Október 2-án a határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak majd, és az egyes országokban a különféle társadalmi-politikai kontextusok a menekültekkel és a bevándorlással kapcsolatos vitát is más fénytörésbe állítják. A Kettős Mérce arra vállalkozott, hogy feltérképezze, milyen hatással van a kvótanépszavazás ezeknek a kisebbségi magyar közösségeknek az életére. Sorozatunk negyedik részében Tokár Géza, a szlovákiai magyar újságíró azt írja le, hogyan alakult ki országos konszenzus Szlovákiában a migráció kérdése kapcsán.
Október másodikán Magyarország a „migránsok kötelező betelepítésének” elutasításáról szavaz – már ha feltételezzük, hogy a népszavazásnak van bármiféle értelme és valós jogi következménye. E sorok szerzője arra kapott felkérést, hogy vizsgálja meg, milyen fénytörésekben jelenik meg a kérdés a felvidéki magyar politikai térben. Mélyen gondolkodóba esett, ugyanis a rövid válasz: nincs semmiféle felzúdulás. Ha akad is bármiféle konfliktus a magyarországi kezdeményezés kapcsán a kisebbségi társadalomban, az legfeljebb a szellemi elit nagyon kis részét érinti, sem a politikai csatározásokat, sem pedig a helyi közösségek hozzáállását nem rombolja a magyar kampány. Főként azért, mert nincs mit lerombolni, közös a nevező.
A felvidéki helyzet népszavazásügyben eleve különleges. A kettős állampolgárság felvételének 2010-es magyarországi megkönnyítése az első, nyíltan nacionalista Fico-kormány pánikreakciójához vezetett, Szlovákia korlátozta a kettős állampolgárság intézményét. A magyar állampolgárság felvételének felvidékiek számára való ellehetetlenítése azóta is tart, a téma a kevés olyan konfliktus egyike, melyet az egyre javuló Orbán-Fico viszony sem tudott megoldani. A tiltás eredményeképpen máig nincsenek pontos, hivatalos adatok arról, hány, titokban magyarországi papírokkal is rendelkező helyi magyart érinthet a kvótanépszavazás. Hivatalosan hat év alatt hetvenegyen adták fel szlovák állampolgárságukat a magyarért, a gyakorlatban vélhetően létezik egy nem túl népes réteg, melynek magyar és szlovák papírjai is vannak, így a magyar kormány célcsoportját képezhetik a népszavazáson. Megszólításuk a gyakorlatban nagyon problémás: a célzott tájékoztató anyagok és levelek kiküldése felkeltheti a szlovák államhatóságok figyelmét, egy általános, kiszervezett óriásplakát-kampány pedig a viszonylag kis létszámú célcsoport miatt semennyire sem lehetne hatékony. Így a hivatalos magyar kampányból a gyakorlatban az jut el Felvidékre, amit a helyiek a televízióban látnak, a politikusok szájából hallanak.
Támogasd a Kettős Mércét, hogy ne csak a kormányzati gyűlöletpropaganda jusson el az emberekhez, hogy a Mérce cikkei még több emberhez eljuthassanak a népszavazás kapcsán. Támogass minket 1000, 2000 vagy 5000 forinttal (ezekből az összegekből plusz 1000, 2500, vagy 7000 emberhez juthatunk el), és írd be a közlemény rovatba, hogy népszavazás; az így beérkező pénzeket a Népszavazással kapcsolatos cikkeinek, posztjaink Facebook-hirdetésére fogjuk fordítani.
támogatás bankkártyávalHa Paypalen vagy banki utalással támogatnál minket, ide kattints.
A kvótanépszavazás akár tovább mélyíthetné a társadalmi konfliktusokat is, de nem teszi. Ez ugyanis feltételezi, hogy a Fidesznek van egy (a nem túl szerencsés és pontos magyarországi terminológiát használva) balliberális helyi ellenpólusa mind politikailag, mind társadalmilag. A Bugár Béla-féle Most-Híd elvileg ebbe a kategóriába tartozott – egészen tavaly nyárig. A párt a 2016-os márciusi szlovákiai parlamenti választásokra készülve kezdetben még ellenpólusként lépett fel migrációs témákban Robert Fico államfővel szemben, bár nem elsősorban a magyar választókat, hanem a szlovák városi szavazókat próbálta megszólítani a „migránspárti” hozzáállással, a hozzá csapódó szlovák értelmiségiek révén. A nem túl kedvező reakciók hatására azonban a Most-Híd szótárából hónapok alatt kikopott a bevándorlópártiság, a folyamat kicsúcsosodásaként pedig a párt a nyíltan migránsellenes Smerrel, valamint a nacionalista SNS-szel alakított kormányt, s azóta is hallgat a kérdésben. A párt köré szerveződő értelmiség ilyen közegben jobb híján nem a migránskérdésről alkot véleményt, abban hallgat. Helyette saját pozícióit a Marián Kotleba-féle újfasiszták elleni fellépéssel igyekszik igazolni, figyelmen kívül hagyva a Most-Híd koalíciós partnereinek „mérsékelt” xenofóbiáját és idegenellenességét.
Más ellenpólus viszont nincs. A parlamenten kívüli MKP a migránskérdés szempontjából soha nem is volt más állásponton, mint a Fidesz, a két párt azonos nézeteket képvisel a kérdésben. Ennek következtében tehát a kvótanépszavazás nem vált ki különösebb konfliktusokat – a politikai és társadalmi elit hallgat, a szlovák és a felvidéki magyar társadalom a kérdésben egyöntetűen a Fidesz álláspontját vallja, aki ehhez nem szándékozik igazodni, annak maradnak a kis fővárosi think-tankek (a szlovák és a budapesti magyar szabadgondolkodók). Szlovákia átlépett a migránskérdésen. Nem meghaladta, hanem össz-társadalmi konszenzus alakult benne ki. Helyette a kulcsfontosságú témákat a korrupció, a klientelizmus és a helyi elit válsága képezik: egy egyre hiteltelenebb kormányoldallal és hasonló hitelességi problémákkal küzdő ellenzékkel.
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 265 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
