Szerda reggel váratlanul több budapesti és Budapest környéki telephelyen sem vették fel a munkát a hulladékgazdálkodási dolgozók. A Blikk információi szerint az Ecseri úti vadsztrájk, amelyhez más telephely dolgozói is csatlakoztak, a reggeli állománygyűlésen pattant ki, miután a Mohu Budapest (a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. leányvállalata) egyik vezetője felsorolta, mi mindent intéztek már el a dolgozóknak, mióta átvette a MOL a hulladékgazdálkodást Budapesten. A munkások máshogy látták: megalázóak a munkakörülmények, sok a túlóra, rosszul van megszervezve a lomtalanítás és nagyok a bérkülönbségek. Az emberek tehát kimerültek és elégedetlenek, így megtagadták a reggeli műszak elkezdését – anélkül, hogy erről előzetesen akár a céggel, akár a szakszervetettel egyeztettek volna.

A Mohu Budapest lapunknak eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy a társaságnál van érvényes, a szakszervezetekkel kötött 2025. évi bérmegállapodás, így munkabeszüntetés álláspontjuk szerint jogtalan, nem lett volna rá lehetőség. Hozzátették, hogy

„a Mohu Budapest a jogellenes munkabeszüntetést semmilyen körülmények között nem tartja megfelelő és célravezető eszköznek, és kéri az ebben részt vevő dolgozókat, hogy haladéktalanul vegyék fel a munkát a közszolgáltatás folyamatossága érdekében.”

Ennek ellenére hajlandóak a tárgyalásokra a két reprezentatív szakszervezet (a HVDSZ2000 és a BKDSZ) képviselőivel. A tárgyalások ma reggel nyolckor kezdődtek meg.

Király András, a hulladékgazdálkodási dolgozókat is képviselő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ2000) elnöke

a mai tárgyalások után elmondta lapunknak, hogy még nincs végleges megegyezés, de a legtöbb kérdésben sikerült egyetértésre jutni.

A cég 90%-ban egyetért a dolgozók munkakörülményekkel, munkaszervezéssel kapcsolatos aggályaival, így alapvetően a változások ütemezéséről tárgyaltak ma, amelynek hamarosan hivatalos eredménye is lehet.

A szakszervezeti vezető kérdésünkre részletezte is a dolgozók problémáit, alapvető munkabiztonsági, higiéniai és munkaszervezési igényekről van szó. Így például nem kapták meg, vagy nem megfelelő állapotban kapták meg a védőruhát, védőbakancsot. Vagy szintén akár egész hónapokon át a szappant és kézfertőtlenítőt tartalmazó tisztasági csomagot sem. További probléma, hogy kevés célgép áll rendelkezésre, ráadásul kevés emberre, ebből következőleg a dolgozók rendkívül túlterheltek.

„Például, ha lerobban egy autó, és nincs csere, akkor a dolgozóknak gyakran meg kell várni a javítást, és még utána kimenni, gyorsított tempóban befejezni a szemétgyűjtést. Ez rengeteg felesleges munkaidőt termel, és feszített munkakörülményeket”

– mondta el lapunknak. Mindezek miatt leszögezte, hogy nem jogtalan, úgynevezett vadsztrájk történt, hanem jogos munkavállalói engedetlenség: a munkavállaló ugyanis – a munkáltató állítása ellenére – a munkát megtagadhatja, ha nincsenek számára biztosítva biztonságos munkakörülmények.

A bérek kapcsán elmondta lapunknak, hogy minden dolgozói-munkáltató konfliktus során megjelenik a bérkérdés. Így most is, és valóban van a dolgozók között bérfeszültség, ami részben a különböző munkafolyamatokból (kommunális szemétgyűjtés és lomtalanítás például), illetve abból fakad, hogy sokan régóta dolgoznak itt. Mindezek mellett azonban egyértelmű szerinte, hogy most nem a bér volt a dolgozók elsődleges problémája, hanem a munkakörülmények. Ezzel együtt, elmondása szerint a munkáltató nem zárkózott el a bérekkel kapcsolatos tárgyalásoktól sem, ám ezt alapos vizsgálat, az álláspontok mérlegelése kell, hogy megelőzze a szakszervezet részéről is.

