Tetemes, mintegy négyszeresére nőtt költségvetéssel gazdálkodhat a Honvédelmi Minisztérium a 2025-ös évben az úgynevezett „békeköltségvetés” alapján – derült ki Pogátsa Zoltán és Büttl Ferenc közgazdászok elemzéséből.

Ez az összeg nagyobb, mint a rezsicsökkentésre szánt tétel és hosszú évek óta példátlan arányú fegyverkezést jelenthet.

Varga Mihály pénzügyminiszter november 11-én hivatalosan is benyújtotta a parlament elé az Orbán-kormány úgynevezett „békeköltségvetését.”

Orbán azért nevezte így eredetileg ezt a tervet, mert úgy érvelt, ha Donald Trumpot novemberben az Egyesült Államok elnökének választják, ő „békét fog kötni” Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ukrajna között, így ez esetben a háború terhe nélkül oszthatják szét a magyar büdzsé főszámait.

Pogátsa és Büttl Youtube-műsora, a Stex a költségvetés-tervezetet megismerve megállapította, ez a béke mégis nagyon hasonlít a háborúra, azaz az idei „háborús év” és a „békeköltségvetés” között minimális eltérést találtak. Ráadásul a tavalyi célokát már idén sem sikerült tartani: eredetileg 4 százalékpontos GDP-növekedéssel számolt ugyanis a kormány, de Büttl szerint örülhetünk, ha „év végére a 0,5 százalékpont” összejön.

Pogátsa szerint abban is hasonlít a tavalyi költségvetéshez az idei, hogy miközben a növekedés nem mozdult előre, a jövőre tervezett 3,4 százalékos GDP-növekedést de a költségvetési hiányt 3,7 százalékosra taksálja. Ezt, az uniós célt 0,7 százalékponttal meghaladó hiányt is be kellene tömni valahonnan. 

Ráadásul a 2026-os választási év egyre közeledik, ami a politikai okokból történő, egyszeri pénzosztogatás még nagyobb kockázatával is jár.

Ez márpedig számít, egy százalékpont eltérés a gazdasági növekedésben ugyanis már százmilliárd forint körüli bevételnövekedést, avagy kiesést jelent.

Egy apróbb eltérés az is – ahogyan Büttl emlegette –, hogy ez évben ősszel sikerült benyújtani a költségvetés tervezetét, nem szokásosan, a tárgyév májusában, így a későbbi költségvetés legalább már idei reálértékekkel és nem tervekkel számol. De csúsztak  a számok is, így kérdés, hogyan lehet az elmaradásokat behozni.

Trump szerepét említve megállapították: ha kiszámítható politikát fog folytatni, az Magyarországnak és az Európai Uniónak lényegében nagyobb baj, mint ha kiszámíthatatlan politikát folytatna, ami önmagában is elég problémás. A Trump-féle vámtarifa tervek ugyanis 20 százalékot vetnének ki az Egyesült Államokba irányuló német ipari exportra, aminek Magyarország is termel. Ez megvalósulása esetén például a német autóipar összeomlását is jelentené.

Annak ellenére, hogy a hiány tetemes, a költségvetési tervezet jelentős kiadásokkal számít. Ilyen a kormány „lakhatási” programtervezetére fordított állami forráscsoport, de a katonai fejlesztésekre szánt összegek is.

Pogátsa elmondta azt is, az igazi rizikó az, ha az ÁFA- és SZJA-növekedésekkel megtervezett bevételek nagyban függenek a 3,4 százalékpontos növekedési tervszámtól, ami – amennyiben kevesebb lesz – máris borítja a kiadási oldal terveit.

Büttl hozzátette, az új inflációs terv 3,2 százalékos, és aláhúzta, nem világos, hogy a kormány által belengetett „inflációkövető adók”, valamint a nyugdíjemelés szempontjából is ez a szám-e az irányadó. Ha viszont a szerény becslésnél az infláció magasabban alakul – tehát elszáll —így ez a kiadási oldalt is túlterhelné.

A két szakértő kiemelte, a fő probléma, hogy a 2025-ös költségvetésben ugyan van egy jelentősen megnövekedett gazdaságfejlesztési fókusz – a kis- és középvállalkozások segítésére 409 milliárd forintot szán majd a kormány, Nagy Márton Gazdaságfejlesztési Minisztériumának összköltségvetése pedig 373 milliárd forintról felugrik 709 milliárdra –, mindez viszont eltörpül más tételek mellett.

Így a rezsicsökkentés – amiért azt hisszük, hogy „lakosságilag” nem fizetünk – továbbra is 1100 milliárdra terheli meg az adófizetői bukszáinkat, így tehát ezt az összeget nem közvetlenül, hanem közvetve fizetjük ki a nemzetközi energiakereskedőknek.

Még ennél is problémásabb viszont, hogy mennyivel növekszik a „békeköltségvetésben” a hadikiadások mértéke.

A Honvédelmi Minisztérium ugyanis jövőre egyenesen 1939 milliárd forintból gazdálkodhat majd a tervek szerint. Ez közel négyszerese a 2024-es, 690 milliárdos – már úgy is óriási – tételnek.

A tételen belül a törvényjavaslat szerint a Magyar Honvédség külön nem részletezett „működési” kiadásai teszik ki az oroszlánrészt, mintegy 613 milliárd forintot, de szerepelnek még a tervben a „NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai” (100 millió forint), valamint a „Védelmi felkészítésre” fordított összegeken belül 3 milliárdos tétel a „Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása kiadásai” rovat: ez lényegében egy valós katonai vészhelyzet (például támadás) esetén próbálná biztosítani, hogy a kormány továbbra is funkcionálni tudjon. A két utóbbi tétel viszonylag állandó, a 2024-es költségvetésben is ilyen súllyal szerepelt, a Honvédség „egyéb működési költségei” viszont idén még csak kicsit több mint 10 millió forint jelentettek, jövőre a törvényjavaslat szerint tehát egyenesen meghatvanszorozódhat az összeg.

A fegyverkezésre előirányzott összeg viszont a 2025-ös költségvetésben először előzi meg a rezsicsökkentésre fordított összeget is, így a hadseregfejlesztés a háborús gócpontok közepette mintha azt jelezné, hogy Magyarország egyáltalán nem a „békére”, hanem inkább  a hadakozásra igyekszik felkészülni.

Emellett gigászi méretűre növekedett tétel a Belügyminisztérium költségvetése is. Mivel a minisztérium a rendvédelmi szervek mellett immár a közoktatásért és a felsőoktatásért is felel, 5000 milliárd forintot kap majd, Lázár János építési és közlekedési miniszter jövőre ugyancsak több pénzt, 1,8 ezer milliárdot használhat majd.

Büttl Ferenc felvetette, Orbánék „békeköltségvetése” már úgy készülhetett, hogy figyelembe vették Trump elnök tervét, amely szerint az USA nem védi meg NATO szövetségeseit, amennyiben nem költik GDP-jük 2 százalékát hadikiadásokra.

Pogátsa Zoltán viszont ehhez hozzátette, ez esetben nem a békéről kellene elnevezni a büdzsét, hiszen annak főszámaiból „nem úgy tűnik, hogy a háború felől a béke felé menetelnénk.”