Már az első pillanatban sérthette az ott élő gyerekek jogait a javítóintézetek vezetésének rendőrségi átvétele, illetve a gyermekotthonok „helyi viszonyainak felmérése”. Több érintett intézmény dolgozója ugyanis arról számolt be, hogy megfelelő tájékoztatás nélkül jelent meg, és beszélt gyerekekkel a rendőrség az elmúlt napokban – hívta fel a figyelmet a Gyermekjogi Civil Koalíció. Dr. Jánoskúti Boglárkát, a szervezet vezetőségi tagját kérdeztük.

A szakemberek kizárása már a folyamat legelején nem azt a kormány által festett képet erősíti, hogy a rendőrség megjelenésével nő az intézményekben élő gyerekek biztonsága. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a december 10-i kormányinfón jelentette be, hogy rendőrségi felügyelet alá fogják vonni azokat a javítóintézeteket, ahol büntetett előéletű, illetve még el nem ítélt, letartóztatásukat töltő fiatalok élnek. Még aznap meg is jelentek a rendőrautók a Szőlő utcai javítóintézet és az ország további négy javítóintézete előtt.

A döntésről szóló rendelet szerint a rendőrség rendszeres bűnmegelőzési tájékoztatást tart a javítóintézet dolgozóinak a javítóintézeti gyerekekkel szemben alkalmazható intézkedésekről, a velük való jogszerű bánásmódról. Valamint a rendőri jelenlét keretében biztosítani kell, hogy a gyerekek a rendőrnek – a javítóintézet alkalmazottainak jelenléte, tudomása vagy jóváhagyása nélkül – zavartalanul beszámolhassanak az őket ért jogsértésekről.

A traumatizált gyerekek azonban nem így működnek, és az is kérdéses, mennyiben segíti a szakemberek munkáját, hogy azt a rendőrség felügyeli, vagy épp elindíthat-e egy újabb felmondási hullámot.

A civilek azt is kifogásolják, hogy a kormány salátatörvénybe rejtve, társadalmi és parlamenti vita nélkül módosította a gyermekvédelmi törvényt, mellyel már nem csak a javítóintézetekben, de a gyermekotthonokban is lehetővé tette a  a rendőri, illetve iskolaőri felügyeletet. Következő hétvégén a rendőrség előzetes bejelentés és egyeztetés nélkül jelent meg több gyermekvédelmi intézményben is, ahol kiskorú gyermekek meghallgatására kerül sor, ami a számos szakmai szervezetet tömörítő Gyermekjogi Civil Koalíció szerint súlyos gyermekjogi aggályokat vet fel.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint „azokban a gyermekvédelmi intézményekben, amelyeket a rendőrség fokozottan felügyel, a napokban több munkatársunk jelent meg abból a célból, hogy megismerjük, felmérjük a helyi viszonyokat.” A közlemény szerint fontos hangsúlyozni, hogy nem razziáról van szó, és azt is ki kell emelni, hogy kifejezetten a bűnmegelőzés területén dolgozó, illetve a gyermekekkel kapcsolatos ügyekre specializálódott, korábban ilyen jellegű felkészítésen, érzékenyítő képzésen részt vett rendőrök végzik ezt a munkát.

Némileg zavarossá teszi a képet, hogy a rendőrség szerint a rendőrök nem hatósági mivoltukban léptek fel, így nem is kihallgatásokat vagy meghallgatásokat végeztek, hanem beszélgettek, „riportot készítettek” mind az ellátásban részesülő gyermekekkel, mind a nevelőkkel, az ott dolgozókkal. A szakemberek szerint azonban ehhez sem lett volna jogosultságuk  a gyermekek gyámjainak beleegyezése nélkül.

Továbbá az sem ismert, hogy a rendőrségi interjúk milyen jogalapon, milyen eljárás keretében, s milyen célból történtek. A Koalícióhoz beérkezett információk alapján úgy tűnik, hogy a rendőrök több esetben is figyelmen kívül hagyták a gyermekvédelmi gyámok előzetes írásos tiltását: például egy gyám előzetesen írásban jelezte, hogy nem járul hozzá a gyermek „interjúztatásához”, ennek ellenére a rendőrség mégis lefolytatta a beszélgetést.

