1962. október 27.: A kubai rakétaválság csúcspontja
Vaszilij Arhipov, a B-59 szovjet tengeralattjáró parancsnokhelyettese megtagadta kapitánya azon parancsának jóváhagyását, hogy lőjenek ki nukleáris torpedókat az Egyesült Államok hadihajóira.
Vaszilij Arhipov, a B-59 szovjet tengeralattjáró parancsnokhelyettese megtagadta kapitánya azon parancsának jóváhagyását, hogy lőjenek ki nukleáris torpedókat az Egyesült Államok hadihajóira.
A munkások hivatalos függetlenségi mozgalomtól, a Việt Minh-től függetlenül felkeltek, válaszul arra, hogy a francia és japán csapatok bevonultak a városba.
A lengyelországi Gdańsk postahivatalának ötvenhat dolgozója 15 órán át feltartotta a náci előrenyomulást. Mivel nem voltak katonák, a haditörvényszék banditaként ítélte el és kivégeztette őket.
Hatszázezer ember vonult utcára; válaszul a rendőrség 750 embert letartóztatott, sokakat megsebesített, és egy tizenhat éves fiút megölt. Néhány nappal később azonban a kormány meghátrált, és teljesítette a mozgalom egyik fő követelését.
Míg a közismert narratíva szerint a függetlenségi mozgalom békésen zajlott Mohandász Gandhi vezetésével, addig a valóság egészen más.
A negyven évig tartó, borzalmas vizsgálatban szegény, fekete mezőgazdasági munkásokkal kísérleteztek Alabamában, akiknek nem mondták meg, hogy szifiliszük van.
Miután a tábor egyik munkaegységének, a Waldkommandónak a tagjai megtámadták az egyik őrt, több lengyel fogvatartottnak sikerült megszöknie a táborból.
A cikk szerint „egyértelmű bizonyítékot találtak a homoszexualitás genetikai kapcsolatára”, így „hamarosan lehetségessé válhat annak előrejelzése, hogy a baba meleg lesz-e, és az anya számára felkínálható lesz az abortusz opciója”.
A rendőrség által folyamatosan zaklatott fekete transz aktivista és szexmunkás halálát Johnson súlyos fejsérülése ellenére a rendőrség öngyilkosságnak minősítette. Ügyét csak 2012-ben nyitották újra.
Az erőszakba torkolló tüntetések nyomán a kormány leállította a rézgyár építését, majd a letartóztatottak túlnyomó többségét szabadon engedte.