Az áldatlan állapotokat a szakszervezeti vezető szerint alapvetően a jogutódlás okozza. 2024. április 1-jével a korábbi munkáltatótól átvette a Mohu az üzemeltetést. A régi szerződések sorban járnak le, az informatikai átállás is időbe kerül. Így a korábbi, esetleges, gördülékeny folyamatok, mint a védőruha vagy a tisztasági csomag biztosítása, meg-megakadtak.

Hozzátette továbbá, hogy a profitorientált működés hosszú távon itt, vagy akár már most az országban máshol hasonló problémákat szülhet.

„Ez a terület korábban nonprofit volt, nem véletlenül. A Mohu azonban piaci cég. Látszik már a gyakorlatban is, hogy a profit és a közszolgáltatás annyira nem passzol, mint gondolták.”

A szakszervezeti vezető szerint különböző önkormányzati alvállalkozók esetében már most gondot okoz, hogy a Mohu által és pénzügyi érdekei mentén meghatározott díjszabással nem tudják megfelelő feltételekkel ellátni a feladataikat. Ez a helyzet Király szerint munkáltatói spórolást fog okozni – spórolni pedig a béreken vagy például a védőfelszerelésen lehet.

A vadsztrájk előnyei

Bármilyen konfliktusokat szül is még a Mohu-féle profitorientált felállás, úgy tűnik, hogy most a budapesti munkások képesek lesznek elérni céljaikat vagy egy részüket. Ennek oka részben talán pont az, hogy nem a jogi utat járták: a munkabeszüntetés nem egyszerű nyomásgyakorló eszköz volt a kezükben a szokásos bértárgyalások előtt, nem csak figyelemfelhívásra használták, nem az volt a céljuk, hogy engedményeket kapjanak a hatalmasoktól – előnyöket kívántak kizsarolni, saját hatalmukból.

Annak ellenére, hogy a szakszervezet jelen esetben ódzkodik a (vad)sztrájk kifejezéstől, a kukások spontán kirobbanó munkabeszüntetése ebből a nem jogi, hanem politikai szempontból viszont valódi, rendes sztrájk. Nincs jogi procedúra, elégséges szolgáltatással, sztrájktárgyalásokkal és mindazzal a korláttal, amitől veszélytelenebbé válik a munkabeszüntetés.

Ehelyett a dolgozók megmutatták, hogy ők működtetik és alakítják a világot, valójában övék a hatalom, ha úgy döntenek, bármikor leállhat minden – például a társadalmi együttéléshez jelenleg elengedhetetlen napi szintű hulladékszállítás.

Nem ez az első eset, hogy a hulladékgazdálkodási dolgozók nagy érdekérvényesítő erőről tesznek tanúbizonyságot. Az év elején Nagykanizsán sikerült rávenni a Mohu-t, hogy a dolgozók javára döntsön: mint arról korábban beszámoltunk, a város hulladékkezelő cége, a Viridis-Pannonia Nonprofit Kft. munkatársai győztesen jöttek ki a monopolhelyzetben levő állami hulladékgazdálkodási koncesszorral, a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel (MOHU) folytatott vitából, amely végül belement, hogy a jövőben is a város cége végezze a térsége szemétszállítását, ne pedig a feladatra decemberben alvállalkozónak szerződtetett, szintén önkormányzati hátterű – nem mellesleg a Mohu területi koordinátoraként is funkcionáló – kaposvári KHG. Akkor Farkas Gábor szolgáltatási vezető elmondta lapunknak, hogy nem véletlen, hogy a szemétszállító munkások gyakran sikerrel járnak:

„Mi nem játékkatonát gyártunk. Ha három hétig nem lehet Magyarországon játékkatonát kapni, az senkit nem érdekel, de ha ott marad a hulladék az utcán az nagyon is sokakat érdekel.”

Az sem az első, hogy Budapesten vadsztrájkkal juttatják érvényre az akaratuk a szemétszállításban dolgozók. 2022 őszén nagyon hasonló események zajlottak le az akkor még fővárosi kézben lévő hulladékgazdálkodásban: az alacsony munkabérek és a rossz munkahelyi körülmények miatt léptek váratlanul sztrájkba a munkások. Ahogy ezt akkor megírtuk: sikerrel jártak. Feltehetően akkori eredményeiket inflálta el a tulajdonosváltás, és ez vezetett oda, hogy a dolgozóknak most lépniük kellett.