Bár több kisebb baloldali párt régóta szerepelteti programjában, de csak azóta izzottak fel az indulatok körülötte, amióta Botka László, a szocialisták miniszterelnök jelöltje is arról beszélt, hogy szükségesnek tartja a vagyonadó bevezetését Magyarországon. Hogy a vagyonadó elfér a hazai adórendszerben, hogy igen hatékonyan lehet alkalmazni a feketegazdaságban szerzett jövedelmekből halmozódó vagyon adóztatására, hogy növekedésbarát és hogy számos fejlett ország bátran él vele, azt korábbi posztunkban részletesen körüljártuk. Jelen írásunkban olyan konkrét kérdésekre igyekszünk választ adni a vagyonadóval (szűkebben ingatlanadóval) kapcsolatban, amik mindnyájunk fejében felmerülhetnek. Vagyonadó gyakran ismételt kérdések (GYIK) rovatunk következik!
Mi a vagyon?
A vagyon az évek során felhalmozódott megtakarítások összessége. Az aktuális birtokolt vagyontárgyak értékének összessége. A vagyon alapvetően reáleszközökben (tárgyakban) és pénzügyi eszközökben ölthet testet: saját tulajdonban lévő ingatlanok, műkincsek, ékszerek, nagy értékű tartós fogyasztási javak, birtokolt kötvények, részvények, tulajdonrészek, tulajdonjogok, bankbetétek, befektetési jegyek, stb. értékének összege.
Példa: 50 millió értékű lakóingatlan,
4 millió forint értékű ékszer,
2 millió forint értékű lekötött betét
500 ezer forint készpénz és látra szóló betét
= 56,5 millió forint vagyon
Mi a nettó vagyon?
A nettó vagyon abban az esetben különül el fogalmilag magától a vagyontól, ha nem csupán felhalmozott (pozitív) megtakarításaink vannak, de követelés is velünk szembe (tartozás, másképpen negatív megtakarítás). Ebben az esetben a nettó vagyon a bruttó vagyon és a követelések különbsége.
Példa: 50 millió értékű lakóingatlan,
4 millió forint értékű ékszer,
2 millió forint értékű lekötött betét
500 ezer forint készpénz és látra szóló betét
= 56,5 millió forint bruttó vagyon
6 millió forint bankhitel (tartozás)
= 50,5 millió forint nettó vagyon
Miért akarják egyesek megadóztatni a vagyont?
Adóztatni és adózni muszáj, ha fenn akarjuk tartani a közjavakat és közszolgáltatásokat (utak, parkok, oktatási rendszer, honvédelem, közvilágítás, köztisztaság, közrend, stb.), esetleg bővíteni szeretnénk őket és/vagy szeretnénk a jövedelemmel nem rendelkezőket, illetve az alacsony jövedelműeket támogatásban (jövedelem újraelosztás) részesíteni. Adóztatni három dolgot lehet: a megtermelt jövedelmet, az áruforgalmat és a vagyont. Minden adórendszer esetében el kell döntenie a törvényalkotóknak, hogy melyik elemet milyen mértékben és hogyan kívánja adóztatni. A hazai adórendszer jelen pillanatban forgalmi adó-súlyos, azaz a jövedelmeket kisebb mértékben, a vagyont szinte egyáltalán nem adóztatja meg, míg igen magas adókulccsal adóztatja az áruforgalmat (a 27%-os hazai ÁFA a legmagasabb az EU-ban, illetve forgalmat adóztat még a tranzakciós illeték, a telefon adó, a jövedéki adó, stb.) Az adóösszetétel politikai értékválasztás kérdése. A baloldali pártok általában progresszív és magasabb jövedelemadóban, vagyonadóban és alacsonyabb forgalmi adókban gondolkodnak, a jobboldali pártok egykulcsos és alacsonyabb jövedelmi adóban, magasabb forgalmi adókban és kevéssé szeretik a vagyont adóztatni.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Ha megadóztatják a vagyont, akkor többet kell adózni?
