Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Miközben a TEK reflektorfényben gyakorlatozik, a körúti robbantó sehol

Ez a cikk több mint 7 éves.

Az Orbán Viktor egykori testőrének vezetésével létrehozott Terrorelhárítási Központról eddig is sejthettük, hogy inkább kommunikációs macsóskodásra, mintsem valódi terrorelhárításra jó. De mostanra kétség sem fér ehhez. Miközben a miniszterelnök és a főpolgármester jelenlétében a TEK erői látványos, fotózható, bulvárhír-kompatibilis gyakorlatokat tartanak a budapesti metróban, addig a körúti robbantó már két hete szabadon grasszál. És ezzel párhuzamosan sorra érkeznek a hírek a Magyarország területén járkáló terroristákról, és általuk használt magyar SIM-kártyákról. Hol volt ilyenkor a TEK?

6v6vh4kwwuic1avlws.jpeg

(Fotó: MTI / Illyés Tibor)

Kedden és szerdán is tréninget tartott a 2010 szeptemberében megalapított TEK, amelynek egyetlen célja elvileg az, hogy hazánkat megvédje a terroristáktól. Ehhez képest sorra látnak napvilágot az olyan hírek, amelyek rámutatnak a szervezet komoly gyengeségeire. Sokszor maga a TEK büszkélkedik saját bénaságával. A kvótanépszavazás hajrájában a Magyar Idők jött ki a hírrel, miszerint tavaly szeptemberben hét Iszlám Államhoz köthető terrorista tartózkodott egy hétig Budapesten, innen a párizsi merényletet kitervelő Salah Abdeslam fuvarozta őket nyugatra. A Fidesz Idők nyilvánvaló célja az volt, hogy szavazásba riogassa bele a magyar polgárokat, hiszen lám-lám, a menekültekkel tényleg terroristák is jöttek. De akaratlanul szépen leleplezték a TEK-et, hogy mennyire fogalmatlanul és bambán állt a helyzet előtt, és képtelen volt a rendelkezésére álló eszközöket a terroristák felderítésére használni.

Később szintén a kormánylap leplezte le, hogy egy időközben elhunyt hajléktalan férfi nevével kétszázezer magyar SIM-kártyát vásároltak valakik, ezekből a kártyákból pedig jutott a főként Belgiumban tanyázó iszlamista terroristák számára is. A TEK persze mitsem tudott erről. Az Index által megszólaltatott szakértők szerint nyilvánvalóan felderítési mulasztás történt a titkosszolgálatok, köztük a TEK részéről. Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a TEK ugyanis erős bekötéssel rendelkezik a telefonszolgáltatóknál, így látniuk kellett volna, hogy egyazon név alatt ilyen óriási mennyiségű SIM-kártya vásárlása történik. De nem tűnt fel nekik, ha a belga titkosszolgálatok nem szóltak volna, akkor talán ma sem tudnák.

A Fidesz RezsiSzilárd hangján azzal takaródzik, hogy nem megfelelő a szabályozás, szigorítani kell a SIM-kártyavásárlási előírásokat, de ez nyilvánvaló kommunikációs izmozás. A TEK-nek ugyanis az eset megtörténtekor rendelkezésére álltak azok az eszközök, amelyekkel kiszúrhatták volna, hogy valami gyanús történik. Mi garantálja, hogy a szigorítás után majd nagyobb szakértelemmel használják a még jobban kiszélesedett arzenáljukat? Semmi.

És akkor eljutunk az esetek legsúlyosabbikához, a körúti robbantáshoz, amelyben két rendőrjárőr súlyosan megsérült, és amelynek elkövetőjét továbbra sem fogták el. Az eddigi információk szerint nagy valószínűséggel állítható, hogy hazai terrorakcióról van szó, amelynek célpontja a rendőrség intézménye volt. A TEK is beszállt a nyomozásba, de a kézre kerítés még várat magára. Csak emlékeztetőül: a francia hatóságok a párizsi terrortámadás után öt nappal már rátaláltak annak fő kitervelőjére Abdelhamid Abaooudra, aki két társával együtt meg is halt a tűzharcban.