Egy hatéves kislánnyal pedig a gyámja jelenléte nélkül készítettek „interjút” rendőrök, amelynek következtében a gyermek súlyosan traumatizálódhatott.

Egy másik gyám arról számolt be, hogy kifejezetten javítóintézetekben elhelyezett gyermekek számára készült kérdéssort tettek fel a gyámoltjának, amelyben például azt kérdezték, követett-e el bűncselekményt, illetve hogy folyik-e ellene büntetőeljárás. A gyermekvédelmi gyámok mindemellett azt is nehezményezték, hogy a gyámolt gyermekek „interjúztatására” hétvégén, a gyermekek pihenőnapján került sor – tudtuk meg a gyermekjogi ernyőszervezettől. A Koalíció értesülései szerint volt olyan gyermekotthon, amelynek vezetője megtiltotta, hogy a kirendelt rendőr jogalap nélkül meghallgassa az otthonban elhelyezett gyermekeket és a gyermekvédelmi dolgozókat.

A gyermekjogi szakértők szerint a gyermekek hatósági eljárásban való részvétele nagyon komoly pszichés terhet jelenthet azok számára, akik korábban bántalmazást, traumát éltek át – éppen ezért keretezik szigorú szabályok a gyermekek kihallgatását. A Népszava információ alapján a történtek nyomán a gyámok is tiltakoztak az ellen, hogy a gyermekeket a hozzájárulásuk nélkül hallgatták ki a gyermekotthonokban. Kiemelték a rendőrkapitányságnak címzett levelükben, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a gyermek meghallgatása minden esetben kizárólag a törvényes képviselő értesítése mellett, annak hozzájárulásával, illetve jelenlétében lehetséges. Hozzátették azt is, hogy az intézkedés adatvédelmi szempontból is aggályos.

Bár a rendőrség külön hangsúlyozta a hozzáértését, a beszámolók nem arra engednek következtetni, hogy a „riport” minden esetben szakszerűen, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva zajlott. A gyermek retraumatizációját elkerülendő, a meghallgatásoknak kifejezetten traumatudatos, egyszeri, illetve gyermekközpontú módon kellett volna történniük. A szervek kötelesek lettek volna értesíteni a gyermekek gyámjait, illetve tájékoztatást adni a gyermeknek arról, hogy mi lesz a beszélgetés célja,  s hogy mi történik az általuk megosztott információval később.

Problémát jelent, hogy „a kirendelt rendőrök nem minden esetben rendelkeztek a gyermekek traumatudatos meghallgatásához szükséges képzettséggel: a gyermekotthon egyik szobájában várakoztak arra, hogy a gyermekek maguktól számoljanak be a velük történt bántalmazásokról. Ez azért volt szakmaiatlan, mert a gyermekotthonban élő fiatalok jellemzően súlyosan traumatizálzak, és nehezen épül a bizalmuk, ezért nem is reális elvárás, hogy megnyíljanak idegen rendőrök előtt” – mondta dr. Jánoskúti Boglárka.

Bár a rendőrség 2022-ben elkészítette belső tananyagát és meghallgatási protokollját, amelyek a gyermekbarát rendőrségi meghallgatások egységes szakmai alapját képezik, a Validity Alapítvány által 2025 őszén publikált kutatása során interjút készített egy rendőrrel, aki ugyanakkor elmondta, hogy jó gyakorlatként létrejött ugyan az úgynevezett Fecskehálózat, amelynek tagjai gyermekekkel foglalkozó rendőrök, a legtöbb rendőrkapitányságon nincs a gyermekek traumatudatos meghallgatására specializált szakember. „Az a nyomozó, aki kihallgat délelőtt egy rablás gyanúsítottját, vagy egy gépjárműfeltörés gyanúsítottját, az esetleg kihallgathat egy gyereket is.” A kutatás során meginterjúvolt rendőr szerint azért nincs minden kapitányságon gyerekekre specializálódott szakember, mert a gyermekek meghallgatásának sajátos módszerei a közelmúltig nem képezték egyetlen képzési program részét sem.

