Mind Vona, mind Karácsony, mind Szél elég felkészült volt. Nagyon mélyen nem mentek bele egy témába sem, de magabiztosan tudtak érvelni, és szakmai érveket hozni majdnem mind kérdésben.

A legkeményebb ütközőpont egyértelműen a szegregáció kérdése volt, ahol Karácsony Gergely akarta kiprovokálni Vonából a rasszistát, de ez nem sikerült. Karácsony azzal érvelt, hogy egyetlen szakmai anyag se támasztja alá, hogy az integráció árt a jó tanulóknak, viszont minden szakmai anyag azt mondja, hogy segít a félzárkózóknak. Vona azzal érvelt ez ellen, hogy nem szegregáció vagy integráció a kérdés, hanem a személyesség, az egyedi képzés a 21. századi oktatás alapja. Szél eközben azt képviselte, hogy az integráció jó és fontos, de ahhoz pénz kell az oktatásba, így ez az elsődleges.

A másik ütközőpont szintén Karácsony és Vona között volt. Amikor Karácsony azzal támadta Vonát oktatási kérdésekben, például a tankötelezettség kapcsán, hogy mást mondott, mint 2 éve, Vona azzal vágott vissza, hogy ő elismeri, hogy változik, de ezt egy párton belül teszi, míg Karácsony pártot változtat.

Az alapkérdésekben, a digitalizációban, az oktatási források növelésében, az emberközpontú oktatás erősítésében mind egyetértettek.

A vita után azért az ember kíváncsi lett volna, vajon Orbán Viktor mit válaszol ezekre a kérdésekre.