Egymás után fogalmazzák meg nőszervezetek az aggályaikat az új szíriai kormánnyal kapcsolatban, egyszersmind figyelmeztetnek rá, hogy az új vezetésnek garantálnia kell a nők alapvető jogait a polgárháborús korszakát lezárni készülő országban.
Mint ismeretes, Szíriában november utolsó hetében a Hajjat Tahrir Al-Sam iszlamista milícia és szövetségesei kitörtek Idlibből, és villámháborúban, nem egész két hét alatt megdöntötték az országot a hetvenes évek óta uraló Aszad-dinasztia hatalmát, a regnáló diktátor, Basar al-Aszad pedig Oroszországba menekült.
A Muszlim Törvénykezés Alatt Élő Nők szervezete (Women Living Under Muslim Laws – WLUML) közleményében üdvözölte Aszad rezsimjének bukását, majd az izraeli légierő Szíriát ért bombázásának elítélése után
határozott aggályait fejezte ki aziránt, hogy a jelenlegi hatalmi átmenetbe a nők gyakorlatilag semennyire sincsenek bevonva:
„Miközben az ENSZ és a világ vezetői Szíria várható felszabadulását készülnek üdvözölni, és miközben Európa és Törökország 5,5 millió menekült egy bizonytalan légkörbe történő visszatéréséről tanácskozik, a női jogvédők kongatják a vészharangot. Az iráni, afganisztáni és más muszlim többségű országokban kialakult helyzetet figyelve a történelem arra figyelmeztet bennünket, hogy a hatalomváltás gyakran a nők nehezen kiharcolt szabadságjogainak rovására megy. (…) A szíriai nők a tizenhárom éve tartó pusztító polgárháború alatt családjaik és közösségeik gerincét alkották, vezetőként és az elesett embereken segítve, bölcs előrelátással járultak hozzá az erőfeszítésekhez. Felbecsülhetetlen áldozatvállalásuk és ellenállóképességük ellenére azonban eddig kevés jelét láttuk annak, hogy helyet kapnának az asztalnál Szíria jövőjének alakításában.”
A szervezet emlékeztetett arra is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325-ös számú határozata értelmében a különféle békefolyamatokba a feleknek kötelességük megfelelően bevonni a nőket is. A WLUML egyben felszólította a nemzetközi közösséget és a határokon átívelő nőjogi mozgalmakat, hogy támogassák a szíriai nők egyenlő állampolgárságra és emberi jogokra vonatkozó követeléseit.
„Biztosítani kell, hogy a nőket nem hallgattatják el vagy tolják félre, és hogy láthatók maradnak [a folyamat alatt]. Az a tény, hogy a nőket kihagyják az új politikai rendből nem szabadság, hanem egy újabb árulás”
– tették hozzá.
Egy másik nőjogi szervezet, a Nyugat-Ázsiai és Észak-Afrikai Női Szolidaritás Hálózat (WANA-WWSN) szintén aggodalmainak adott hangot a Szíriában nemrég kialakult helyzettel összefüggésben. Közleményük szerint az új szíriai vezetők, akiknek radikális iszlamista kötődéseik is vannak, nem különösebben gerjesztenek bizalmat a nők jogaival kapcsolatban. A szervezet arra is emlékeztetett, hogy a szíriai nők hosszú évekig küzdöttek a nők jogairól szóló nemzetközi chartával és az emberi jogokkal összhangban lévő törvényekért egy világi állam égisze alatt, és hangsúlyozta, hogy a nők többször bizonyították vezetői képességüket. Ennek ellenére a WANA szerint az új, ideiglenes kormányzat ezen a téren nem tesz mást, mint folytatja a patriarchális hagyományokat, és teljesen kihagyja a nőket a döntéshozatali folyamatokból.
A WANA öt pontban fogalmazta meg követeléseit a szíriai nőkkel szolidaritást vállalva:
Világi állam: Szíriában világi államot kell létrehozni, és a vallást magánügyként kell elismerni.
Női vezetés és részvétel: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú határozatával összhangban biztosítani kell a nők vezető szerepét és részvételét a békefolyamatokban.
Nemek közötti egyenlőség: A nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget a politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok középpontjába kell helyezni.
A nők szerepvállalásának erősítése: Az új kormánynak forrásokat kell biztosítania a nők szerepvállalásának erősítését célzó képzési és kapacitásnövelési programokhoz.
Védelem az erőszak ellen: A lehető leghamarabb olyan törvényeket kell elfogadni és végrehajtani, amelyek megvédik a nőket az erőszak minden formájától.
„Eltökélt szándékunk, hogy etnikai hovatartozástól, vallástól, nemtől és szexuális irányultságtól függetlenül építsük a társadalmat. Továbbra is szolidárisak leszünk, hogy a nők felemelhessék a hangjukat és kivívhassák a szabadságukat”
– jelentette ki a szervezet.
Az ország egy jelentős részén már most is létezik egy államalakulat, amelyik vállaltan feminista, zöld és szocialista alapon szerveződik, ez az Észak- és Kelet-Szíriai Autonóm Adminisztráció (AANES), szűkebb nevén Rojava. A kurd többség által lakott részek önállóságát nem sokkal a szíriai polgárháború 2011-es kitörése után harcolták ki a helyiek, majd védték meg először az Iszlám Állam terrorja, majd a Törökország támogatásával előrenyomuló radikális iszlamista milíciák ellen.
Nagy kérdés azonban, hogy a jelenlegi helyzetben mennyi esélye marad a térség egyetlen feminista államalakulatának a fennmaradásra, miután még nem egyértelmű, hogy az új szíriai vezetésnek mik a tervei a jelentős olajkészletekkel rendelkező AANES-szel, illetve Törökország a továbbiakban is tervezi-e katonai megszállással szűkíteni a népállam területét.
A jelenlegi helyi realitást jelentő Hajjat Tahrír Al-Samról, illetve társszervezeteiről már igen nyugtalanító hírek is érkeztek az elmúlt napokban, ahogyan arról a Mércén is beszámoltunk. A „felszabadító” iszlamista lázadókról már offenzívájuk alatt is rengeteg videó látott napvilágot, ezeken a harcosok gyakran túszokat végeznek ki, vagy éppen nőkkel erőszakoskodnak.
Az új vezető, Abu Muhammad al-Goláni ugyan hitet tett a vérontás befejezésének és a nemzeti sokszínűségnek a fontossága mellett, az még kérdéses, hogy mindehhez tartja is-e majd magát az új szíriai rezsim.
