Árpád, Szent István, Trianon – a Fidesz tudja, mivel töltse meg köztereinket, de van-e ellenajánlat?
Üres történelmi emlékművek és zsánerszobrok fogságában élünk.
Üres történelmi emlékművek és zsánerszobrok fogságában élünk.
Az önszerveződő, közösségi kultúra mindig veszélyt jelent a hatalomra.
Feketeöves bölcsészekkel értékeltük az évet az Optimistákban. Egyetemi leépítések, Nádas-botrány, KIX. A woke-tól kell félnünk, vagy inkább attól, hogy nem marad időnk, terünk és bátorságunk kapcsolódni egymáshoz?
Elindult a Mérce új kultúrpolitikai podcastja, az Optimisták!
„Nálunk még egy hónap előtt a pesti munkások a polgári köztársaság mellett s ellenünk tüntettek. Nálunk még nem voltak meg azok a harcok, melyekben ez az öntudat megtisztulhatott volna. S ma így megyünk bele a proletárdiktatúrába.”
S mikor Kun a diktatúrát fenyegető külső és belső veszedelmek ellen szólította harcba a tömeget, mikor Kun a leküzdendő veszedelmeket sorolta fel, Báti önkéntelenül Szamuely felé fordult, aki fején a sipkájával, hátát a falnak támasztva állt az ablak mellett, melyből Kun beszélt.
„Elvtársak! Ez a mai pénteki nap, március huszonegyedike, a magyar munkásság legnagyobb napja. Én akartam elsőnek meghozni a hírt: a kormány lemondott, és átadta a hatalmat Magyarország forradalmi proletariátusának.”