1912. december 31.: Szállodai dolgozók és felszolgálók sztrájkja New Yorkban
A munkabeszüntetésből januárban általános sztrájk lett, amelyben többek között a borravaló eltörlését és tisztességes bérekkel való felváltását követelték.
A munkabeszüntetésből januárban általános sztrájk lett, amelyben többek között a borravaló eltörlését és tisztességes bérekkel való felváltását követelték.
Az USA hadserege 7. lovasezredének katonái több mint kétszáz lakota férfit, nőt és gyereket mészároltak le. E „bátor” tettükért mintegy húsz katonát tüntettek ki a Becsület érdeméremmel.
Az akciót Pauline Newman tizenhat éves textilipari munkásnő indította, aki négyszáz másik fiatal gyári munkásnő bevonásával igyekezett meggyőzni a családokat, hogy csatlakozzanak.
Az amerikai őslakosok elleni perek némelyike öt percig sem tartott. Abraham Lincoln elnök személyesen tekintette át a tárgyalási iratokat, és hagyta jóvá a halálbüntetéseket.
A július óta sztrájkoló rézbányászok feleségei által rendezett karácsonyi ünnepségen pánik tört ki, és 59 gyermeket és 14 felnőttet tapostak halálra.
A zapatista lázadó mozgalom negyvenöt őslakos támogatóját mészárolták le a félkatonai erők egy pacifista imatalálkozón.
A sztrájkoló bányászok a kifizetetlen bónuszok, a rasszizmus, valamint a külföldi tulajdonú gyémántbányában uralkodó rossz munkaviszonyok miatt tiltakoztak.
Az áremelések elleni tüntetések leverésével próbálkozó lengyel kormány utasítására a kivezényelt katonák több tucat munkást megöltek, majd eltemették őket, hátha így sikerül megakadályozni a zavargásokat.
A város harmincnégy bagelsütödéje közül harminckettő leállt, ami a The New York Times szerint „bageléhínséghez” vezetett. A tiltakozás sikerrel zárult.
A munkások a dél-afrikai apartheidrendszer igazgatása alatt álló kizsákmányoló, kényszerszerződéses munkarendszer ellen tiltakoztak.