Az oktatási tiltakozásoknak fel kell vállalniuk a szegény és a roma gyerekek érdekeinek képviseletét is!
Kérdés, hogy ezt a konfliktust tudja-e értelmezni és fel tudja-e vállalni az önmaga sorsával elégedetlen városi középosztály?
Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
Kérdés, hogy ezt a konfliktust tudja-e értelmezni és fel tudja-e vállalni az önmaga sorsával elégedetlen városi középosztály?
Orbán Viktor sokat említette a forradalmat Zalaegerszegen. Ünnepi beszédének veleje mégis az ellenforradalmi rendszerek apológiája volt.
A nyugat-európai polgárság lázadása Lengyelországba is elért, a felkelést leverő orosz hadsereg hozta a kolerát. A pusztító kór iszonyatos szenvedést hozott a népre, és a járvány nyomán kitörő spontán lázadásokból a politikai osztály is tanult.
Kedves szociális munkás kollégák, húzzatok légyszi a gyártósorokra Nyugat-Európába – ha a javaslatot elfogadja a kormány, kérdésessé válik, hogy mi történik a szociális ellátásokkal Magyarországon.
A kórház drasztikus döntése a „potyautasok” kidobásáról valójában egy borzalmas rendszer hibáira világít rá.
Oroszország ukrajnai háborúja megmutatta, hogy korunk meghatározó politikai törésvonalai alapvetően hamisak.
Ma már „az érintettek bevonása” olyan szókapcsolat, amely nélkül nem kerülhet pecsét egy pályázatra sem.
Éles ellentétben a magyarországi helyzettel, az erdélyi oktatáspolitikát nem könnyű kritizálni, hiszen az intézményi építkezés valós és akut közösségi igényekre ad választ.
A kormánymédia nem válogat, amikor emberek lejáratásáról van szó.
Egyszer megkérdezném Nádas Pétert, hogy nem érezte-e néha árulásnak, hogy ennyire artikulált szöveget teremtett a megjeleníthetetlenből…