Ami a rendszerváltás óta emlékeztethetett valamiféle demokratikus kultúrára, azt mind sárba tiporja a kormányzat, és egy olyan korba nyúlik, melybe főúri önkény uralkodott a nép fölött, mely hatalom idegenkedett mindenféle progressziótól, demokratizmustól, hatalmát és privilégiumait féltve.
Komoly szakmai kihívás!
„1919. március 21-én reggel a proletár tömegek decens falragaszokról értesültek róla, hogy a proletár tömegek átvették a hatalmat, mindenki menjen szépen dolgozni, és ha náthás, zsebkendőbe köhögjön és tüsszentsen, fontos dolog volt ez, dühöngött a spanyolnátha…”
1912-ben ezen a napon százezres munkástömeg követelt egy demokratikusabb Magyarországot. A hatalom erőszakkal válaszolt.
Neve a világháború és az azt kirobbantó, elnyomó úri rend szinonimájává vált, a frontról hazatérő katonák lőtték le.