Amikor megérkeztem életem első közmeghallgatására a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal harmadik emeletére, még nem sejtettem, hogy egyszerre lesz részem pártkollektíva-találkozóban, istenítéletben, és élőben nézhetem meg, milyen lehetett, amikor a földesúr maga elé engedte jobbágyait évente egyszer, panasz- és dicséretórára.

Fotó: Bankó Gábor

Nyilvánvalóan nem semleges szemlélőként érkeztem, A Város Mindenkié aktivistái hívtak, akik tiltakoztak a közmeghallgatáson a kerületi lakások majd felének eladása ellen (erről itt írtunk, itt írt a 8ker blog, és itt az AVM). De mivel az eddigi 30 évemből 20-at kerületi lakosként töltöttem, és jelenleg is itt élek a kerületben, kíváncsian vártam, mit jelent a helyi demokrácia a Józsefvárosban.

Hát nem a nép uralmát.

De kezdjünk is bele a beszámolóba:

1. Míg egy lakos 2 percet beszélhetett, addig a polgármester annyit, amennyit akart. Míg egy lakos jelentkezett, ha fel akart szólalni, addig a polgármester mindenre reagált. Kiosztotta nem csak a helyi lakosokat és a tiltakozókat (akik szintén talán egy kivétellel a kerületből jöttek), de a képviselőtestület ellenzéki tagját is. És persze a 2 perces szabály a polgármesterrel szövetséges Társak a Teleki Térért egyesület vezetőjére sem vonatkozott.

2. A nyolcadik kerületben azért nem lehet labdázni a parkokban és a köztereken, mert a labdázás konfliktusokat okoz, és árt a frissen telepített pázsitnak.

3. Egy férfi ügyrendi felszólalásában előbb közölte, hogy a tiltakozók biztos nem beszélnek magyarul, majd azt kérte, hogy az önkormányzat intézkedjen, mert egy olyan plakát van egy Mátyás téri üzlet bejáratán, ami sérti a polgármestert. Kocsis Máté elmondta, hogy nem fog intézkedni, őt lehet sértegetni, hiszen közszereplő. Ezután a lakos azt kérte, hogy jelentse fel mindenki az antikváriumot.

Íme az említett mátyás téri plakát

4. Felszólalt helyi lakosként az MSZP volt kerületi frakcióvezetője, Molnár György (aki egyébként jelenleg a Közöd nevű, kerületi ügyekkel foglalkozó civil szervezet tagja és az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa), és konkrét számokkal szembesítette a kerület vezetését, illetve kifogásolta a kerület új lakásgazdálkodási tervének több elemét. A kérdései és állításai nagy részét Kocsis Máté nem érintette válaszában, ellenben megvádolta azzal, hogy amikor a felszólaló lakásgazdálkodási bizottság tagja volt, akkor a kerületi önkormányzati képviselők évenként 13 lakást osztottak ki maguknak zárt ülésen. A férfi válaszolt volna, az ülésvezető nem adott erre lehetőséget egyből, de Kocsis kegyet gyakorolt és válasz lehetőséget kért. Így végül Molnár elmondhatta, hogy ő sose szavazta meg ezeket az intézkedéseket, sőt, sajtótájékoztatót is tartott erről, és ha Kocsis valóban átnézte az ülések jegyzőkönyveit, akkor ezt látnia kellett volna. Kocsis persze viszontválaszában pár percig még ütötte a volt MSZP-st, majd a végén előhozott egy ügyet: szerinte Horváth Aladárnak, az ismert roma polgárjogi aktivistának loptak ki egy lakást. Bizonyíték persze egyik állítás kapcsán sem lett ismertetve.

5. Erre reagált az ellenzéki Erőss Gábor PM-es képviselő. Ahogy elkezdett beszélni, a teremben lévő fideszes helyi lakosok üvöltözni kezdtek. Amikor odáig jutott, hogy ha Kocsis tényleg tud ilyen korrupciós ügyről, akkor feljelentést kellett volna tennie, már zúgott a terem. A hangerő pedig tovább emelkedett, amikor Erőss elmondta, hogy – amennyiben igaz, amit a lakáspanamáról hallottunk – a feljelentés mellett Kocsisnak ki kéne rúgnia a főtanácsadóját, Juharos Róbert is, mert akkoriban ő volt annak a lakásbizottságnak az elnöke, amely Kocsis szerint a képviselőknek lakást osztott. Az egyik fideszes nő ekkor már állva üvöltött az ellenzéki képviselővel, amikor pedig Erőss közölte, hogy Kocsisnak inkább Mészáros Lőrinc kerületi bizniszeivel kéne foglalkoznia, elszabadult a pokol, és elvették tőle a szót.