„Azaz a nyomozóhatóság tagjai semmilyen célzott felkészítést nem kaptak a gyerekek meghallgatására”

– húzta alá a szakember.

A Gyermekjogi Civil Koalíció állásfoglalása alapján elmondható, hogy a rendőri jelenlét általános bevezetése a javítóintézetekben és gyermekotthonokban szakmailag súlyosan kritizálható döntés. A Koalíció szerint az intézkedés indokolatlan és elfogadhatatlan, továbbá nem jelent megoldást sem az erőszakos megnyilvánulások csökkentésére vonatkozóan. Téves jogalkotási reflexnek tartják a szakemberek, hogy a társadalmi problémákat rendészeti eszközökkel kívánja kezelni a hatalom. Ehelyett a gyermekotthonokban és javítóintézetekben is képzett, anyagilag és erkölcsileg megbecsült szociális szakemberekre és pszichológusokra lenne szükség, akik a bizalom kiépítésével, terápiával és odafigyeléssel elősegíthetik a gyerekek rehabilitációját és gyógyulását és azt, hogy ezek az állam gondozására bízott gyerekek valódi esélyt kaphassanak az életben.

Az intézkedés azért is hat szakmaiatlan látszatmegoldásként, mert nem reagál arra, hogy a gyermek erőszakos viselkedése mögött milyen okok állnak (pl. családban vagy az ellátásban nincs biztosítva biztonságos, fejlesztő légkör). Emellett a rendőri jelenlét a gyermekeket egyszerre újratraumatizálhatja, kriminalizálhatja és megbélyegezheti a Gyermekjogi Civil Koalíció szakértői szerint, ezért is rendkívül fontos volna, hogy minden gyermekvédelemben dolgozó, illetve gyermekek meghallgatását végző rendőr a megfelelő képzésben részesüljön.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kifogástalan életvitel vizsgálat bevezetése sem bizonyult hatékony eszköznek a gyermekekkel való munkára alkalmatlan szakemberek kiszűrésére – hiszen a Szőlő utcai ügy gyanúsítottjai közül nyolcan is átmentek ezen a vizsgálaton. Ezzel szemben az intézkedés tovább növelte a gyermekvédelmi szakemberek pályaelhagyását.

Mindez joggal veti fel a kérdést, hogy a rendészeti szemlélet további erősítése a gyermekotthonokban és javítóintézetekben mennyiben segíti, vagy éppen veszélyezteti az ott dolgozó szakemberek megtartását

– közölte lapunkkal a Koalíció munkatársa. A Gyermekjogi Civil Koalíció hangsúlyozza, hogy a kifogástalan életvitel vizsgálat helyett a gyerekek akkor lesznek valóban biztonságban a gyermekvédelmi intézményekben, ha gyerekvédelmi útmutatókat vezetnek be, figyelmet fordítunk a gyerekek jogtudatosítására és bevezetjük az intézmények feletti külső civil kontrollt és a gyermekjogi ombudsman intézményét.

A szervezet közben az ombudsmanhoz fordult, s az Alkotmánybíróság utólagos normakontrolljának kezdeményezését kérte. Követelik, hogy induljon átfogó vizsgálat a javítóintézetek működéséről, illetve  történjenek előre be nem jelentett helyszíni látogatások a javítóintézetekben.

Emellett a Koalíció elengedhetetlennek tartja a gyermekvédelmi rendszer átfogó átvilágítását egy független parlamenti vizsgálóbizottság felállításával – ez az intézkedés vezetett ugyanis átfogó gyermekvédelmi reformhoz például Franciaországban is, ahol nemrég a magyarországihoz hasonló visszaélések történtek.