Ehhez képest nekünk egészen 24 órát kellett várnunk az első hivatalos tájékoztatásra, és bár általános vadászatot hirdettek ellene, az elkövető két héttel később sincs sehol. Annyit már tudunk, hogy a robbantás után négy kilométert gyalogolt (!!!), egészen a Népligetig, ahol felszívódott. Vajon mit tud tenni a TEK, ha van nála egy géppisztoly ezen a 4 kilométeren, és azt használja is a budapestiek ellen?

De ha így állunk, akkor mégis mire jó a TEK?

A Fidesz-kormányzás szellemében a TEK is csak látszólag szól a terrorelhárításról, ehelyett inkább a kommunikációs stratégia része. Kormányzás helyett itt is PR-hadjárat zajlik. Jelen formájában a TEK inkább szól a showról, mintsem a polgárok érdemi védelméről.

Fel lehet öltözni ijesztő egyenruhákba, csili-vili fegyvereket és harci járműveket lehet villogtatni, lehet jókat izmozni. Mindezt lehetőleg a miniszterelnök jelenlétében, elvégre a végső cél az, hogy Orbán Viktor tetterős macsónak tűnjön, aki mindent megtesz kis hazánk védelmében.

„Legalább olyan keménynek kell lenni, mint a terroristák” – mondta a miniszterelnök a szerdai gyakorlaton, és hozzátette: „Magyarország ma már elég komoly ahhoz, hogy ugyanazt az eszközparkot és figyelmet tudja ígérni és adni katonáinak, rendőreinek és a terrorelhárítási bevetésen részt vevőknek, mint bármelyik fejlett nyugat-európai állam.” Kemények és komolyak vagyunk, fater, csak mivégre?

Merthogy a terrorelhárításnak és a titkosszolgálatoknak nem az a feladatuk, hogy a reflektorfényben parádézzanak, hanem hogy a háttérben, felkészülten és dörzsölten hárítsák el a polgárok biztonságára leselkedő veszélyeket. A jelenlegi rendszerben pont ennek az ellentéte történik. 2010-ben az Alkotmányvédelmi Hivataltól (amely ugye még akár érthet is a dolgokhoz) elvették a terrorelhárítási feladatokat, és a TEK-nek adták (amely szakértelméről a fenti példák árulkodnak). A kiérdemesült testőr által vezetett intézmény azonban inkább tűnik rohamrendőrségnek, mintsem megelőzésre és felderítésre képes titkosszolgálatnak. És szintén az Index egy tavaszi riportja tárta fel gyönyörűen, mennyire is hadilábon áll a TEK a felderítéssel.

A kérdés csupán az, vajon a Fidesznek és Orbán Viktornak a magyar polgárok biztonsága a fontosabb, vagy saját macsóságának minden áron való bebizonyítása és saját népszerűségének fényezése. Valószínűleg az utóbbi.

A kormány egészen vasárnapig terroristákkal riogatott minden utcasarkon, most pedig az állampolgárok jogait korlátozó törvényeket akar hozni, miközben a törvények által már megadott lehetőségeket sem tudják kihasználni. A magyar emberek védelmét és biztonságát hirdetik, de mindeközben ártatlan magyar és nem magyar emberekkel bánnak el, és bulvárhadjáratokat folytatnak. A terroristákat meg kell állítani, le kell leplezni és meg kell őket büntetni. Ehhez azonban csendben dolgozni kell, nem harckocsikat és véres bábukat villogtatni. Csendben és tűpontosan dolgozni, nem pedig egész népcsoportokat, ártatlan embereket démonizálni. Csakhogy ez a csendes és tűpontos munka hiánya az, ami a Fidesz elmúlt hat évét jellemezte, és esély sincs rá, hogy mindez megváltozzon.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.