Nem feltétlenül. Ha a törvényhozó az adóbevétel szintjét nem akarja növelni, akkor egy új adó bevezetése, vagy egy meglévő emelése egy másik csökkentésével jár. Ez persze fordítva is igaz: bizonyos adó csökkentése csak más adók növelése vagy új adók bevezetése mellett lehetséges. Ez történt a családi adókedvezmény bevezetése (praktikusan az SZJA csökkentés bizonyos adózói kör számára) esetében, amikor a kieső bevételeket új adók bevezetésével pótolta a kormány (tranzakciós illeték, telefonadó, biztosítási adó). Ha nem cél az adóbevétel növelése, akkor a vagyonadó bevezetése más adók (például az ÁFA) csökkentését hozhatja magával. Ha ellenben az összes adóbevétel növelése a cél, akkor a bevezetést (növelést) nem követi egy másik adónem csökkentése (kivezetése).
Kinek kell fizetnie vagyonadót, ha bevezetik?
A vagyon tulajdonosának. A vagyonadó többnyire a nettó vagyonra vonatkozik bizonyos értékhatár felett adott kulccsal vagy kulcsokkal, ha progresszív. Lehet összevont vagyonadó, ahol az összeadódik az összes tulajdonolt vagyoneszköz értéke, de lehet egy bizonyos vagyontárgyra vonatkozó adó is (pl. ingatlanadó). Vagyonadó esetében a nettó vagyon bizonyos érték felett adózik, ahogy a jogszabály azt előírja.
Példa1: Tegyük fel, hogy a bevezetett vagyonadó összevont vagyonadó, 100 millió forint feletti összvagyon felett 0,002 ezrelékes, fix adókulccsal. Ez esetben a 110 millió nettó összevont vagyonnal rendelkező a 100 millió feletti rész után fizet 0,002*10000000 = 20 ezer forint adót évente
Példa2: Tegyük fel, hogy az adót csak a tulajdonolt ingatlan után kell fizetni. Az adózott értékek és a rájuk vonatkozó kulcsok 0-50 millió = 0%, 50-100 millió = 0,002%, 100-200 = 0,003%, 300 millió felett 0,005%. Ez esetben egy 40 millió forint értékű ingatlan tulajdonosa 0 forint adót fizet, míg egy 80 millió forint értékű ingatlan tulajdonosa 30000000*0,002 = 60000 Ft adót fizet, míg egy 130 milliós ingatlan tulajdonosa 50000000*0,002 + 30000000*0,003 = 190000 Ft adót.
De úgyis a gyerekre íratják majd a vagyont, nem?
Lehet, de ha a törvényhozó előrelátó, akkor azt mondja, hogy kiskorú tulajdonos esetén a törvényes gyám az adó alanya, így ez a „trükk” nem működik (nincs adóelkerülés).
Én már fizettem adót a jövedelmem után, most miért fizessek az abból származó vagyon után?
Mert a jogalkotó megváltoztatta az adórendszert. De remélhetőleg így kevesebb forgalmi adót vagy más adót kell majd fizetni, úgyhogy összességében nem jár rosszabbul, lásd több adót kell-e fizetni kérdés.
Miért nem csak az fizet vagyonadót, aki nem tisztességes úton szerezte?
A múlt eseményeire a jelen adórendszer nem nagyon képes reflektálni, de a vagyonadó egyik előnye, hogy megadóztatja (utólag) a nem bevallott jövedelmekből származó vagyont is. A hangsúly az IS-en van! Olyan vagyonadózást lehetetlen létrehozni, amelyben a múltban a jövedelmek után nem adózók extra adót kell, hogy fizessenek a jelenben – ez a vagyonosodási vizsgálat kategória. Olyat lehet, ahol a jelenben a jövedelemadót nem fizetők magasabb vagyonadót fizetnek.
Példa: Adózik a 100 millió feletti vagyon 0,05%-os kulccsal és a vagyonadót a befizetett SZJA csökkenti. X vagyona 150 millió, évente fizet 2,5 millió Ft SZJA-t, Y vagyona 150 millió, fizet évente 0 forint SZJA-t.
