kiskőrös • Orbán Viktor miniszterelnök Kiskőrösön, Petőfi Sándor költő és forradalmár szülőházánál ünnepli a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóját.

A miniszterelnök hosszas történelmi fejtegetései során számos bújtatott – majd beszéde végén egészen nyílt – aktuálpolitikai párhuzammal élt, melyekkel a nyugati hatalmakkal szembeni szabadságharc fontosságát hangsúlyozta. A szabadságharcban hősi halált halt költőre való megemlékezését pedig „Legyen béke!” jelszóval osztotta meg stábja a Facebookon.

A miniszterelnök fellépése előtt Kiskőrös polgármestere, valamint a művészek ünnepi műsorral szórakoztatták a jelenlévőket.

Orbán Viktor beszéde során hosszasan méltatta Petőfit.

A miniszterelnök szerint bámulatos volt a 200 éve született Petőfi élete, aki gyengén, Budapesttől távol született, aztán vándorszínészből az ország ünnepelt költőjévé emelkedett, és kirobbantott egy forradalmat is, majd miután katonaként harcolt az elnyomó seregek ellen, 26 évesen meghalt. Egy külföldi talán el se hinné a költő történetét a miniszterelnök szerint.

„Magyar sors, mondjuk inkább, közülünk való”

– mondta Petőfiről a miniszterelnök. „Minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar” – tette hozzá.

Orbán méltatta Kölcsey Ferencet és a Himnuszt is, amely nagyjából Petőfivel egy időben született.

Emlékeztetett, hogy 1848-ra Magyarország modernizálódott, és rohamos tempóban fejlődött a kultúra, a gazdaság, az ipar és az infrastruktúra. Véleménye szerint ugyanakkor a magyarságnak hivatásra is szüksége van, és azt kérdezte: mi volna az a világraszóló tett, lelket felemelő küldetés, amiért érdemes lenne felemelkednünk?

A miniszterelnök elmondta, folyamatosan felmerül ez a kérdés – mindig a kor nyelvén és divatja szerint. Közben mások mellett Vörösmartyt és Szörényit is idézett, majd meg is válaszolta, Petőfivel élve: szabadságról és függetlenségről álmodtak a márciusi ifjak és mások.

Orbán szerint azért nem ununk rá a március 15-i események felidézésére, mert ez olyan a magyarság számára, mint egy születésnap – hisz ez a magyar szabadság születésnapja. Ennek fejtegetése közben felemlegette az 1848. március 15-i eseményeket, ami szerinte nem a Pilvaxból, hanem Kiskőrösről indult – felelevenítve, hogy Petőfi családját Petrovicsnak hívták annak idején.

Ezután Petőfi szüleiről emlékezett meg, akik kemény munkával boldog gyerekkort teremtettek két fiának. Megemlékezett emellett Sándor öccséről, Istvánról is, akit kényszermunkára vittek.

„Dicsőség a Petrovics családnak!”

– jelentette ki Orbán.

A miniszterelnök beszélt arról is, milyen ritkának találja, hogy a magyarok egyetértsenek valamiben, de abban szerinte mégiscsak, hogy Petőfi a legnagyobb magyar költő. Azt is elmondta, hogy irodalom nélkül nincs magyarság, mi pedig költőien lakozunk ezen a földön, legyen bármily prózai is az élet. Később a néplélekről elmélkedett nagy költőink művészetének megidézésével.

Orbán szerint a szabadságnak mindenféle nyelvjárása van, és a magyar nyelvjárását Petőfi teremtette meg. Hovatovább véleménye szerint a magyar a szabadság legsikerültebb nyelve, hisz Petőfit több mint 200 nyelvre fordították le – mindenhol értik.

A kormányfő szerint Petőfi nem adott a katonaélet rendszabályaira, és ő tarthatja a vérig sértett hadügyminiszterek világrekordját. Nem volt férjnek való sem – Szendrey Júliához való volt ellenben, hisz a miniszterelnök szerint mindketten különcök voltak. Meglátásai szerint barátnak való sem volt, ellenben tudott cézárként uralkodni, fűzfapoétákat ostorozni, és a tehetséges költők tunyaságát átkozta. Továbbá a kritikusokat sem szerette.

Orbán elmondta, Petőfit mindezek ellenére szívükbe zárták az emberek, hisz nem volt se gőgös, és a hübrisz sem kerítette hatalmába. Ezt istennek tulajdonította.

A miniszterelnök szerint a szabadság, egyenlőség, testvériség hármasa is a keresztény hittételek mellett érvényesek, és Petőfi sohasem hagyta el a keresztény elveket.

Méltatta alkotói sokoldalúságát és termékenységét, valamint politikai teljesítményét is, melyet voltaképpen öt év alatt hozott össze ifjúkori halála előtt.

Orbán szerint Petőfi egyértelmű, egyenes világot teremtett, ahol a dolgok között nincs átmeneti szürke zóna. Erre példaként azt mondta, hogy lehet kardból lánc vagy fordítva, de nincs köztes megoldás – vagyis kicsit kard, kicsit lánc. Ehhez pedig tartanunk kell magunkat, hisz magyarként méltatlanná válunk önmagunkhoz, ha beérjük a lehetségesnél kevesebbel.

A miniszterelnök kifejtette, hogy Petőfi tanításaiban azt látja, hogy a hazafiaknak készülniük kell a küzdelemre, és éppúgy, mint véleménye szerint mindannyian, egy szabad Magyarország szabad polgára akart lenni. Választhatta volna a biztos, jómódú életet – megvolt a tágas otthon, feleség, gyerek, siker. „Szép, gazdag, kerek, polgári élet” – summázta a miniszterelnök. Ennek ellenére úgy halt meg, ahogy megénekelte – a világszabadság apostolaként a magyar szabadságért vívott csatában.

„A magyar szabadság hatalmas menete, bár tett néha vargabetűt, és olykor zsákutcába is tévedt az elmúlt kétszáz évben, ma is tart – és Petőfi Sándor ma is itt van velünk a menetben”

– fejtette ki Orbán.

Ezután mielőtt szokásos „hajrá Magyarország, hajrá magyarok” frázisával elköszönt volna, aktualitásokra fordulva az „idegen hatalmakról” beszélt, amik be akarják olvasztani Magyarországot egy nemzetközi szuperállamba.

Ezért nem engedjük, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből – állapította meg Orbán az Európai Unió ellen folytatott konstans kormányzati „szabadságharcra” utalva.

A miniszterelnök tiszteletére egy helyi pizzéria egyébként Orbán-pizzát komponált, amelynek különlegessége, hogy narancsot is tesznek rá. A miniszterelnök posztja alapján héjastul. Állítása szerint ennek ellenére megette.