Eddig nem látott tűzvész pusztít Los Angelesben és a környező településeken. A január 6-án lángra lobbant futótüzek eddig több mint 100 négyzetkilométeres területet taroltak le, 25 ember életét követelték, és a lángok martalékává vált több ezer lakóingatlan, köztük olyan hírességek, mint Anthony Hopkins, Paris Hilton vagy Jeff Bridges egy-egy háza.

A katasztrófa nyomán rengeteg összeesküvés-elmélet is szárnyra kapott, nemcsak a nemzetközi, de a hazai sajtóban is olyan álhírek jelentek meg, amik tudatos városátalakítási tervekkel, a háttérhatalom tevékenységével és „különös összefüggésekkel” magyarázzák a történteket.

A Los Angelesben és környékén lángoló tüzeknek, a nyomukban járó súlyos pusztításnak és a károsultak megsegítésében fellépő hiányosságoknak valóban sok összetevője van, amikből a katasztrófának megágyazó klímahatásokat és a veszélyekre fittyet hányó építkezéseket külön érdemes kiemelni. Ezeken kívül a térség vízgazdálkodásának problémái, a környékbeli mezőgazdasági tevékenység fokozódása és a tűzoltóság költségvetésének megvágása is rendkívül fontos szerepet játszottak abban, hogy az Egyesült Államok történetének legpusztítóbb tűzvésze a mostani.

A klímaváltozás súlyosbítja az egyébként az ökoszisztéma részét képező tüzeket

A futótüzek normális esetben természetes és fontos részei a kaliforniai ökoszisztémának, amik nem csupán az elhalt növényzettől tisztítják meg a tájat, de tápanyagokkal is feltöltik az egyébként könnyen elsivatagosodó talajt. Azonban az emberi tevékenység hatására ezek évről-évre súlyosbodnak és természetes funkciójukon túlnőve egyre pusztítóbb tűzvészekké válnak.

A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint a klímaváltozás lehet a felelős azért, hogy jóval több éghető anyag veszi körbe a településeket, mint korábban – így a tüzek gyorsabban és nagyobb területen tudnak elterjedni. Az államban az elmúlt években egymást követték a szélsőséges időjárási jelenségek: amíg az elmúlt két esztendőben a hagyományosan csapadékos téli időszakban a megszokotthoz képest kétszeres mennyiségű eső esett, ami kedvezően hatott a fű és a cserjék jelentős növekedésére, addig a tavalyi év és a mostani tél kiemelkedően meleg és száraz volt.

A csapadékos években megnövő, nagy mennyiségű aljnövényzet a száraz időszakban kiszáradva meggyulladásra váró táptalajt jelentett a futótűznek.

A gyújtós belobbanása után a gyors terjedést segítette az is, hogy az egyébként az évszakra jellemző Santa Ana szelek a felmelegedő óceánnak és futóáramlásoknak köszönhetően a szokásosnál jóval erősebbek, így helyenként akár több mint 100 km/órás sebességgel szíthatják a lángokat.

Így hiába figyelmeztettek az év eleje óta a tűzelőrejelző szakemberek arra, hogy a körülmények adottak a pokoli helyzet kialakulásához, a tűzoltóknak nem a megszokottnak mondható helyzettel, hanem számos tekintetben komolyabb tűzvésszel kell felvenniük a harcot. Cikkünk megjelenéséig még mindig a tűz kordába szorításáért küzdenek.

Az ingatlanlobbit a tűzveszély nem, csak a profit érdekli

A különösen jelentős pusztítást nem lehet csupán a környezetváltozás számlájára írni, hiszen Kaliforniában nem ismeretlenek a Palisadesből és Eatonból indulókhoz hasonló futótüzek. Abban, hogy ilyen jelentős anyagi kár keletkezhetett, jelentős szerepe van annak is, hogy olyan területekre épültek az elmúlt években házak, amelyekről tudható, hogy fokozott tűzveszélynek vannak kitéve.

Mivel a tüzek természetes részei a kaliforniai ökoszisztémának, ezért azokat a Los Angeles-i építési szabályok is figyelembe veszik, legalábbis elvileg. Kalifornia tűzoltóparancsnoka rendszeresen feltérképezi a tűzveszélyt az egész államban, és „mérsékelt”, „magas” vagy „nagyon magas” kockázatúnak minősíti az állam egyes területeit az erdőtűz-veszély szempontjából. Ezek a besorolások szolgálnak alapul az építési biztonsági előírásokhoz és az ingatlanértékesítésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségekhez – írja összefoglalójában a Jacobin.

A nagyon magas kockázatú területeken való építkezésnek, így a mostanihoz hasonló katasztrófáknak szerette volna elejét venni az állam egyik demokrata felsőházi képviselője, Henry Stern is, aki 2021-ben javaslatot nyújtott be a veszélyesnek minősített területeken való ingatlanfejlesztés megtiltására. A javaslatot az ingatlanlobbi támadásainak hatására elkaszálták. A Kaliforniai Építőipari Szövetség (CBIA) vezette vállalkozói csoportok csak a tavalyi évben több mint 60 milliárd dollár bevételt termeltek lakóépületek értékesítéséből. 

