Július 19-én Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője a HírTV Egyenesen című műsorában a tömeges migrációról és az emberek ezzel kapcsolatos félelmeiről tett nyilatkozatával került be a hírekbe: 

„Alapvetően tapasztalható az a migráció kapcsán, ha félelemről beszélünk, hogy a közbiztonság kapcsán sok minden még nincs rendben ebben az országban, többek között azért sem, mert levezényeltünk sok embert a határra, kivonva őket azokból a városokból, falvakból, ahol egyébként dolgoznának. A mi álláspontunk az, hogy kerítésre szükség van, viszont szolidárisnak kell lenni mind az ott dolgozó katonákkal, mind az ott lévő menekültekkel, akik hajlandók végigmenni a tényleges legális folyamaton, amelyen keresztül megszerezhetik a menekültjogot.” 

Sok idő van még a Momentum októberre ígért programjának nyilvánossá tételéig, és a Migszol szeretné megragadni az alkalmat, hogy amíg a témában heves vita folyik, javaslatokat fogalmazzon meg, és kérdéseket tegyen föl a formálódó pártnak.

Kerítés a szerb-magyar határon; Fotó: Huszti István / Index

Mi, a Migszol tagjai nem csak azért döntöttünk úgy, hogy nyílt levelet írunk, mert szóvivőjük a minap a HírTV-ben olyan témát érintett, mellyel mi foglalkozunk, hanem mert régóta szeretnénk, ha a pártok megnyilvánulnának ebben a témakörben. Valójában a Momentum megjelenése óta izgalommal vártuk, milyen politikát javasolnak majd a menedékkérőkkel és menekültekkel kapcsolatban. Az itt leírtak inkább szólnak az Önök állításairól, mint Önök ellen.

Sokkal inkább célunk, hogy a magyar politikai élet egy szélesebb körben elterjedt problémájára mutassunk rá: egyetlen politikai pártnak sincs bátorsága túllépni a magyar menekültpolitika biztonságmániás és félelem szította megközelítésén. Hisszük pedig, hogy ez elengedhetetlen ahhoz, hogy tényekre és ne félelmekre épülő vita indulhasson menedékügyben.

Fidesz-dominancia Magyarország migrációs vitájában

Hajnal Miklós fent idézett állítása rámutat, hogy nem könnyű kilépni a „migrációs kérdés” kormány által felállított, végsőkig átpolitizált paramétereiből. Ez nem lehet megoldás. Világos állásfoglalásra, valódi alternatívákra lenne szükség a politikai pártok részéről, és ezt tényekre, nem a kultúrák összecsapásától való paranoiás félelmekre kell alapozni.

A Momentum nem az egyedüli párt, amelyik a Fidesz csapdájába esett. Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, a Reutersnek adott interjújában azt állította, hogy lebontaná a kerítést. Miután kijelentése ellentmondásos reakciókat váltott ki, egy határvadász-avató ünnepségen visszavonta állítását. Nem csak a Momentum, hanem más pártok részéről is érzékelhető a félelem a téma felvállalását illetően.

De lehetnek-e Önök egy lehetséges alternatíva, ha elzárkóznak a világos politikai állásfoglalástól, és csak a Fidesz szólamaira táncolnak? Különösen fontos kérdés ez a végletekig átpolitizált migrációs témában. Ha elfogadják a kormányzó párt alapvetéseit, tudnak-e valós alternatívát felkínálni? Hogy lehet, hogy a Momentum nyári fesztiválján a „migrációs panelben” kizárólag a Fideszhez kapcsolódó Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) képviselői szerepeltek szakértőként? Más vélemények nem jelentek meg.

Hogy lehet a párt a Fidesz ellenzéke, ha csak az NKE képviselőit hívja meg? Nem mond ez ellent a sokszínű Magyarország szlogennek, amit a Momentum hirdet? A Fidesz szakértői kerekasztala így nézett ki Tusványoson, és reméljük, hogy azért ezt az utat nem tartja járhatónak a Momentum, hiszen elvileg arra törekszik, hogy minden érdeket képviseljen: a menekültpártit és menekültellenest egyaránt. De nem reménytelen ez a vállalkozás?

A kerítés és a tranzit zóna „legalitásáról”

Nem világos, Hajnal Miklós mit ért ez alatt: „hajlandók végigmenni ezen a tényleges legális folyamaton, amelyen keresztül megszerezhetik a menekültjogot”. Mivel csak azokról a menekültekről beszél, akiket a határon fogva tartanak, és nem tesz említést a jelenlegi menedékjogi és menekültpolitika megváltoztatásáról, ezt csak úgy érthetjük, hogy szerinte a jelenlegi menekültpolitika ’ténylegesen legális folyamat’. De vajon tisztában van azzal, mi folyik a tranzitzónában a legális határellenőrzés nevében?

A tranzitzónák és az ottani eljárások sértik még a mára már meghaladott Genfi Egyezményt is és a Gyermekjogokra vonatkozó konvenciót, mely szerint gyerekeket nem szabad fogva tartani.

A tranzitzónákban börtönkörülmények uralkodnak, az embereket a menedékkérelem elbírálásának egész időtartamára pengekerítés mögé zárva tartják – ez a Fidesz legutóbbi jogi újítása, amelyet 2017 márciusában vezettek be. A tranzitzónában élőket megalázóan kezelik, légkondicionálás nélküli, egyetlen ablakos konténerekben laknak, gyakran nagy családok együtt, az egyetlen alternatíva napjaik eltöltésére a szűkös, árnyék nélküli belső udvar. Megbilincselve viszik őket, ha kórházi ellátásra van szükségük, és gumibottal, sprével felszerelt őrök kísérik őket még az orvoshoz is a táboron belül.

Rács mögött tartanak embereket, akik semmit nem követtek el, a nemzetbiztonság homályos, akármit rejtő indokára hivatkozva, ami folyamatosan újrakalibrálható. A tényeken alapuló menekültpolitika a fogalmak tisztázását is jelenti: mit jelent például a közbiztonság? Pillanatnyilag a közbiztonsággal kapcsolatos problémák éppen a kisebbségeket sújtják a leginkább: az LMBTQ közösségeket, romákat, migránsokat, más bőrszínűeket.

A másik ok, ami hihetetlenül megnehezíti a menedékjogi procedúrát, az, hogy Szerbiát biztonságos harmadik országnak nyilvánították. Ennek eredményeképp a napon és a konténerben töltött forróság hosszú hónapjai után további lehetőségek nélkül visszazavarhatják az embereket Szerbiába. Itt nincs menekültvédelmi rendszer, nincs kiút. Mindez a „törvényesség” nevében.

Kérjük, hogy a Momentum vegye figyelembe a törvényesség viszonylagos jellegét, hiszen a jelenlegi kormány normái szerint a mostani civil törvény és a lex CEU is elfogadható lehetne. Ezekkel vajon egyetértenek?

Sajnos mostanában kénytelenek vagyunk megkérdőjelezni néhány ponton a Fidesz szerinti törvényességet, és nem fogadhatjuk el minden esetben a morálisan korrekt vagy a legális egyetlen fokmérőjeként. Az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott egy ítéletet, mely szerint a menedékkérők tranzit zónákban való fogva tartása sérti az emberi jogokat. Minthogy a Momentum Európa-pártinak tekinti magát, csodálkozunk, hogy nem tartják követendőnek az ECHR határozatát ebben az ügyben.

Azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy a probléma nem maga a kerítés, a kerítés csak megtestesítője annak a törvénykezésnek, amely lehetővé teszi azt. Haszontalan lesz a vita, ha a kerítés ellen illetve mellett való érvelésre limitáljuk, ha nem foglalkozunk a törvénnyel, amely kriminalizálja a menedékkérők belépését az országba, amely veszélyezteti egy embercsoport biztonságát, lehetővé téve 2016 júliusa óta az erőszakos visszatoloncolást Szerbiába, és ezeknek a védtelen embereknek szisztematikus fogva tartását.

A menedékjog mindenki számára nemzetközileg elismert jog, és ez magába foglalja az országok területére való belépés jogát. Ha a Momentum valóban meg akarja mutatni szolidaritását a menekültekkel, ne pénzt gyűjtsön a szavazók szimpátiájának elnyerése érdekében, hanem biztosítson utat számukra, és vegye figyelembe szükségleteiket.

Mi  azt gondoljuk, hogy az Önök migrációs politikája jobban figyelembe veszi a feltételezett közvéleményt a migrációval kapcsolatban, mint a kormány migrációs politikájának tényeit, és hiányzik a szándék, hogy saját, önálló politikát dolgozzanak ki.

