Kósa Debrecenben, az Egyetem téri ’56-os emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepségen beszélt a forradalom jelentőségéről. Elmondása szerint 1956 októbere azért volt kivételes, mert megvalósult a nemzeti egység, „ha úgy tetszik, a nemzeti együttműködés rendszere”.

„A magyar emberek összefogtak, és nem a lakosság lázadt fel, hanem a magyar nép, a magyar nemzet”, a nemzet rázta le magáról a rabigát és szállt szembe az idegen hatalommal és kiszolgálóival – hangoztatta Kósa Lajos.

Hozzátette: voltak, akik Moszkvába futottak, hogy visszahívják a Vörös Hadsereget, így „a magyar baloldal – 1919 és 1948 után – a 20. században harmadszor rontott rá a nemzetére”, ezzel „a magyar baloldal és vezető ereje diszkreditálta és lejáratta magát”.

Kósa Lajos szerint ma is vannak az ’56-os hagyományoknak folytatói mindkét oldalon: vannak, akik a nemzet szabadságáért küzdenek, hogy Magyarország önálló, szabad, szuverén állam legyen, és olyanok is, akik külső érdekeket szolgálnak.

„Márpedig nekünk saját magunkat kell megvédeni” – jelentette ki Kósa Lajos, emlékeztetve arra, hogy amikor más hatalmaknak engedték át a védelmet, „mindig szolgaság jött utána”.

A fideszes politikus azt mondta, ma éppúgy a nemzeti önrendelkezésért, a szabadságért küzdünk, mint 1956-ban, „a nemzetnek újra össze kell fognia”.

„Az ’56-os hősök a tankokkal néztek szembe, mi most holmi „európai parlamenti jelentésekkel” – jelentette ki Kósa Lajos, megjegyezve: „ebben aztán végképp állni kell a sarat”.

Közölte: ha fontos nekünk ’56 üzenete, ha fontos számunkra az Európai Unió, „azt nem tudjuk másként elképzelni, mint hogy abban a magyar szabadság is érvényesül”. Az pedig nem „birodalmi feltételrendszerben”, hanem kizárólag nemzeti keretek között érvényesül – mondta.

Kósa Lajos végezetül leszögezte: senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy „meg fogjuk védeni a magyar szabadságot, a nemzeti önrendelkezést”. Erre kötelez ’56 hagyománya és saját nemzeti érdekünk – tette hozzá.

(MTI)