1956. október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen – fogalmazott ma este, a Zeneakadémián tartott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

„És mi akkor is magyar, vagyis európai életformát akartunk magunknak. Szabad és független Magyarországot a nemzetek Európájában. És ebben nem is volt ellentmondás, mivel Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszédében kifejtette: „Nekünk, magyaroknak egy hazánk van”. Márai Sándort idézve jegyezte meg: „A haza mi vagyunk, szőröstől-bőröstől”, hozzátéve, hogy haza csak ott van, ahol hazafiak vannak, és addig van haza, amíg a hazafiak többen vannak, mint a muszkavezetők.

Tavalyi beszédéhez hasonlóan Orbán ismét szabad, független Magyarországról beszélt a nemzetek Európájában (bár sokkal kevésbé volt idén kritikus Európával szemben, mint tavaly, amikor még az EP-választásra hangolta híveit). A miniszterelnök beszéde egyébként szokatlanul visszafogott volt: az utóbbi időben megszokott módon sem Soros György, sem migránsok nem szerepeltek a szövegben, de azért üzent az ellenzéknek is.

Jelezte például, hogy a történelem folytonos kihívás, megmérettetés és alkalmassági teszt. És rögvest hozzá is tette: „Igen, ezeken a vizsgákon meg is lehet bukni.”

Emellett szólt arról is, hogy „a hitványság mindig összeadódik, a kérdés csak az, hogy a hazafiak hajlandóak-e összeadódni”.

Zárásként a miniszterelnök, aki hosszú évek óta először nem nyilvános beszédet mondott a nemzeti ünnepen, a mai nap hagyományait követve Wass Albertet idézett, majd zárta beszédét.