X adója = 50 millió * 0,05 – 2,5 millió = 0;
Y adója = 50 millió * 0,05 – 0 millió = 2,5 millió
Az önkormányzat is szed adót a ház után, akkor most duplán fogok adózni?
Nem, az adórendszerek kerülik a kettős adóztatási gyakorlatot. Ha van központi vagyonadó (ingatlanadó), akkor nincs helyi vagyonadózás (telekadó, építményadó).
Mi lesz, ha valaki pl. munkanélküli lesz és nem tudja fizetni a vagyonadót?
Ezt a problémát többféleképpen meg lehet oldani. Lehetséges például átmeneti mentesség ilyen esetekre vagy akár hátralék felhalmozása egyéb jogkövetkezmények nélkül átmeneti időre (büntetőkamat, jogsértés nélkül). Hosszabb távon a probléma magától megoldódik, ugyanis alacsony vagy nulla jövedelem mellett nem lehet nagy értékű (jövedelmet nem termelő!) vagyont fenntartani, azaz a nettó vagyon és így a vagyonadó is csökkenni fog.
Sok nyugdíjas élhet nagy értékű ingatlanban, velük mi lesz, ha nem tudják kifizetni a vagyonadót?
Lehet úgy igazítani a szabályozást, hogy az figyelembe vegye a nyugdíjassá válás miatti jövedelemcsökkenést. Lehet mentességet adni a például 30 vagy 40 évnél régebben birtokolt lakóingatlanra, vagy lehet csökkentett értékkel beszámítani a nettó vagyonba a hosszú ideje birtokolt vagyontárgyakat. De akár az is megoldás lehet, hogy a felhalmozódó vagyonadó az örökösöket terheli, és az is egy lehetőség, hogy az állam a halmozódó (és nem fizetett) adót (adóhátralék) később tulajdoni részesedésre váltja.
Csak az emberek fizessenek vagyonadót?
Nem. Miért csak nekik kéne? A vállalati vagyonokat is be lehet vonni az adózási körbe, ez csak politikai akarat kérdése. Azonban ha a teljes nettó vagyon adózik, akkor ennek nincs értelme, mert a vállalati vagyonból való részesedés (tulajdonrész, részvénycsomag) megjelenik a magánszemély nettó vagyonában és ott történik az adófizetés – a kettős adóztatást pedig mint már említettük illik elkerülni.
Mi van a külföldiekkel, akiknek magyarországi tulajdonuk, vagyonuk van?
Semmi. Ők is ugyanúgy érintettek egy lehetséges vagyonadó alanyaiként, akár a magyar állampolgárok – kivéve, ha magyarországi tulajdonuk után külföldön már fizettek adót (ez nem valószínű).
Akkor most gyorsan bevezetik a vagyonadót?
Nem. A bevezetésnek számos feltétele van, többek közt, hogy a kormányzó párt(ok) be akarják vezetni – ez a feltétel jelenleg nem áll fenn.
Ha a szocik (baloldali pártok) nyernek, akkor ők azonnal bevezetik a vagyonadót?
Nem. A bevezetésnek számos feltétele van, amelyek közül a legfontosabb, hogy hogyan kerül a rendszerbe információ az adóalanyok nettó vagyonáról. Magyarországon jelenleg nincs érték alapú vagyonnyilvántartás, de még a lakóingatlanokról sincs ilyen nyilvántartás. A földhivatali nyilvántartás földrajzi elhelyezkedés és terület alapú. Értékalapú nyilvántartás hiányában vagy az adóhivatal, vagy a tulajdonos állapíthatja meg a nettó vagyonértéket vagyonbecsléssel, illetve vagyonbevallással. Bármelyik esetben biztosítani kell a másik fél számára, hogy a megállapított/bevallott nettó vagyon értékét vitassa, illetve a vitának megfelelő intézményi-jogi kereteket kell biztosítani. Ez egy bonyolult rendszer, nem célszerű kapkodva létrehozni.
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
