A Másállapotot a szülészetben nyílt levélben fordult az Országos Rendőr-főkapitányság felé, állásfoglalást kérve arról, hogy fenyegetőzhet-e a rendőrséggel az ellátó személyzet szülés közben és szülészettel kapcsolatos ellátás során. A szervezet ugyanis az elmúlt évek során több megkeresést is kapott szülészeti és gyermekágyas osztályok kapcsán. Az ott ellátott nők arról számoltak be, hogy a jogos önrendelkezésük gyakorlását úgy próbálták megakadályozni az egészségügyi dolgozók, hogy azzal fenyegetőztek, hogy rendőrt hívnak. A történtek akár kimeríthetik a szülészeti erőszak fogalmát, valamint részben támaszkodhatnak arra a közkeletű mítoszra, hogy a vajúdás alatt és után a nők korlátozottan beszámíthatók – ami természetesen nem igaz.
„Ezek az esetek nemcsak a nőkre nézve méltatlanok, hanem a rendőrökre és az egészségügyi ellátás valamennyi szereplőjére nézve is”
– írta a szervezet.
A levélben rámutatnak, hogy az egészségügyi ellátás, különösen a sürgősségi helyzetek persze lehetnek konfliktusosak, és az ellátókra nagy teher nehezedik, sokszor érdemi támogatás nélkül, így a rendőrrel való fenyegetőzés a szakember általi tehetetlenség jele is egyben.
Azonban a rendőrségnek nem szerepe az egészségügyi döntések kikényszerítése, a rendőri fenyegetés hatására tett beleegyezés pedig nem valós beleegyezés.
Leírták azt is, hogy a magyar jog szerint csak olyan vizsgálat vagy kezelés nem utasítható vissza, aminek elmaradása a 24. hetet betöltött magzat egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné. Minden más esetben a várandós nőnek még a magyar jog szerint is joga van a teljeskörű önrendelkezéshez, így ahhoz is, hogy eldöntse, milyen beavatkozásokat végezzenek el rajta és hogyan.
Ehhez képest sokszor a döntéseket a nők igényei helyett a rutin, és a kényelmi vagy intézményi protokoll vezeti az ellátók részéről. A levél a vajúdás gyorsítására szolgáló oxitocin adását, a burok „biztonsági okból” való idő előtti megrepesztését, az indokalatlan császármetszést, a kötelező hanyatt fekvő pozíció kikényszerítését, vagy az automatikusan alkalmazott gátmetszést említi, mint olyan gyakorlatokat, melyeket a dolgozók rákényszerítenek a nőkre, valódi, nyomós ok nélkül. Továbbá az is felettébb problémás, amikor az intézmények szankcionálják vagy megakadályozzák, hogy ambuláns szülést követően 24 órán belül az anyák és egészséges gyermekük elhagyják a kórházat, vagy amikor nem hagyják, hogy az anya az intézményben folyamatosan a babája mellett maradhasson.
A levél facebook megosztása alatti kommentekben több nő is arról számolt be, hogy szülése során rendőrrel vagy gyámüggyel fenyegették, amikor időt kért lehetőségeinek mérlegelésére, vagy élni kívánt a jogaival.
„Mikor közöltem, hogy a gyerekemhez akarok menni, közölték, hogy ha balhézok rendőrt hívnak…” – írta egyikük, akinek nem tervezetten otthon született gyermekét másik osztályon helyezték el, mert nem kívánták a kórházban született újszülöttek mellé tenni, neki pedig nem akarták engedni, hogy éjszaka „mászkáljon” a kórházban Covid idején (az anya elmondása szerint negatív teszttel rendelkezett).
„negyed órát kértünk a(z azóta sem tudom hogy mennyire indokolt) sürgősségi császármetszés lehetőségének mérlegelésére. Erre jött doktor úr azzal, hogy ha nem egyezek bele azonnal, rendőrt hív” – emlékszik vissza egy másik nő.
A levél megfogalmazása szerint az intézményi rutin nem adhat alapot sem a kényszerítésre, sem a rendőri fenyegetésre.
„Amikor egy szakember azt mondja egy szülő nőnek: »Ha nem engedi, hívom a rendőrt«, az nem orvoslás, hanem hatalmi erőszak.”
– írják.
A szervezet az ORFK állásfoglalását kérte arra nézve, hogy:
„Fogalmazzon meg hivatalos iránymutatást, amely rögzíti, hogy a rendőrség nem egészségügyi feladatok végrehajtására szolgál, és nem hívható azért, mert egy beteg az önrendelkezését gyakorolja!
Erősítse meg, hogy a rendőr hívása csak fenyegetettség, erőszak vagy jogsértés esetén indokolt, nem pedig egészségügyi konfliktus esetén!
Segítse elő, hogy az egészségügyi intézmények ne használhassák a rendőrséget hatalmi eszközként, hanem szükség esetén kizárólag rendvédelmi feladatok ellátására!”
Az ügyhöz hozzátartozik, hogy szintén nők beszámolói szerint az idősebb egészségügyi dolgozók néha még mindig hivatkoznak arra a hamis tételre, hogy a vajúdó nő korlátozottan beszámítható, szülés alatt és még órákig utána a döntése nem feltétlen mérvadó. Ennek az álláspontnak azonban, melyet a gyakorlati oktatás során tanulhattak, nincs sem jogi, sem tudományos alapja. Magyarországon 1997 óta alapjog a páciensi önrendelkezés, a döntésképtelenséget az ellátónak bizonyítania és dokumentálnia kell, ha erre kíván hivatkozni, amikor felülírja páciense döntését.
A rendőrség mindezidáig nem reagált a nyílt levélre. A szervezet kéréseit mi is megküldtük az ORFK-nak. Ha a rendőrség válaszol nekik, vagy nekünk, frissítjük a cikkünket.
