Megtartották ígéretüket az olaszországi szakszervezetek, miután Gázától 60 tengeri mérföldre (azaz 111 kilométerre), a vízen, több felszólítás után Izrael haditengerészete elkezdte letartóztatni a több száz tagot számláló globális Szummud flottilla résztvevőit. Így valóban általános sztrájkra szólított fel a legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség, a CGIL a flottilla Izrael által túszul ejtett tagjainak kiengedését követelve. 

A letartóztatottak között van Greta Thunberg aktivista, David Adler, a Progresszív Internacionálé ügyvivője és Kieran Andrieu, a londoni Novara Media tudósítója is.

Szimbolikus segélyt szállítva ismét a gázai éhínséget okozó, izraeli tengeri blokád áttörését kísérelte meg a több tucat hajóból álló flottilla. A hajnali órákban viszont alig 100 kilométerre Gázától az izraeli haditengerészet több felszólítása, sőt vízágyúzása után a partiőrség és a haditengerészet emberei több hajóra fel is szálltak, a rajtuk tartózkodókat pedig letartóztatták. Ez történt már az egyhajós májusi misszió, a Madleen esetében is, Thunberg azon is rajta volt, így őt már második ízben ejtik foglyul.

Ahogy történt: a globális Szumud flottilla utasait Izrael elhurcolja. a CNBC teelvízió élő felvételei

Izrael haditengerészete előre figyelmeztette rádión a hajók utasait, „háborús zónába” készülnek belépni, ami Izrael Állam törvényei szerint illegális tevékenység. Ezentúl a fedélzeten szállított, a mesterséges éhezés áldozatainak szánt segélyek „átadására” is felszólították őket. Thiago Ávila brazíliai aktivista a rádióüzenetre a saját üzenetükkel válaszolt, ami így szólt:

„Mi egy humanitárius, erőszakmentes szolidaritási misszió vagyunk… Csak élelmiszert, segélyt, vízszűrőket, mankókat és bébiételt szállítunk az éhező embereknek.

Ismétlem, nyolc évtizede népirtást és etnikai tisztogatást követnek el a palesztin nép ellen.

Nemzetközi vizeken vagyunk, nem az Önök joghatósága alatt. Palesztin területre tartunk, ami nem az Önök joghatósága alá tartozik.

A Nemzetközi Bíróság úgy döntött, hogy Önök nem akadályozhatják a Gázába tartó humanitárius missziókat.

Nem teljesítjük a kérésüket – az a népirtás folytatásához járulna hozzá.

Szolidaritásból vagyunk itt. Vége.”

Ávila felszólítása ellenére a hajó legénységét több hajó legénységével együtt letartóztatták, a szállítmányt Izrael elkobozta és a flotta elfogott hajóit az izraeli Asdód kikötője felé irányították. Itt Itamar Ben-Gvir izraeli biztonsági miniszter előzetesen kilátásba helyezett fenyegetése szerint mint „nemzetközi terroristákat” fogják a résztvevőket kezelni.

Greta Thunberg és Rima Hassan francia EP-képviselő májusi elfogásával szemben a globális Szummud misszió különlegessége a több tucat hajó, a világ számos országából érkező több száz résztvevő – akik esetében félő, hogy az ismertség védelme nélkül Izrael a saját, palesztin túszainak (sokszor 18 éven aluliaknak) kijáró, kegyetlenebb bánásmódot szán elfogásuk után.

A hajók elfogása után, hajnalban még így is a flottilla több tucat hajója maradt a tengeren, egyik hajó sem állt meg Izrael figyelmeztetésére, hiszen álláspontjuk szerint ez egy illegális túszejtő akció az állam részéről. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy a felvételen, ahol az izraeli haditengerészet egy munkatársa olvassa be a figyelmeztetést az ő arcát nem is mutatták – félve attól, hogy a Hágában Benjamin Netanjahu és társai ellen folyó perben ezt is az emberiesség ellen elkövetett bűnök és nemzetközi jogsértés bizonyítékaként tudják felhasználni.

Az aktivisták előre látható túszul ejtése most jelentősebb nemzetközi felháborodást keltett mint júniusban. Brazília, Dél-Afrika és Törökország mellett immár olyan országok is elítélték Izrael beavatkozását mint Spanyolország, ahol a madridi külügyminisztérium Izrael nagykövetét be is kérette az incidenst követő reggelen. Ausztrália kormánya Izrael akcióját „nemzetközi jogsértésnek” nevezte, a brit külügy, a Foreign Office pedig arra hívta fel a figyelmet, Gázában, a flottilla célpontjában „továbbra is tombol a humanitárius katasztrófa.” Felszólították Izraelt, hogy a flottilla és a túszok elengedésére és a segélyek átadására humanitárius szervezeteknek mielőbb sor kell, hogy kerüljön.

Görögország ugyancsak elítélte Izrael akcióját, és felajánlotta hogy segítenek eljuttatni Gázába a segélyszállítmányokat a jeruzsálemi latin rítusú, keresztény pátriárka közreműködésével.

