanulni, sikeres dolgozó emberré válni, csakúgy, mint a fekete gyerekek Little Rockban.

A Pécsi utcai iskola ügyében korábban született már a Kúrián ítélet, mely elmarasztalta az önkormányzatot, az iskolafenntartót és a felügyelő minisztériumot a jogellenes elkülönítésért. Nem történt azonban semmi, Szita Károly polgármester minden lehető helyen elmondta és leírta, hogy hibás ítélet született, azt ő nem tartja be, az iskola marad.

A második körben az Alapítvány, a Kúria instrukciói szerint már egy részletes tervvel adott be új keresetet, mely meghatározza, mely oktatásszervezési lépésekre és biztosítékokra van szükség a jogellenes elkülönítés lépésről-lépésre történő felszámolásához. E második kereset alapján a Törvényszék már előírta az alpereseknek az iskola felmenő rendszerben történő megszüntetését, valamint a 2017-18-as iskolaévben beiratkozó első osztályosoknak az iskolafenntartó által készített terv szerinti elhelyezését a város más iskoláiban.

Ez az ítélet jogtörténetet ír, most rendelte el először Magyarországon egy jogsértő módon működő iskola megszüntetését a bíróság. A Pécsi Ítélőtábla az ítéletet még 2016-ban fenntartotta, ezzel az jogerőre emelkedett.

Figyelemre méltó, hogy sem a minisztérium, sem az iskolafenntartó nem kért felülvizsgálatot a Kúriától, csak az önkormányzat. Ők kérelmükkel halasztást is kértek a végrehajtásra, hogy a Kúria döntéséig mégis indulhasson első osztály a Pécsi utcában. A halasztást a Kúria elutasította, a tárgyalást októberre tűzte ki.

Naivan azt hihetnénk, ezzel vége a kaposvári gyerekek faji alapú elkülönítésének az iskolában. Mint az sikeresen megvalósult már Hódmezővásárhelyen és Szegeden, elkezdődhet az integrált, inkluzív oktatás felépítésének hosszú nehéz munkája Kaposváron is. 

De nem, nem Szita Károly városában. Neki persze nincsenek kivezényelhető reguláris csapatai, nem is szereti az ilyet, az ő eszközei mások. Viszont a szülőknek sem kell tüntetniük, lehet, hogy nem is tennék.

Pontosan egy héttel a Kúria elutasító határozatának nyilvánossá tétele után az illetékes megyei hatóság engedélyt adott 8 osztályos általános iskola üzemeltetésére egy korábban csak zene- és táncoktatásra szakosodott, alapfokú művészeti iskolának. Igen, még véletlenül sem egy nyelviskolának vagy számítástechnikai képzőnek. Csak további két hét kellett, hogy a városi közgyűlés külön 8,5 millió forint támogatást ítéljen meg a vadonatúj, még kipróbálatlan általános iskolának. Sikerült közben a helyiségbérletet is megoldani. Nem fogják elhinni, a Pécsi utcai, törvénysértő működés miatt éppen bezárt iskola újonnan megüresedő osztálytermeit bérelik a KLIK-től, a minisztérium felügyelete alatt álló állami iskolafenntartótól. A szakmai kontinuitást a betiltott iskola megszűnő első osztályának időközben átvett tanító nénijei biztosítják.

Ja, és az új iskolának gyorsan híre ment, sok gyerek már beiratkozott a hírek szerint, lehet, bár erről nem volt még szó, talán éppen a közeli cigány telepről.

A fő szereplő ebben a történetben persze nem Szita Károly, ő nem lep meg senkit, hozza a szokott formáját.

Mit tesz azonban Balog Zoltán? Nem a minisztérium, vagy az oktatásért felelős államtitkár, hiszen minden jogszabály által rögzített eszköz az iskolák jogszerű működtetésének biztosítására a miniszter kezében van. Fel tud-e nőni az ő Eisenhower-pillanatához, a törvény védelmezőjeként, a bíróság tiszteletének fenntartójaként, nem beszélve a gyermekek mindenek felett álló érdekének képviselőjeként?

Ideológiai szempontból nem hiszem, hogy a miniszter jobboldalibb, vagy konzervatívabb lenne a volt amerikai elnöknél. Talán nem is keresztényebb, bár nyilván vannak felekezeti eltérések. Azt, hogy mit gondolt az elnök eltérő bőrszínű állampolgártársairól, nem tudjuk pontosan, szemben a miniszterrel. Ő megosztotta velünk gondolatait Tusványoson, még nem döntötte el, vajon erőforrást jelentenek-e, vagy tehertételt.

A minisztérium sajtófelelőse írásban nyilatkozta Ónody-Molnár Dórának, a 168 óra újságírójának (aki a történteket kibányászta), hogy a Pécsi utcai iskolában sem az állami, sem más fenntartó nem indít első osztályt, a minisztérium be kívánja tartani a jogerős ítéletet. Időközben kiderült, nyilván a sajtóérdeklődés hatására, az új iskola ingatlanbérleti szerződése rövid életű volt, mára felbontásra került. Valószínűleg az egyetem környékén lesz majd új helyisége és engedélyét is e szerint fogják módosítani.

Szita polgármester úr tehát vesztésre áll a fentiek szerint, nem teljesen sikerült egyszerű átcímkézéssel fenntartani a bíróság által szegregálónak minősített status quot, port hinteni választói, a romák, a hatóságok, a bíróság szemébe.

De nyernek-e vajon végre egyszer a telepi roma gyerekek? Van-e reményük Mohácsiék közel tíz éves küzdelme után inkluzív, minőségi oktatáshoz jutni? Vagy csak áthelyezik a vedret, amibe a cseberből kerültek egy jobb címre? Vajon ezt a deszegregációs megoldást rögzítette a KLIK által, a bíróság instrukciójának megfelelően készített hosszútávú terv? Ki fizeti majd a gyerekek utazási költségét?  

És a miniszter úgy gondolja-e majd, hogy fenntartotta lészen törvény hatalmát és a bíróság tekintélyét, a gyermekek érdekét? Ő hagy-e majd nyomot közel nyolc éves roma ügyi tevékenység után Kaposváron, vagy inkább Szita Károly?

Ott leszünk szeptember 1-én az évnyitón, megnézzük, jöjjön mindenki!

Újlaky András