Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Misetics Bálint: Ez pártállami uszítás, nem demokrácia

Ez a cikk több mint 8 éves.

Ennek a népszavazásnak csak annyi köze van a demokráciához, hogy jól mutatja: mennyire nincs demokrácia Magyarországon.

orban_eu_flag.jpg

consilium.europa.eu

Népszavazni a gyakorlatban csak akkor lehet, ha azt a Fidesz szeretné, miközben a népszavazás talán legfontosabb funkciója éppen az volna, hogy a közvetlen demokrácia intézményesítésén keresztül ellensúlyozza a képviseleti rendszer hiányosságait, vagyis gátat szabjon a mindenkori parlamenti többség, illetve a kormányzó pártok hatalmának.

Egy kérdés demokratikus eldöntése ráadásul nem csupán azt jelenti, hogy a többség dönt  – akár közvetlenül, akár választott képviselőin keresztül. Hasonlóan fontos az is, hogy mi történik a döntés előtt, vagyis az, hogy az állampolgároknak van-e lehetősége tájékozódni a közös ügyeikről, majd méltányos körülmények között ütköztetni az így kialakított álláspontjaikat. Ehhez pedig valóban szabad – tehát az állam és a nagytőke által nem végletekig eltorzított – nyilvánosságra, tényszerű és tisztességes közszolgálati médiára, valamint a különböző érdekek megjelenítésére alkalmas szervezetekre volna szükség (pártokra is, de nem ilyen ellenzéki pártokra).

Ezzel szemben jelenleg a magyar társadalom jelentős részének esélye sincs rá, hogy a kormányétól eltérő véleményekkel, álláspontokkal találkozzon. Nem annyira az a kérdés tehát, hogy érvényesülnek-e egy demokratikus döntéshozatali eljárás ideális feltételei, hanem az, hogy milyen messzire kerültünk ezektől.

Fényévekre.

A pártállami propaganda (erről van ugyanis szó, ha közhivatalnokokat kényszerítenek a kormánypárt választási propagandájában való részvételre) tömérdek közpénzből vezeti félre saját állampolgárait, a lehető leggátlástalanabb és legaljasabb módon – és nem csupán a népszavazásra bocsátott konkrét kérdéssel vagy általában a menekültüggyel és a nemzetközi migrációval (illetve a nemzetközi szolidaritással) kapcsolatban. A közpénzből folytatott aljas gyűlöletkeltés legfontosabb funkciója ugyanis az, hogy a magyar társadalom erre (nagyrészt önhibáján kívül) fogékony része a „migránsokban”, az „illegális bevándorlókban” vagy általában a „külföldiekben” találja meg a problémáinak a forrását. Rájuk vetítse ki a létbizonytalansággal, munkanélküliséggel, kilátástalansággal, szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségekkel és a romokban heverő közszolgáltatásokkal kapcsolatos indulatatait és dühét – vagyis ne arra a politikai uralkodó osztályra, amely mindezekért felelős.

Támogasd a Kettős Mércét, hogy ne csak a kormányzati gyűlöletpropaganda jusson el az emberekhez, hogy a Mérce cikkei még több emberhez eljuthassanak a népszavazás kapcsán. Támogass minket 1000, 2000 vagy 5000 forinttal (ezekből az összegekből plusz 1000, 2500, vagy 7000 emberhez juthatunk el), és írd be a közlemény rovatba, hogy népszavazás; az így beérkező pénzeket a Népszavazással kapcsolatos cikkeinek, posztjaink Facebook-hirdetésére fogjuk fordítani.


támogatás bankkártyával

Ha Paypalen vagy banki utalással támogatnál minket, ide kattints.

Ráadásul nehéz volna jó szívvel arra szavazni, hogy ez a magyar állam bírálja el a menekültügyi kérelmét 1294 embernek. Nem azért, mintha ilyesmit – szolidaritást vállalni egy politikai közösségben – csak önkéntes alapon lehetne: a közszolgáltatásokat és az egyenlősítő újraelosztást finanszírozó adózáshoz sincs szükség minden egyes állampolgár jóváhagyására. Nem a „nemzeti szuverenitásunkat” kell tehát megvédeni a brüsszeli bürokratáktól. 1294 embert kellene megvédeni annak a magyar államnak a bürokratáitól, amelyről sorra mondják ki az Európai Unió tagállamainak a bíróságai, hogy nem garantálja a menekültügyi kérelmek jogszerű, tisztességes elbírálását.

Alapvetően emiatt nem jó válasz az „igen” sem erre a manipulatív kérdésre (amellett persze, hogy az „igen” szavazatok is hozzájárulnak a népszavazás érvényességéhez, noha ennek közjogi szempontból semmi jelentősége nincs, mivel ebből a szempontból maga a népszavazás is irreleváns).

A politikai, erkölcsi szempontból helyes válasz a népszavazásra és az állami gyűlöletkeltésre tehát az, ha október 2-án érvénytelenül szavazunk, és utána pedig (vagy akár a szavazáson való részvétel helyett) csinálunk valami szépet és hasznosat: olvasgatunk, például az erőszakmentes ellenállásról (mégiscsak Gandhi születésnapja lesz), elmegyünk a PM délutáni tüntetésére vagy az esti fáklyás békejelre a Hősök terére. Vagy beszállunk a 6. Menet a lakhatáshoz való jogért szervezésébe, és körbeszórólapozzuk a szomszédságunkat – mert szemben 1294 háború elől menekülő emberrel, a lakhatási válság valóban tönkretesz minket.   

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.