Ígéretükhöz híven általános sztrájkfelhívást tett közzé az olasz szakszervezetek legnagyobb szövetsége is. Ők múlt héten, amikor a Szummud flottilla útját – feltehetően izraeli – drónok zavarták meg Kréta szigetének környékén, már egyszer figyelmeztető sztrájkot tartottak félmillió munkás részvételével. Most a CGIL felhívása után munkások és aktivisták kikötőket, pályaudvarokat blokkoltak le. Céljuk az, hogy a Szummud flottilla legénységének túszként tartása alatt leálljon az Izrael számára nagyon fontos európai tranzit-kereskedelem.

Már a krétai támadások – avagy megfélemlítő akciók – idején a spanyol és olasz haditengerészet is úgy határozott, hogy a flottilla további biztonságát az út nagyobb részén hadihajóik biztosítják. A példátlan döntés háttere, ahogyan az Al Jazeera leírta, a lakosság és a hivatalos intézmények fokozódó szimpátiája a palesztin üggyel szemben Európa-szerte.

Mindez nem hatotta meg Izrael vezetését, ugyanúgy, ahogy a palesztin állam nyugat-európai kormányok általi elismerése sem volt rájuk hatással. Netanjahu kormánya az elmúlt napokban közleményt adott ki arról, a flottillát „a Hamasz részének” tekintik (az általuk, erről közzétett dokumentumok eredetét nem tudja senki ellenőrizni), tehát terroristáknak. Annak ellenére, hogy izraeli területi vizeket nem is érintette, és így fel sem merülhet a szuverenitásuk megsértése, az ország vezetése „szuverenitási kérdésnek” tekinti az illegálisan megszállt Palesztina (tehát a Gázai övezet) felségvizeire való belépést. Hasonlóképpen folytatják a gázai civil lakosság „terroristákként” való meggyilkolását is, a kollektív bűnösség és etnikai tisztogatási szándék jegyében. Israel Katz védelmi miniszter azt is bejelentette, hogy terroristának tekintenek mindenkit, aki Gázavárosban marad – vagyis gyakorlatilag parancsot adott arra, hogy a hadsereg válogatás nélkül bárkit megöljön. A flottilla részleges feltartóztatása óta is legalább 20, új halálos áldozatról tudunk már Gázában.

Az általános sztrájkfelhívás riadalmat keltett a szélsőjobboldali olasz kormánykoalícióban is. Matteo Salvini helyettes miniszterelnök szerint „a CGIL szövetség és radikális baloldaliak káoszba akarják taszítani az olasz nemzetet.” Giorgia Meloni miniszterelnök, aki épp Orbán Viktorral együtt vesz részt a koppenhágai EU-csúcson, finomabban fogalmazott, „mértékletességet kért” a szakszervezetektől és a szervezett munkásságtól a flottilla túszul ejtése után. De hozzátette, „Gáza és Palesztina szenvedésének megállítása prioritás kell, hogy legyen” de szerinte „a flottilla célja más volt.”

Amíg a Szummud flottilla tagjai Izrael területén várják sorsukat – és Gázába a segítség így még ma sem jutott el – a hét elején kiderült az is, Donald Trump elnök is „speciális béketervvel” jelentkezett a Gázai offenzíva leállítására. Ennek a tervnek a keretében amerikai és nemzetközi védelem alá vonná az övezetet, és amerikai részvétellel a településeket is újjáépítené „a sokat szenvedő gázaiak részére”. A kormányzást a Hamasz militáns szervezet vagy Izrael helyett egy Trumpot is magába foglaló „nemzetközi bizottság” látná el, amelybe ő az Irak ügyében háborús bűnökkel is megvádolható volt brit miniszterelnököt, Tony Blairt is bevonná. A terv részletei még nem tisztázottak, egyelőre „egyeztetnek” róla a hivatalos politikai felek.

Az amerikai elnök saját ötletét „az évszázad béketerveként” jellemezte. Jeremy Corbyn volt brit munkáspárti vezető viszont „felháborítónak” nevezte Blair szerepvállalását, ami szerinte csak a bukott politikus egójáról szól. „A gyarmati helyzetet akarják visszaállítani, és Gázából újfent brit mandátumterületet kívánnak faragni, Tony Blairből meg alkirályt csinálnának” – tette hozzá Corbyn.

Ez azért problémás, mert a jelenlegi humanitárius katasztrófa gyökerei éppen a brit mandátum időszakára nyúlnak vissza, amikor mind az arab politikai vezetők, mind a cionista telepesek a britek uralma ellen kezdtek el lázadni. Az ENSZ-ben átvitt felosztási terv után pedig a britek kivonulásával Izrael állam lett a nyugati, nagyhatalmi érdekek képviselője a térségben, ezért 77 éven keresztül engedték, hogy nagyjából azt csináljanak Palesztinában, amit csak akarnak.