6. Felszólalt két nő, mindketten helyi lakosok, akik elmondták, hogy bár Sára Botond alpolgármester azt ígérte nekik, hogy rendezi az ügyüket, végül jelen állás szerint utcára kerülhetnek. Sára az egyikőjüknek adott választ, aki azt állította, hogy elhelyezést ígértek neki, de – annak ellenére, hogy nem szorul rá gondozásra –  idősek otthonába akarják dugni, elkente, a másiknak nagyjából azt válaszolta, hogy ő áramtolvaj, így nem jár neki lakás. Mindeközben Sára és Kocsis folyamatosan azt magyarázta a két felszólaló lakosnak, hogy csak az önkormányzatban bízhatnak, a civilek átverik őket.

Danó Gizella bérlő szólal fel, a háttérben az AVM tiltakozása, fotó: Bankó Gábor

7. Egy ponton Kocsis felállt, odasétált a moderátorhoz, a fülébe súgott valamit, és láss csodát, az egyik, legalább 15 perce jelentkező, a lakáseladások ellen tiltakozó molinót tartó helyi lakosnak nem adott szót a moderátor. Annak ellenére, hogy a polgármesterrel való egyeztetés előtt már felszólította a lakost, csak ekkor még a tiltakozó udvariasan jelezte, hogy van, aki már régebb óta jelentkezik. A moderátor arra hivatkozott, hogy a hozzászóló nem adott le előzetes írásbeli kérdést – erről a feltételről ekkor, a közmeghallgatás második órájának vége felé hallottunk először. A szó megvonása ellen több felszólalásban tiltakoztak, a felszólalni kívánó lakos aktivistatársai pedig skandálásba kezdtek. Kocsis végül újra kegyet gyakorolt, a lakos elmondhatta hozzászólását.

8. A csúcspont csak ez után következett, amikor az AVM egyik női aktivistája kifejtette csoportja politikai és szakmai kritikáját a kerületi lakásgazdálkodással és a lakások privatizációjával kapcsolatban, majd azt kérdezte, mi garantálja azt, hogy a kerület új lakásgazdálkodási terve nem fog további kilakoltatásokkal járni? A válasz biztosan az év szexista válasza Kocsis Mátétól. A polgármester azt felelte a kritikára, hogy a világ bonyolultabb annál, hogy kedves, fiatal hölgyek intézzék a dolgokat, ezek komoly dolgok, bízzák az önkormányzatra.

Videó Kocsis válaszáról:

9. Kocsis Mátétól egy helyi lakos megkérdezte azt is, miért nincs több közmeghallgatás, miért évente csak egy? Kocsis erre azt válaszolta, hogy jó az évi egy, a hagyományokon nem változtatna, mert „jó úgy zárni az évet, hogy az ember megismeri a problémákat”.

10. Az ülés majd ötödében Kocsis Máté beszélt, a 2 percet minden egyes alkalommal túllépve. Ez ellen egyébként az említett helyi civil szervezet, a Közöd tagjai is tiltakoztak. A polgármester az általa használt idő jelentős részét arra használta, hogy sértegesse a vele egyet nem értőket. A jelentős számban jelen lévő helyi fideszesek lehurrogták az ellenzéki képviselőt, beszólogattak azoknak, akikkel nem értettek egyet. Kocsis kegyként osztogatta a 2 percen túli hozzászólási lehetőségeket és a soron kívüli felszólalási lehetőségeket, miközben nem is ő vezette az ülést. Sőt, egy ízben még azt is megemlítette a molinót tartó tiltakozóknak, hogy bár kivezettethetné őket, ezt nem teszi meg, mert jelen van a sajtó is.

11. De a legszebb jelenetet az MSZP képviselője, Komássy Ákos szolgáltatta, aki ugyanazzal a lendülettel osztotta ki a tiltakozókat és Kocsis Máté polgármestert, mondván, hogy tönkretették a közmeghallgatást, majd kiült a nézők közé. De előtte még saját érdemeként felhozta, hogy ő még egy sima képviselőtestületi ülést sem bolygat meg azzal, hogy a fideszes korrupciós ügyeket hányja a vezetés szemére. Erőss kolléga pedig szégyellje magát, amiért szájára vette a kerületi közbeszerzést nyerő Mészáros Lőrinc nevét – mondta.

Valahogy így néz ki egy Kocsis-féle jobbágymeghallgatás a 21. századi Magyarország neofeudalizmusában. Ahol a földesúr (azaz Polgármester) büntet és jutalmaz, enged és fenyít. Ezt az egészet mindennek lehet nevezni, csak demokráciának nem.

Mivel nem jegyzeteltem, és a végén el kellett jönnöm, így nagy köszönet a 8ker blognak az összefoglalóért.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 340 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!