1969. május 29.: Kirobban a Córdobazo
Miután a Córdobában zajló sztrájk során az argentin rendőrség lelőtte Máximo Mena autógyári munkást, városszerte tüntetések és zavargások kezdődtek.
Miután a Córdobában zajló sztrájk során az argentin rendőrség lelőtte Máximo Mena autógyári munkást, városszerte tüntetések és zavargások kezdődtek.
Derek Chauvin minneapolisi rendőr nyolc és fél percen át térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán. Floyd halála után a Black Lives Matter mozgalom végigsöpört az Egyesült Államokon, és nemzetközileg is elterjedt.
Az általános sztrájk nyomán megalakult a rövid életű limericki szovjet, és a város irányítását a munkások vették át.
Egy héten belül százezer munkás szüntette be a munkát, és vonult utcára különféle követelésekkel. A konfliktus nyomán fokozódott a fasizmussal szembeni ellenállás.
A sztrájkoló nők egyebek között a férfiakéval egyenlő bérezést követeltek és a vezetők általi szexuális zaklatások felszámolását. A gyár legtöbb férfi dolgozója semmibe vette a sztrájkőrséget.
Az üzem bezárása és a gyártás delokalizálása elleni üzemfoglaló tiltakozás hét hónapon át tartott; a vezetőség végül meghátrált, és beleegyezett a kivásárlásba.
Kurt Wilckens anarchista bányász meggyilkolta Héctor Benigno Varela ezredest, az argentin hadsereg tisztjét, aki 1921–1922-ben 1500 munkás megöléséért volt felelős Patagóniában.
Bár a brit gyarmati kormány törvénytelennek nyilvánította a sztrájkot, ötvenkét nap elteltével tárgyalások kezdődtek. A munkáltatók 1922. március 5-én kapituláltak, és beleegyeztek a 15–30 százalékos béremelésbe.
A duzzasztógát tervezett építési helyét huszonnégyezer indiai falusi lakos foglalta el. Fellépésükkel sikerült megakadályozni a projektet.
Az októberi rablázadás előkészítéseként a rabok a lőszergyárból ellopott puskaporból bombát készítettek.