Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kend rám! – Balog Zoltán a szegényekre és a romákra hárítja az oktatás katasztrófáját

Ez a cikk több mint 7 éves.

Már lassan 2 hét telt el azóta, hogy kézhez kaptuk a PISA nemzetközi felmérés botrányosan gyenge, romló tendenciát mutató eredményeit, és nem tesszük olyan könnyen zsebre az adatokat. Nem szívesen lennék a tanárok helyében, akiknek méltatlanul kell a kormány feléjük mutató ujját elviselniük. De vannak még, akik osztoznak a „bűnbak” szerepen a magyarországi iskolarendszerben, ez derült ki az ATV Szabad Szemmel című műsorának Balog Zoltánnal készült interjújából. Nevezetesen a 15 éves roma diákok.

balog-zoltan-ao-dsc9564-d0001ff6fdc9f13af99c3.jpg

Fotó: hirhatar.com

„Amiről beszélünk, ami elrontja Magyarország eredményét, az a hátrányos helyzetű világ, a szegénységből jövő gyerekek világa, és a roma gyerekek teljesítménye.” Balog Zoltántól idézek.

Az emberi erőforrások minisztere fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ezen diákok szülei – kormányának hála – reggel már kikelnek az ágyból, felveszik a munkát és magukhoz ragadják a seprűt, de ahhoz azért, hogy a dolgos kezek a csemeték iskolai teljesítményére is pozitív hatással legyenek, némi türelmet kell gyakorolnunk.

Ilyenkor sóhajtunk fel, és mondjuk azt, hogy hát van benne valami, de azok a fránya teszteredmények nem stagnálást, hanem zuhanást mutatnak. Ám a logikát, mint érvényes következtetések és bizonyítások tudományát a kormánypropaganda ezúttal is felülírja.

A szörnyű valóság, ami még a PISA-eredményeknél is ijesztőbb, az az iskolát elhagyó tanulók száma. 1123 tizenhét éven aluli nem a tollát kapta kézhez azon a reggelen, amikor a vele egyidősek nekirugaszkodtak a nagy megmérettetésnek, hanem azt a bizonyos seprűt, amit a csúcsminiszter a szüleik kezébe szánt. A tankötelezettség 16 éves korra szállítása a Belügyminisztérium által közreadott adatok alapján sajnos ezt eredményezte.

A közmunkaprogramban alkalmazott romák gyermekei nagy valószínűséggel kötnek ki szüleik mellett, új belépő kollégaként. Mindezek ellenére a miniszter arcizma sem rándul, amikor a romák felemelkedéséhez vezető útként aposztrofálja a mindenféle perspektívát nélkülöző, éhbérért számlázott közfoglalkoztatást. De itt jegyezzük meg, hogy ezen az áldatlan állapoton az sem segít, ha a közfoglalkoztatás korhatárát 18 évre emelnék, azzal tetéznék csak be igazán ezen hátrányos helyzetű fiatalok teljes ellehetetlenítését.

A korai iskolaelhagyó roma tanulók számának drasztikus növekedésével nem állítom azt, hogy nem maradt volna egyetlen hátrányos helyzetű 15 éves roma diák sem az iskolapadban, de számuk sem növekedett olyan mértékben, ami alapot adhatna Balog Zoltánnak arra, hogy az országos összeredmény romlását nekik tulajdonítsa. Egyértelmű, hogy az oktatás minőségénél van a kutya elásva.

A Tanítanék mozgalom többek között arra is felhívta számos alkalommal a törvényalkotók figyelmét, hogy a kormány által létrehozott keretek a hátrányos helyzetű diákok integrációját nagy mértékben nehezítik, míg a sokat emlegetett és kívánt integrációt nem segítik elő.

Tekinthetünk erre a förtelmes PISA-eredményre úgy, mint egy jól beérett gyümölcsre, aminek beéréséhez a regnáló politikai elit gyakorlatilag minden tőle telhetőt megtett – emlékezzünk csak vissza 2013 tavaszára, amikor Balog Zoltán a szeretetteljes szegregáció kifejezéssel borzolta az oktatásban valóban érdekelt szakemberek kedélyeit. Mi, roma aktivisták akkor is hangot adtunk a minisztérium előtt aggodalmainknak, ami természetesen süket fülekre talált. Az elkülönített, alacsony szintű oktatás nem nyújt lehetőséget az iskolarendszerben való szintlépésekre, nem szereznek a diákok a munkaerőpiacon valóban értékesíthető tudást, ami egyértelműen csakis a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet.

A legfelháborítóbb a miniszter kommunikációjában, hogy ezt a lesújtó, szégyenteljes eredményt a szegények és romák nyakába varrja. Ne essen tévedés, Miniszter úr, ezt a bizonyítványt Önöknek állították ki, a 2010 óta működő oktatáspolitikájukért.

Balog Zoltán továbbra sem hajlandó elismerni, hogy a magyar oktatási rendszert rossz útra terelték, az okokat ugyanis a területi és etnikai faktorokban látja.

Az egyébként is erős társadalmi széthúzást, illetve szembenállást erősíti akkor, amikor egy jól elkülöníthető, marginalizált társadalmi csoportot, a romákat és az ország legszegényebbjeit teszi kizárólag felelőssé a saját elhibázott, szakmaiatlan, esélyegyenlőtlen oktatáspolitikájuk eredményei miatt.

Fontos felismernünk, hogy a PISA-teszt pontosan azt szolgáltatott mérni, hogy az oktatásban elsajátított tudást a fiatalok hogyan tudják alkalmazni a mindennapi életben, munkájuk során. Amennyiben tömegesen kerülnek ki az iskolarendszerből olyan fiatalok, akiknek az alapkészségei hiányosak, az egyetlen menekülési útvonal valóban csupán az asztalra kenyeret adó közmunka-program lesz, és az ezzel együtt járó társadalmi feszültség növekedése. A tankötelezettségi korhatárt vissza kell állítani 18 évre, miniszter úr, különben az önök által oly sokszor vizionált hatalmas magyar gazdasági növekedésnek nem lesz meg az egyik alapfeltétele, a jól képzett emberi erőforrás.

Az integrált, minőségi oktatás mindannyiunk érdeke, és szolgáljon ez a nemzetközi teszt intő példaként arra vonatkozóan, hogy a leszakadók valódi felzárkóztatása mindannyiunk közös feladata egy szebb, eredményesebb PISA-teszt, illetve ami még ennél is fontosabb: egy jobban teljesítő, versenyképes közös ország felépítéséhez.

Márton Joci

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.