Kiderült, hogy a TEK által beharangozott terroristafogás valójában pár srác és egyikőjük apjának elfogása, akik a Bakonyban fémdetektorokkal gyűjtöttek második világháborús relikviákat. A bíróság az alábbi indoklással nem tartotta az előzetes letartóztatásukat indokoltnak:

„Nincs arra semmilyen adat, hogy az édesanyjával és nevelőapjával élő, a II. világháború iránt hobbi szinten érdeklődő terhelt bármilyen kapcsolatban állna szervezett bűnözői csoportokkal, terrorszervezetekkel, vagy hogy megszerzett tudását és vegyi anyagait a közrend vagy személyek élete ellen kívánta volna fordítani”.

Kép: Népszava / Szalmás Péter

Mindeközben Hajdú János TEK-vezér az elmúlt napon körbehaknizta a médiát a szombati terroristafogással, olyanokat mondott, hogy nemzetközi kapcsolataik vannak az elfogottaknak, és vizsgálják, hogy a TEK által védett személyek elleni támadás készült-e; de volt itt bombagyár, és persze az erős sejtetés, ugyanis egy ország hitte azt, hogy iszlamistákat fogtak el.

Pedig pontosan kellett tudniuk, hogy ezekből egy szó se igaz. Ennek szombat és kedd között ki kellett derülnie. A „nemzetközi kapcsolatokról” kiderült, hogy a „terheltnek” vannak felvidéki barátai, a bombagyár pár második világháborús kacat, és nyilvánvalóan nem akartak támadást intézni Orbán Viktor ellen.

De a TEK vezetői konkrétan hazudtak a parlamenti képviselőknek a nemzetbiztonsági bizottság ülésén is. Elhallgatva pár olyan apró tényt, hogy nincs szó szervezett bűnözésről, terrorizmusról, támadások előkészítéséről, bombagyárról és szélsőséges szervezetről – pár háborúmániás fiatal srácról van szó.

Az egészben pedig a szörnyű az, hogy Párizs után mindenkiben ott van a félsz, hiszen a párizsi terrortámadás azért volt óriási hatású, mert tényleg a szomszédban történt, és tényleg ott van az emberben a „velünk is megtörténhetett volna” érzés. Ilyenkor egy állami szerv nem kamuindokokkal állítja elő a terrorfenyegetettség látszatát, nem tolja tovább az emberekben meglévő félelemérzést, hanem csakis biztos információk birtokában és a megfelelő helyzetben lép elő farkast kiáltani.

Mert a helyzet az, hogy teljesen elképzelhető, hogy szélsőségesek átutaznak Magyarországon, és bár elenyésző az esélye, de akár az is, hogy valamiféle terrortámadás történik az országban. Nem beszélve arról, hogy láttunk már magyar szélsőségeseket embereket ölni a cigánygyilkosságok során, így van valós alapja egy magyar szélsőséges fenyegetettségnek is.

Pontosan ezért, aki ilyen helyzetben kamufarkast kiállt, nem tesz mást, mint tovább erősíti a félelemkeltést, rombolja az emberek biztonságérzetét, káoszt teremt. Lehet röhögni a béna TEK-eseken, de ez nem vicces, mert ennyire nem bénák.

Adódik egy olyan értelmezés is, bár persze erre bizonyítékunk nincs, hogy az általános közhangulathoz és a kormánykommunikációhoz jól jönne, ha a terrorfenyegetettséget igazolni lehetne Magyarországon. Ha a TEK jelenlegi pofára esésének ez lett volna az indítéka, akkor kérdés, hogy ehhez önszorgalom, direkt vagy indirekt politikai utasítás vezethetett. Jó ha felidézzük, hogy a TEK röszkei akciójával kapcsolatban nem is került sor vizsgálatra, de azóta is magyar börtönben ül, a tolószékes, a katéteres és cukorbeteg úgynevezett „terroristagyanús egyén”.

Ha ez igaz lenne, és Magyarországon politikai érdekből hajtanának végre terroristaellenes, kamu bűnüldözési intézkedéseket a közhangulat megváltoztatásának céljából, azon tényleg nem lehetne nevetni.

Ugyanis az nem csupán azért lenne veszélyes, mert azt jelentené, hogy egyes bűnüldöző szervek politikailag motiválva lehetnek, hanem azért is, mert a politikailag motivált intézkedések pont a valós fenyegetettség elhárítása elől veszik el az erőforrást. Ha gyorsan kell találni egy médiában eladható célpontot, akkor pont a lassú háttérmunkára nem marad idő.

Amit most a TEK művelt, nem csak elfogadhatatlan, hanem hihetetlenül veszélyes is az országra nézve. Ha tényleg ennyit tud a TEK ennyi pénzért, az nem sok jót jelent. Egy ilyen eset után Hajdú Jánosnak, aki teljesen tudatosan megtévesztette az ország közvéleményét és a parlamenti képviselőket, le kell mondania. De vizsgálni kell azt is, milyen utasítások, parancsok vezettek ehhez a műveletsorhoz, és történt-e direkt vagy indirekt politikai befolyás, ami ezzel az eredménnyel járt.