Ugyanebben az évben, amikor Ricardo Lara Kalifornia biztosításügyi biztosa azt javasolta, hogy vonják meg egyes fejlesztések állami támogatását, ha túl magas azok tűzveszélyességi foka, a CBIA elnöke, Dan Dunmoyer támadást indított a javaslat ellen, azzal érvelve, hogy „megfelelő tervezéssel elkerülhetjük a tűzkárokat”. A jelenlegi helyzet alapján azonban ez a „megfelelő tervezés” nem valósult meg.

Dunmoyer, aki korábban biztosítási ügyvezető volt, legutóbbi adóbevallása szerint a lobbiszervezet vezetésével évi 500 000 dollárt keres.

A Kaliforniai Építőipari Szövetség többször sikerrel állt ki a gyengébb erdőtűzvédelmi előírások bevezetése mellett is: a csoport tavaly keresztülvitt az állami szenátuson egy törvényjavaslatot, amely teljesen eltörölte volna az állam jelenlegi tűzveszélyességi besorolási rendszerét. Bár a törekvés megrekedt, a megengedőbb megközelítés a demokrata párti Gavin Newsom kormányzó támogatását is élvezte.

Szintén tavaly a lobbicsoport egy olyan törvényjavaslatot is szárnyai alá vett, amely a környezetvédők véleménye szerint lehetővé tette volna a fejlesztők számára, hogy a nagyon magas tűzveszélyességi övezeteket alacsonyabb kockázatúvá minősítsék át, megkerülve ezzel az építési előírások betartását, és megnyitva az utat további fejlesztések előtt a kockázatos erdőtűz-folyosókon.

A magas kockázati zónában való építkezés azért is jelent különösen nagy problémát, mivel ezek a területek általában a város határvidékén, az erdős és urbanizált területek között fekszenek – így

a tűz az ott felépített házakról továbbterjedve a város belsőbb területeit is jobban fenyegeti.

A rohamtempójú beépítést a befektetők a lakhatási válsággal is indokolják, ami valós probléma az országos átlagnál jelentősen magasabb albérleti árakkal terhelt államban, de amint az a híradásokból is kiderült, nem a rászorulók, a tömegek számára épültek fel itt házak. Hiszen a sokak számára elérhető lakások építése közel sem termel akkora profitot a befektetőknek, mint a drága luxusingatlanok – amik, mit láthatjuk, a kevésbé tehetősek által lakott területeket is fenyegetik.

A biztosítók is csak befektetők, akik nem szeretik a kockázatot

A 2020-as és 2021-es tüzeket követően a biztosítótársaságok is tisztában vannak vele, hogy az érintett területeken fekvő házak jobban ki vannak téve a tűzkároknak – így vagy nem, vagy csak megfizethetetlenül magas árakon hajlandóak azokra biztosítást kötni.

Több összeesküvés-elméletben is megjelenik a tény, hogy az egyik jelentősebb kaliforniai biztosítótársaság, a State Farm tavaly júliusban közel 1600 szerződést nem hosszabbított meg a tűz által leginkább érintett Pacific Palisades városnegyedben. A társaság döntése illeszkedik abba a biztosítói trendbe, hogy a klímaváltozás hatásait egyre erősebben jelenítik meg a biztosítási döntésekben. Az egyre kockázatosabbá váló területeken fekvő épületek szerződésinek felmondásával vagy megkötésének elodázásával pedig a csupán alapvető tűzbiztosítási fedezetet nyújtó állami FAIR-Plan felé tolják a tulajdonosokat – vagy a biztosítás nélküliségre kényszerítik a magas kockázatú területeken élőket.

A vállalatok fenti tevékenységének hatására a városrészben lévő ingatlanok hetede csupán a jóval kisebb kárenyhítéssel operáló FAIR-Planre támaszkodhat.

A Kaliforniai Egyetem klímaszakértője szerint a Palisades-tűz a modern történelem legköltségesebb tűzvésze lehet, a megsemmisült ingatlanok elképesztő számának és azok magas értékének köszönhetően. Az egyéni veszteségek mellett pedig a pusztítás egyenes következményeként a biztosítótársaságok az eddigieknél is kisebb hajlandóságot mutathatnak majd a szerződéskötésekre Los Angeles (és más kaliforniai városok) ingatlantulajdonosaival.

Ez a trend pedig nem csak Los Angeles multimilliomosok lakta környékein  jelenik meg: a klímaváltozás hatása világszerte egyre jelentősebben, egyre pusztítóbb károkkal jelentkezik, így világszerte egyre több – akár néhány éve még teljesen biztonságos – helyen is

embermilliók kerülhetnek biztosítás nélküli (lét)bizonytalanságba.

És amíg a mostani, valóban kirívó és látványos pusztítás maga mögött hagyó tűzvész a hírességek érintettsége miatt kiemelt médiafigyelemben részesül, tematizálva a fenti problémákat a közbeszédben, addig a kevésbé ismert környékeket és embereket érintő tüzek aligha kerülnek ilyen módon a figyelem középpontjába.

Pedig a klímaváltozás, a befektetői érdekek esztelen érvényesítése és a biztosítások profitalapra helyezése a következő években egyre súlyosabb gondot fognak jelenteni – jórészt olyanok számára, akiknek nincs lehetőségük veszteségeikről a nagy nyilvánosság előtt beszélni, vagy másik villájukban meghúzni magukat a tűzvihar elvonultáig.