Vannak olyan gazdaságpolitikai aktusok (tervek, beavatkozások, rendszerek, működésmódok), amelyek esetében nyugodtan lehet a baloldali jelzőt használni. Ilyen a központi vagyonadó gondolta, a tőke progresszív adóztatása, különösen a spekulatív tőkemozgásoké, az alacsony jövedelmek adómentessége, az ingyenes közszolgáltatások széles körének biztosítása, a munkavállalói jogok erősítése, állami bérlakás-program, az ingyenes felsőoktatás, és még sorolhatnánk. Tagadhatatlan hogy vannak a baloldal ideológiai alapjához közelebb eső, így a baloldali pártok és politikusok által kedveltebb gazdaságpolitikai célok és eszközök. A 13. havi nyugdíj (be-) visszavezetése nem tartozik ezek közé.
Kép forrása: 444.hu
A 13. havi nyugdíj úgy butaság, ahogy van, függetlenül attól, hogy éppen ki dobja be a több millió nyugdíjas szavazataiért folytatott verseny közepette. Most éppen Botka László volt az, aki arra az orbáni kinyilatkoztatásra reagálva hozakodott elő vele, hogy „év végén, ha úgy vannak a számok, akkor emelek megint”. Ezt mondta Orbán Viktor május elején Nagygécen Bözsi néninek, aki felemlegette a 13. havi nyugdíjat, amit elvett a Gyurcsány – technikailag ugye a Bajnai –, amiért Ferencünk azonnal helyre is tette Bözsi nénit, hogy nem úgy volt az… Erre riposztolt Botka, emelve a tétet, hogy ha már emelés, akkor legyen kövér, ő bizony visszaadná azt a 13. havi nyugdíjat. Felejtsük el egy pillanatra, hogy a választási ígéretcunami kellős közepébe csöppentünk, és vegyük elő a józan eszünket. Nézzük hogyan alakultak a nyugdíjak az elmúlt években!
A Portfolio számításai alapján az elmúlt években az Orbán-kormány rendre az inflációnál magasabb mértékben emelte a nyugdíjakat.
A szaklap számításai szerint 2011 és 2016 között a különbségek összesített hatása felér azzal, mintha a Fidesz visszahozta volna a 13. havi nyugdíjat. A kormányzat elmúlt években tanúsított nagyvonalúsága nyugdíj-ügyben egyrészt jelzi, hogy a Fidesz-KDNP szavazóbázisa már régen nem a húszas-harmincas éveit taposó korosztály, másrészt azt eredményezte, hogy a nyugdíjak reálértéke annak ellenére emelkedett, hogy a törvényi előírás azok vásárlóerejének fenntartására kötelezi csupán a mindenkori kormányt.
Adódik a kérdés, hogy ha a nyugdíjasok amúgy is jól jártak az elmúlt években, akkor miért került elő most a további emelés (lásd: ha „úgy vannak a számok”)?
Ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni – mondja a jogszabály.
Idén emelni kell év közben, mert a 2017-es költségvetés tervezésekor a kormány kisebb inflációt várt, mint ami realizálódni látszik[1], de ez a normál menetrend: a nyugdíjemelés mértéke az infláció mértékéhez igazodik – Orbán nem erre gondolt Nagygécen. A miniszterelnök arra a szabályra gondolt, amely a 13. havi nyugdíj kivezetésekor került elfogadásra még 2009-ben, nevezetesen arra, hogy a magas gazdasági növekedés és a teljesülő hiánycél miatt év végén nyugdíjprémiumot kell az államnak fizetnie.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
A nyugdíjprémium összege függ a tényleges gazdasági növekedés mértékétől, de ugyancsak Portfolio számítása szerint ez 2017-ben nagyjából 12 ezer forint pluszt jelenthet novemberben minden nyugdíjas számára. Nem Orbán adja ugyan, hanem törvény szerint jár, de ettől függetlenül a nyugdíjasok számára nem alakul rosszul 2017, mint ahogyan nem alakultak rosszul a korábbi évek sem.
Mindezek mellett nem azért butaság a 13. havi nyugdíjjal előjönni (szavazatszerzési értelemben persze nem butaság), mert a nyugdíjak jelentősen nőttek az elmúlt években és még extra kifizetés is üti a nyugdíjasok markát 2017-ben a robosztus gazdasági növekedés miatt. Azért „butaság”, amiért minden egységes (azonos mértékű) emelés butaság egy olyan rendszerben, ahol ekkora különbség van a legkisebb és a legnagyobb kifizetés között. 2016 elején – Rétvári államtitkár írásbeli válasza alapján – az alsó nyugdíjjövedelmet kapó tized átlagnyugdíja és a felső tized átlagnyugdíja között 163.195 forint különbség volt.
Pontosan tudjuk, hogy hatan kapnak átlagosan 1 millió forint feletti nyugdíjat, ahogyan azt is, hogy mintegy ötvenötezer nyugdíjas számára ötvenezer forint alatti összeg érkezik havonta. Tudjuk azt is, hogy az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlanul 28.500 forint, egy fillérrel sem emelkedett az elmúlt kilenc év alatt. Nem árt tudni, hogy egy sor társadalombiztosítási kifizetés az öregségi nyugdíjminimum százalékában van megállapítva. Az anyasági támogatás az öregségi nyugdíjminimum 225%-a, a GYESE (gyermekgondozást segítő ellátás – korábban GYES) annak 100%-a, akárcsak a GYET (gyermeknevelési támogatás), a foglalkoztatást helyettesítő támogatás pedig 80%-át teszi ki a 28.500 forintnak.
Amikor az öregségi nyugdíjminimum nem emelkedik, akkor tehát a GYES(E), a GYET, és más támogatások sem emelkednek. Butaság azt mondani, hogy minden nyugdíjas kapjon plusz egy havi juttatást – az is, akinek 400-500 ezer forint a nyugdíja és az is, aki egy az 50 ezer alatt kapók közül. Ebben az értelmezésben persze minden nem-differenciált nyugdíjemelés vagy prémium is butaság. Ebben az értelmezési keretben (amely baloldali) a legrosszabb helyzetben lévő, legalacsonyabb nyugdíjat kapók járandóságát kell emelni előbb, illetve jobban, míg a magas nyugdíjjövedelmet nem (csupán vásárlóértékét megőrizni). Ebben az értelmezési keretben az öregségi nyugdíjminimumot kell azonnal a duplájára emelni, nem pedig prémiumot vagy 13. havi járandóságot osztogatni minden nyugdíjasak.
Differenciált nyugdíjemelésre van szükség, az alacsony nyugdíjak számottevő növelésére, a nyugdíjminimum erőteljes emelésére. Ezekre az intézkedésekre valóban szükség van[2]. 13. havi nyugdíjra nincs.
1 A költségvetést és vele a nyugdíjak emelését is 0,9% inflációval tervezték 2016-ban, de 2017-re most már 1,6% körüli fogyasztóár-emelkedést vár a kormány, és a pénzromlás mértéke akár ennél is nagyobb lehet – az MNB 2,4%-os inflációt vár 2017-re.
2 Hosszú távon egyéb átalakításra is, részben a demográfiai folyamatok, részben a jelenleg aktív korosztályon belüli alacsony járulékfizetések (minimálbéres nemzedék) miatt.
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
