„A kormány hülyének nézi a kormánytisztviselőket, nem marad más, mint a sztrájk” – munkabeszüntetés előkészítését jelentett be a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A szakszervezet elnöke, Boros Péterné a Szakszervezetek Akciószövetségének sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:
„A közszolgálat kivéreztetése, a források kivonása miatt hosszúak a várólisták a kórházakban, és hosszú, lassú az ügyintézés a kormányhivatalokban, az igazságszolgáltatásban, sokat kell várni az egészségügyben, hiszen a rendkívül alacsony bérek miatt a munkaerő ezekről a helyekről elmenekül, nagy a leterheltség a maradók számára.”
Borosné hozzátette azt is, jelenleg egy területi közigazgatási ügyintéző, gyámhivatali dolgozó, gépkocsivezető, mérnök akár két-három diplomával is csak nettó 230 ezer forinttól nettó 300 ezer forintig keres.
Ezért a közigazgatási kormánytisztviselők bérének megduplázását követelik.
A szakszervezeti vezető elmondta, hogy belső felmérésük alapján a tagság kétharmada támogatja a sztrájkot, így megkezdték annak szervezését, amibe a tagsággal nem rendelező kormánytisztviselőket is bevonják.
„Nincs ma olyan vármegyéje Magyarországnak, ahol ne lenne érdeklődő a kormányhivatali sztrájk megszervezése iránt.”
A béremelésben illetékes Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum összehívására tavaly március óta nem került sor, a kormány azóta kitér a dolgozói igények hivatalos meghallgatása elöl – mondta el Boros Péterné, aki a sztrájk előkészítésével kapcsolatban úgy fogalmazott, az hosszabb, 40 napos folyamat, aminek kezdő időpontját egyelőre nem szeretnék közzétenni, a munkabeszüntetésnek ezt követően lehet konkrét időpontja.
A szociális dolgozók követeléseiért is kiáll a Szakszervezetek Akciószövetsége, mint ahogy egyetért a Magyar Bírói Egyesület által megfogalmazottakkal is, ezért felhívja tagságát a magyar bírák február 22-i demonstrációján való részvételre, és részt vesz a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete március 8-i tüntetésén is – hangzott el a tájékoztatón.
„Megalázó, hogy ma egy köztisztviselő, kormánytisztviselő, bíró, bírósági alkalmazott, szociális munkás vagy az egészségügyben dolgozó a szakmai minimálbér környékén keres, vagy még ott sem. Nem hagyhatjuk, hogy ezek a szakmák a kormány cinizmusa miatt elszakmaiatlanodjanak. Nem hagyhatjuk, hogy a képzett, szakmáját szerető dolgozókat a kormány éhbéren foglalkoztassa”
– fogalmazott közleményében az Akciócsoporthoz csatlakozó, 22 ezer tagot számláló Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke, Székely Tamás.
Farkas Andrea, az MKKSZ Csongrád-Csanád vármegyei titkára a szociális ágazat problémáival kapcsolatban elmondta,
veszélyben vannak azok az ellátások, melyeket rászoruló gyermekek, családok vesznek igénybe a családsegítő szolgálatoknál, a család és gyermekjóléti központoknál, a családok és gyermekek átmeneti otthonában.
Veszélyben vannak azok az ellátások is, melyeket az idősebb korosztály vesz igénybe, mint a házi gondozás, a saját otthonában történő idősellátás, de a bentlakásos idősellátás és a szociális étkeztetés is. Veszélyben vannak azok az ellátások is, melyeket lakhatási gondokkal küzdők, függőségben szenvedők, egészségükben tartósan károsodott, fogyatékos személyek vesznek igénybe.
„Nagy a baj. De tudjuk a megoldást is. Hosszú távra kell rendezni a szociális szakemberek jövedelmi helyzetét azonnal”
– fogalmazott Farkas.
Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke elmondta, a mentősök helyzete sok mindenben hasonlít a szövetséges szakszervezetekéhez, de sok mindenben különbözik is attól. Ők nem sztrájkolhatnak, miközben látják, hogy az elégtelen források számukra is komoly problémákat okoznak.
„Éppen a tegnapi napon tettünk közzé egy felhívást, ahol meleg ételre szeretnénk gyűjteni a bajtársainknak, akik Budapesten dolgoznak. Ez már tényleg egy olyan szintű segélykiáltás, amit most már tényleg meg kell, hogy halljanak a döntéshozók, meg kell, hogy hallják a vezetők, és meg kell, hogy hallja ezt a társadalom is”
– fogalmazott Lengyel, hozzátéve, hogy a MOMSZ szolidáris minden olyan kezdeményezéssel, ami azért áll ki, hogy „a közfeladatokat ellátó bajtársak, munkavállalók érdekeit előre mozdítsa”. Lengyel kiemelte:
„Viszont azt is be kell látnunk, és azt is el kell, hogy mondjuk, hogy szolidaritási nyilatkozatokkal, demonstrációkkal, levélírásokkal, sajtótájékoztatókkal nem igazán megyünk semmire. Ez a hatalom, aki most regnál, nem ért semmi másból, csak az erőből. Ha nem tudunk közösen erőt mutatni, akkor továbbra sem fog történni semmi.”
„Bevett szokás, hogy ha az állam a közszféra valamelyik ágának ad valamiféle juttatást, akkor a másik kezével el is vesz tőlük valamit.
Most éppen az igazságügyben dolgozóknak úgy ad végre valahára érdemi béremelést, hogy ugyanakkor csorbítani kíván a bírói függetlenségen, illetve egyoldalúan változtat a bíróvá válás szabályain. Nemrég a pedagógusok tapasztalhatták azt, hogy a béremelésekért cserébe a gyülekezési jogon szigorítottak”
– mondta el Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető elmondta azt is, hogy a kormányzati igazgatásban drasztikusan lecsökkentették a fizetett szabadság napjait, ezzel egyidőben növelték a munkaidőt is, így a kormánytisztviselők ugyanazért a bérért jóval többet dolgoznak, ezzel tovább rontva a jövedelmük értékét.
„Tavaly eljutottunk odáig, hogy sok közigazgatási szervvel azt közölték, hogy ha bért akarsz emelni, rúgjatok ki embereket, és azok bérét oszd szét a maradók között.”
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja szerint jelenleg a közpénzek jelentős része nem a közjóra fordul – ezért jött létre a közszférában dolgozók összefogásaként a Szakszervezetek Akciószövetsége.
„A társadalom felé egy igen fontos üzenet az, hogy a legfontosabb feladatokat, a minden állampolgár számára fontos szolgáltatásokat ellátók összefognak annak érdekében, hogy ezek a szolgáltatások nem csak, hogy jobbak legyenek, de akik ebben dolgoznak, azok is tisztességes életet tudjanak élni”
– fogalmazott Nagy. Példaként kiemelte, hogy
„amíg a mentősöknek kell gyűjtögetni a meleg élelemre, hogy étkezni tudjanak munkavégzés közben, addig biztos, hogy a mentés, mint szolgáltatás nagyon súlyosan sérült.”
A PDSZ kész arra, hogy nem csak szavakban, de tettekben is szolidaritást vállaljon a közszolgáltatásokban dolgozó kollégákkal.
Naszályi Gábor, a Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetének Szövetségének (FÖX) ügyvivője szerint nem lehet a politikától függővé tenni a tárgyalásokat, hiszen a szakszervezeti tagok között is megjelenik a különböző politikai pártok támogatása. Szolidaritás nélkül csak tovább növekszik a megosztottság a dolgozók között, így pedig nem lehet elérni semmit.
A sajtótájékoztató itt visszanézhető:
