Több pontban is a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárainak adott igazat a mai napon a Fővárosi Törvényszék, ami végkielégítés kifizetésére és a perköltség megtérítésére kötelezte a Belső-Pesti Tankerületi Központot. Többszöri halasztás után a nagyjából 35 millió forintos követelésből első fokon 27 milliót ítélt meg a tanárok számára a bíróság. Az indoklás szerint a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusok elbocsátása aránytalan volt.

Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója, az elbocsátott tanárok egyike az ítélethirdetés után a Mércének örömkönnyekkel küszködve úgy nyilatkozott, a bíróság alapos munkát végzett, széles körben kiterjedően vizsgálta az ügyüket. A pedagógus elmondta, az ítélethirdetés előtt sem tudták mire számítsanak.

„Ez egy nagyon fontos ítélet. Történjen bármi másodfokon, vagy akár felsőbb, szinten már az siker, hogy egy magyar bíróság kimondta, hogy aránytalan és igazságtalan volt az ellenünk hozott szankció. És nem csak nekem személy szerint, hanem mindenkinek, aki részt vett ebben a polgári engedetlenségi mozgalomban.

Szerintem nagyon komoly elégtétel ez mindenkinek, aki valahogy ebben az ellenállásban részt vett ”

– mondta Törley. A két évvel ezelőtt elbocsátott angol-francia szakos tanár szerint sokat számított az ítélet indoklásában, hogy más tanárok vállalták, hogy nyilatkozatot tesznek arról, hogy ők többet mulasztottak az érintetteknél:

„Egy olyan országban, ahol általában a szolidaritásdeficitről beszélünk, ők szolidárisak voltak velünk, és ez számít.”

Törley szerint, a polgári engedetlenség soha nem önmagáért való, hanem mindig valamilyen magasztosabb, felsőbb cél érdekében folyik, vagy egy rossz törvény ellen. Így szerinte az, hogy ez az ítéletben elhangzott, általánosságban is rendkívül fontos a polgári engedetlenség megítélése szempontjából.

„Soha nem tennék másként. Akkor is igaznak és jogosnak éreztem azt a formáját a tiltakozásnak, amit választottam és választottunk és ma is”

– fogalmazott Törley, hozzátéve, az ítélet elsődleges, közvetlen következménye az öröm. Az iskolába visszahelyezésüket nem kérték, és valószínüsítik azt is, hogy a tankerület élni fog a fellebbezéssel ezért még nem tekintik lezártnak az ügyet.

Amint arról beszámoltunk, 2022 végén azért bocsátotta el a Belső-Pesti Tankerületi Központ tanárát, Törley Katalint, Sallai Katalint, Palya Tamást, Ocskó Emesét és Molnár Barbarát  mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. A tanárok a Helsinki Bizottság jogi segítségnyújtással a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára.

A telex.hu beszámolója szerint az a bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a polgári engedetlenségnek milyen céljai voltak. Az ítélet indoklásában ezzel kapcsolatban a bíró úgy fogalmazott: 

tanárok a véleménynyilvánítási jogukkal éltek, egy jobbító szándék vezérelte őket.

Ettől még nem volt jogszerű a munkabeszüntetésük, de ez utóbbi érv mégis olyan méltányolandó szempont, amit a munkáltatónak értékelnie kellett volna. Ezért a bíróság szerint a rendkívüli felmentés aránytalan szankció volt.

Bár a bíróság is elismerte, hogy a tanárok szándékosan tagadták meg a munkát, de azt, hogy ez jelentős mértékű kötelezettségszegés volt-e, jobban meg kellett vizsgálniuk, és arra jutottak, hogy a jelentős mérték nem valósult meg. A bíró szerint a tankerületvezetőnek tudnia kellett arról, miért szüntették be a munkát a tanárok – annak fényében pláne, hogy a tanárok engedetlenségi nyilatkozatokat töltöttek ki, amiket elküldtek a tankerület képviselőjének. 

A bíró szerint nincs ok-okozati összefüggés az okozott hátrány és a tanárok védett tulajdonsága között, tehát a bíróság szerint ha a tankerület érvelését veszik alapul, akkor nem csak a kirúgott tanárok jogviszonyát kellett volna megszüntetniük. Az egyenlő bánásmód sérelmét viszont nem állapította meg a bíróság –

így a három pontból kettőben a tanárok javára ítélt ma a Fővárosi Törvényszék.

Azért is nagy sikere ez a két évvel ezelőtti polgári engedetlenségi mozgalomnak, mert nyáron ezzel ellentétesen ítélt a bíróság, amikor elutasította a kirúgott karinthys tanárok keresetét. A XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnázium hat pedagógusát, Horváth Brigittát, Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet szintén azért bocsátotta el a Külső-Pesti Tankerület, mert többször is polgári engedetlenséget tanúsítottak. Az akkori bírói indoklás szerint súlyos jogsértést követtek el a polgári engedetlenségben résztvevő tanárok, és így számolniuk kellett a jogkövetkezményekkel.

Az ügyben Berta Beáta, a Tanítanék mozgalom tagja, aki a polgári engedetlenségek idején a Karinthy Frigyes Gimnázium tanára volt, és akit tanúként hallgattak meg a felmentett tanárok perében a Mércének úgy nyilatkozott:

„Mennyire érezheti magát az ember biztonságban egy olyan rendszerben, ahol megtörténhet bármi, amiről egy tankerületi vezető, esetünkben éppen Rábel Krisztina azt gondolja, hogy megteheti? És amit egyébként meg is tehet.”

Az ítélethirdetés után Törley Katalinnal készült interjúnk itt visszanézhető: