Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

TGM: Nem, kedves ellenzék, erről szó se lehet!

Ez a cikk több mint 8 éves.

Az október 23-ai ellenzéki tüntetésen több szónok is kifejtette, hogy egységre van szükség. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök maga mondta – ő csak tudja –, hogy aki „gyurcsányozik” meg „elmúltnyolcévezik”, az „Orbánnal van”. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter fölszólította a magyarországi független vagy ellenzéki sajtót, hogy „ne fanyalogjon”, álljon be a sorba. Ők is, mások is úgy vélték, hogy a bírálatból és vitából elég volt, a politikai elveket pedig vigye el az ördög. Egyetlen cél van: Orbánt, az Orbán-rezsimet elkergetni, egyéb nem számít.

blaha2.jpeg

Így tüntetett az ellenzék október 23-án a Blaha Lujza téren (Fotó: Molnár Ádám / Népszava)

Mindezt a pluralizmus, a szólásszabadság, a sajtószabadság védelmében. Kínos.

Én nem szoktam – meg emlékezetem szerint a Kettős Mérce se szokott – „gyurcsányozni” vagy „bokrosozni”, egyszerűen két olyan politikusról van szó, akivel nem értek vagy nem értünk egyet, s akinek a világnézetével, álláspontjával, javaslataival olykor pörlekedem, s ezt mások is megteszik. (Mellesleg: „fanyalogni” az ember olyasvalaki magatartásán szokott, aki közel áll hozzá, akivel többnyire egyet szokott érteni. Ez velem az említett két úr esetében szinte soha nem fordul elő, tehát „fanyalgásra” nem nyílik alkalmam. Ettől függetlenül tudok róluk tisztelettel beszélni: ezt a jobbára folytonos nézeteltérés nem teszi lehetetlenné.)

Az viszont tűrhetetlen, hogy a „demokrácia” (értsd itt: a liberális, alkotmányos jogállam) nevében föllépő államférfiak be szeretnék fogni reménybeli szövetségeseiknek s a még megmaradt, gettóba szorított nyilvánosság képviselőinek a száját.

Ezt most azonnal és a leghatározottabban vissza kell utasítani. Abból az ellenzékből, amely az elvont Orbán-gyűlöletből kiindulva kritikátlanságra és öncenzúrára biztatja (vagy szólítja föl) esetleges partnereit, nem kérünk. Tisztelet-becsület Karácsony Gergely zuglói polgármesternek (Párbeszéd), aki az ilyesfajta erkölcsi zsarolásnak nem engedett, és több tekintetben elutasítóan nyilatkozott a 2010 előtti balközép kormányzásról.

Molnár Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke megismételte, hogy az MSZP nélkül nem lehetséges választási siker 2018-ban a Fidesz-KDNP-vel (és gondolom, a Jobbikkal) szemben. Ez tagadhatatlan statisztikai tény pillanatnyilag – de mit sugall ennek az ismételt hangsúlyozása?

Azt, hogy ne nagyon csipkelődjenek a szocialista párttal, mert pórul járnak.

Márpedig a szocialista párt nem túl elvszerű és balfék politizálása bizony megérdemli a szatírát. S a kritikus értelmiség és sajtó nem mondhat le – és ne is mondjon le – arról a jogáról és kötelességéről, hogy gúnyolódjék avval, aki nézete szerint megérdemli az effélét.

Magyarország nagyon nehéz helyzetben van, és szüksége lenne erős ellenzékre. Éppen azért, hogy a szabad gondolatot, a kritika szabadságát, az öntudatos és merész honpolgári magatartást ne korlátozhassa senki és semmi. Ha a mai hivatalos ellenzék – már hatalomra jutása előtt! – se tud mást elviselni, csak az ovációvá fokozódó tapsvihart, akkor ne várjon jóindulatot és tapintatosan bársonyos hangvételt helyénvalóan önérzetes szövetségeseitől és a nyomokban még létező szabad médiáktól.

Ha ezek a vezérférfiak csakugyan ilyenek, akkor legfőbb ideje új mozgalmak megalapításának. (Vagy legalább az eddig kicsinységük miatt figyelmen kívül hagyott, apróbb, ám nyitottabb és toleránsabb szervezetek fölértékelésének.)

Orbán Viktor október 23-án megtapasztalhatta az ellenséges tömeg fenyegető moraját és zajongását. Ráfért. De a magyar demokraták nemcsak Orbán Viktort tudják kifütyülni.

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.