Karácsony Gergely főpolgármester nagyon örül, hogy ilyen sokan vannak itt, de annak már kevésbé, hogy újra arról kell beszélnie a színpadon, kik veszélyeztetik a szabadságunkat. A kultúra nem a politikusoké, hanem a művészeké és a közönségé. Ahogy az akadémia sem a politikusoké, hanem a kutatóké, és ahogy az iskola sem a politikusoké, hanem a tanároké és a diákoké – mondja. Karácsony azt ígéri, mindig ki fognak állni a szabadságukban korlátozott emberekért.
„A város szabadságát védjük. Ez a mi jogos önvédelmünk.”
A főpolgármester szerint ami a parlamentben tíz évvel ezelőtt még két hétig vitáztak, azt most két nap alatt átnyomják. Amit elfogadnak, az csak nekik lesz törvény. Nekünk diktátum. Mindannyiunk számára az lesz: a kormánypárti polgármesterek, művészek és színházba járó emberek számára is.
A diktátum mindenki számára diktátum. A kultúra nemzeti ügy, nemzeti alap.
– mondja.
Ugyanakkor az is világos: a diktátum leginkább Budapestnek szól. Ez a diktátum egy kísérlet arra, hogy megtorolják a budapestiek október 13-ai döntését. Értjük az üzenetet, és mi most itt közösen vissza is fogunk üzenni: megvédjük a színházainkat, a művészeinket, a szabadságunkat! – mondja. A főpolgármester szerint küzdelmes évek jönnek, tudjuk, hogy mi vár ránk, sokszor kell majd itt állni még, és megvédeni az igazságunkat. Szerinte a törvény legabszurdabb részeit már bele se merték írni a parlament elé kerülő változatba, ami félgyőzelem.
„Mi küzdeni fogunk, de arra kérlek titeket, hogy ti is gyertek velünk!”
– üzeni Karácsony.
Színház az életünk – de ebben a darabban nem a polgármester vagy a miniszterelnök, hanem ti, budapestiek vagytok a direktorok! – zárja beszédét.