Tetemes, mintegy négyszeresére nőtt költségvetéssel gazdálkodhat a Honvédelmi Minisztérium a 2025-ös évben az úgynevezett „békeköltségvetés” alapján – derült ki Pogátsa Zoltán és Büttl Ferenc közgazdászok elemzéséből.

Ez az összeg nagyobb, mint a rezsicsökkentésre szánt tétel és hosszú évek óta példátlan arányú fegyverkezést jelenthet.

Varga Mihály pénzügyminiszter november 11-én hivatalosan is benyújtotta a parlament elé az Orbán-kormány úgynevezett „békeköltségvetését.”

Orbán azért nevezte így eredetileg ezt a tervet, mert úgy érvelt, ha Donald Trumpot novemberben az Egyesült Államok elnökének választják, ő „békét fog kötni” Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ukrajna között, így ez esetben a háború terhe nélkül oszthatják szét a magyar büdzsé főszámait.

Pogátsa és Büttl Youtube-műsora, a Stex a költségvetés-tervezetet megismerve megállapította, ez a béke mégis nagyon hasonlít a háborúra, azaz az idei „háborús év” és a „békeköltségvetés” között minimális eltérést találtak. Ráadásul a tavalyi célokát már idén sem sikerült tartani: eredetileg 4 százalékpontos GDP-növekedéssel számolt ugyanis a kormány, de Büttl szerint örülhetünk, ha „év végére a 0,5 százalékpont” összejön.

Pogátsa szerint abban is hasonlít a tavalyi költségvetéshez az idei, hogy miközben a növekedés nem mozdult előre, a jövőre tervezett 3,4 százalékos GDP-növekedést de a költségvetési hiányt 3,7 százalékosra taksálja. Ezt, az uniós célt 0,7 százalékponttal meghaladó hiányt is be kellene tömni valahonnan. 

Ráadásul a 2026-os választási év egyre közeledik, ami a politikai okokból történő, egyszeri pénzosztogatás még nagyobb kockázatával is jár.

Ez márpedig számít, egy százalékpont eltérés a gazdasági növekedésben ugyanis már százmilliárd forint körüli bevételnövekedést, avagy kiesést jelent.

Egy apróbb eltérés az is – ahogyan Büttl emlegette –, hogy ez évben ősszel sikerült benyújtani a költségvetés tervezetét, nem szokásosan, a tárgyév májusában, így a későbbi költségvetés legalább már idei reálértékekkel és nem tervekkel számol. De csúsztak  a számok is, így kérdés, hogyan lehet az elmaradásokat behozni.

Trump szerepét említve megállapították: ha kiszámítható politikát fog folytatni, az Magyarországnak és az Európai Uniónak lényegében nagyobb baj, mint ha kiszámíthatatlan politikát folytatna, ami önmagában is elég problémás. A Trump-féle vámtarifa tervek ugyanis 20 százalékot vetnének ki az Egyesült Államokba irányuló német ipari exportra, aminek Magyarország is termel. Ez megvalósulása esetén például a német autóipar összeomlását is jelentené.

Annak ellenére, hogy a hiány tetemes, a költségvetési tervezet jelentős kiadásokkal számít. Ilyen a kormány „lakhatási” programtervezetére fordított állami forráscsoport, de a katonai fejlesztésekre szánt összegek is.

Pogátsa elmondta azt is, az igazi rizikó az, ha az ÁFA- és SZJA-növekedésekkel megtervezett bevételek nagyban függenek a 3,4 százalékpontos növekedési tervszámtól, ami – amennyiben kevesebb lesz – máris borítja a kiadási oldal terveit.

Büttl hozzátette, az új inflációs terv 3,2 százalékos, és aláhúzta, nem világos, hogy a kormány által belengetett „inflációkövető adók”, valamint a nyugdíjemelés szempontjából is ez a szám-e az irányadó. Ha viszont a szerény becslésnél az infláció magasabban alakul – tehát elszáll —így ez a kiadási oldalt is túlterhelné.

A két szakértő kiemelte, a fő probléma, hogy a 2025-ös költségvetésben ugyan van egy jelentősen megnövekedett gazdaságfejlesztési fókusz – a kis- és középvállalkozások segítésére 409 milliárd forintot szán majd a kormány, Nagy Márton Gazdaságfejlesztési Minisztériumának összköltségvetése pedig 373 milliárd forintról felugrik 709 milliárdra –, mindez viszont eltörpül más tételek mellett.

Így a rezsicsökkentés – amiért azt hisszük, hogy „lakosságilag” nem fizetünk – továbbra is 1100 milliárdra terheli meg az adófizetői bukszáinkat, így tehát ezt az összeget nem közvetlenül, hanem közvetve fizetjük ki a nemzetközi energiakereskedőknek.

Még ennél is problémásabb viszont, hogy mennyivel növekszik a „békeköltségvetésben” a hadikiadások mértéke.

A Honvédelmi Minisztérium ugyanis jövőre egyenesen 1939 milliárd forintból gazdálkodhat majd a tervek szerint. Ez közel négyszerese a 2024-es, 690 milliárdos – már úgy is óriási – tételnek.

A tételen belül a törvényjavaslat szerint a Magyar Honvédség külön nem részletezett „működési” kiadásai teszik ki az oroszlánrészt, mintegy 613 milliárd forintot, de szerepelnek még a tervben a „NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai” (100 millió forint), valamint a „Védelmi felkészítésre” fordított összegeken belül 3 milliárdos tétel a „Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása kiadásai” rovat: ez lényegében egy valós katonai vészhelyzet (például támadás) esetén próbálná biztosítani, hogy a kormány továbbra is funkcionálni tudjon. A két utóbbi tétel viszonylag állandó, a 2024-es költségvetésben is ilyen súllyal szerepelt, a Honvédség „egyéb működési költségei” viszont idén még csak kicsit több mint 10 millió forint jelentettek, jövőre a törvényjavaslat szerint tehát egyenesen meghatvanszorozódhat az összeg.

A fegyverkezésre előirányzott összeg viszont a 2025-ös költségvetésben először előzi meg a rezsicsökkentésre fordított összeget is, így a hadseregfejlesztés a háborús gócpontok közepette mintha azt jelezné, hogy Magyarország egyáltalán nem a „békére”, hanem inkább  a hadakozásra igyekszik felkészülni.

Emellett gigászi méretűre növekedett tétel a Belügyminisztérium költségvetése is. Mivel a minisztérium a rendvédelmi szervek mellett immár a közoktatásért és a felsőoktatásért is felel, 5000 milliárd forintot kap majd, Lázár János építési és közlekedési miniszter jövőre ugyancsak több pénzt, 1,8 ezer milliárdot használhat majd.

Büttl Ferenc felvetette, Orbánék a „békeköltségvetése” már úgy készülhetett, hogy figyelembe vették Trump elnök tervét, amely szerint az USA nem védi meg NATO szövetségeseit, amennyiben nem költik GDP-jük 2 százalékát hadikiadásokra.

Pogátsa Zoltán viszont ehhez hozzátette, ez esetben nem a békéről kellene elnevezni a büdzsét, hiszen annak főszámaiból „nem úgy tűnik, hogy a háború felől a béke felé menetelnénk.”