1905. október 22.: Munkáslázadás Chilében
A rendőrség nem bírt a rossz munkakörülmények és az emelkedő megélhetési költségek ellen fellázadó munkásokkal, ezért a gazdagok „fehér gárdát” alakítottak, és megkezdték a munkások lemészárlását.
A rendőrség nem bírt a rossz munkakörülmények és az emelkedő megélhetési költségek ellen fellázadó munkásokkal, ezért a gazdagok „fehér gárdát” alakítottak, és megkezdték a munkások lemészárlását.
Egy klíma nélküli buszon utasként néhány megálló erejéig is nehéz, nemhogy sofőrként. A Volán mégsem enged a nadrághosszból.
Az IT szektorban, pláne Kelet-Európában nem jellemzők a szakszervezetek.
Szerbiából munkásokat toborozni sosem volt ilyen könnyű, és ez a szélsőséges kizsákmányolásukhoz vezet.
Az öngyilkossági gondolatok éppen úgy köröznek a munkások fejében, mint a kézbesítendő dobozok az egész központot behálózó futószalagon a fejük felett.
A Gumiipari Szakszervezeti Szövetség azután kért hivatalos állásfoglalást, hogy a cég makói telephelyén bezárták a közös helyiségeket, így sem étkezésre, sem tisztálkodásra nem volt lehetőség a veszélyhelyzet idején.
Kásler miniszter jobban tenné, ha iparkodna az ápolók helyzetének rendezéséért ahelyett hogy szép szavakkal dobálózik.
Akiről persze kiderül, hogy „túl sokat mozgolódik” és szakszervezeti aktivizálódást akar, az szankciókra számíthat, rosszabb beosztás, öregebb busz, vagy éppen többszöri ellenőrzések formájában.
A gyakran sikersztoriként tálalt magyar autóipari fellendülés hátterében brutális túlórák, súlyosan egészségkárosító munkakörülmények és embertelen munkaszervezés állnak.
De persze a fizetésük se túl magas.