Ehelyett az a céljuk, hogy saját játékmezőt teremtsenek azon a játszótéren, ahol a Fidesz állítja fel a szabályokat. Várjuk az októbert, hogy lássuk, ott maradnak-e vagy megalkotják saját, tényekre alapuló alternatívájukat a magyarországi migrációs politikával kapcsolatban, a politikai propagandának ebben a poros levegőjében, amelyben most küszködünk.

Javasoljuk, hogy tájékozódás végett a Momentum  tagjai olvassák el, a Magyar Helsinki Bizottság javaslatait.  A Migszol nem feltétlenül ért egyet velük minden ponton, de ezeket valódi szakértők írták, olyan szakértők, akiknek véleményét a Fidesz 2010-es hatalomszerzése óta már nem fogadja el.

A kerítés gazdaságtana

Önök azt mondják, hogy a kerítésre szükség van. Ha a Momentum komolyan veszi antikorrupciós álláspontját, mi a véleménye a tenderkiírás nélküli létesítéséről? Kié lett a pénz? A kerítés ára Lázár János szerint 284 milliárd* forint, több, mint 900 millió euró. Ez a pénz több mint elég lett volna a már (részben EU-s pénzből) létrehozott befogadó központok fenntartására, felkészültebb személyzettel, jobb felszereléssel.

Ezeket újra meg lehetett volna nyitni, a kiszolgáltatott emberek helyzetének figyelembe vételével. És a határon elfogott emberek ezerféle traumával küzdenek – férfiak, nők és gyerekek. A tranzitzónákban pedig semmi sincs, ami enyhítene a traumáikon.

A kerítés nemcsak az adófizetők pénzéből kerül sokba, de a menekültek számára is, fizikai és anyagi értelemben is. Felvirágoztatja az embercsempészetet, és erőszaknak teszi ki azokat, akik szabálytalanul kísérelik meg a határátlépést minden más lehetőség hiányában. Tehát a választás az embercsempész és a tranzit zóna között van.

Azt sem értjük, mit jelent, amikor a katonákkal való szolidaritásról beszélnek. A katonáknak fizetnek a munkájuk elvégzésért, amelyet kétségtelenül nehéz körülmények között teljesítenek, de hogy lehet ezt összemérni a menedékkérők embertelen körülményeivel a tranzitzónákban?

A kerítés hatása a magyar köztudatra

A kerítés fenntartásához még több pénz, törvényhozás, felszerelés, fegyver és személyzet kell. Ez a „magyar megoldás” – ahogy Orbán nevezte, új problémacsomagot hozott létre a társadalom számára, mely vég nélküli politikai és katonai igazolást igényel, hogy továbbra is érvényesnek tűnhessen. Tartós fenntartása azt látszik bizonyítani, hogy a kerítés szükséges, ahogy a Momentum is beszél róla, de valójában nehéz megmondani, mi történik a határon. A rendőrség, a rendőrség fennhatósága alatt működő határvadászok, a katonaság, a Bevándorlási Hivatal mind ott vannak, valamint az Ásotthalom polgármestere által irányított miliciák. Ezek is szimbolikus üzenetek a Schengen túloldaláról jövő fenyegetettségről. A kerítés és annak katonai védelme kelti a fenyegetés érzetét, miközben  ez csak egy erős gépezet a szélmalmok elleni harcban. Nincs ugyanis olyan fenyegetés, amely ilyen védekezést követelne.

Ráadásul a kerítés normalizációja fokozza a félelmet attól, ami „ott kint” van, amit nem ismerünk, és pontosan ez az, amit Orbán Viktor akar. Ezek az érzések visszhangoznak beszédeiben, a faji-etnikai homogenitásról, a kereszténység és az iszlám szembeállításáról. Végül, de nem utolsó sorban, a Magyarországon élő migránsok és menekültek piciny csoportja számára (a lakosság 0,4%-a) a kerítés állandó emlékeztetőt jelent: nem szívesen látják őket Magyarországon, és ha mégis, csak kivételképpen.

Ha 5 évvel ezelőtt valaki azt mondja, kerítést kell építeni, szinte mindenki meglepődött volna, nem fogadta volna el e felvetést, ma azonban a többség egyetért vele. A jelenléte normalizálódott. Mi valóban hiszünk abban, hogy a Momentum, ez az új, energikus párt, nem sétál be az Orbán által okosan kikövezett utcába, és felismeri, mit tesz velünk, itt élőkkel a kerítés.

 Migszol csoport

* A cikkben korábban tévesen szerepelt a kerítés árára vonatkozó adat, 305 milliárd forint 284 milliárd helyett.