Egy közelmúltban benyújtott fideszes javaslat értelmében a rendőrség alá tartozó Nemzeti Védelmi Szolgálat tagjai lehetőséget kapnának többek között gyermekpornográfia, prostitúció elősegítése és emberkereskedelem bűncselekmények elkövetésére a munkájuk során – hívta fel szerkesztőségünk figyelmét a Tanítanék Mozgalom. A szervezet szerint a törvényjavaslat „rémisztő, felfoghatatlan és elfogadhatatlan” – a Mérce által megkeresett jogi szakértő szerint van ok az aggodalomra.

A Társaság a Szabadságjogokért szakértője szerint a rendőrségi törvény módosítására tett javaslat

nem tesz különbséget az emberi áldozatokkal járó bűncselekmények súlyosabb és enyhébb elkövetési magatartásai között, holott az enyhébbek szintén elegek lehetnek a bűnöző elemek felderítésében.

Egy Semjén Zsolt által október közepén „A belügyi ágazatokat érintő törvények módosításáról” címen benyújtott javaslat értelmében azon bűncselekmények köre, amelyeket a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve) a megbízhatósági vizsgálatok során a nyomozás sikere érdekében elkövethet, több ponttal kiegészül. Így az állami alkalmazottak ellenőrzése során a rendőrség ezentúl lehetőséget kap emberkereskedelem és kényszermunka, kerítés, prostitúció elősegítése, gyermekpornográfia bűntetteinek elkövetésére is.

„A megbízhatósági vizsgálat a közszférában foglalkoztatottak integritását vizsgálja és elsősorban a korrupció megelőzésre találták ki, de másfajta jogsértéseket is fel lehet tárni vele. A Nemzeti Védelmi Szolgálat ilyenkor titkos információgyűjtési eszközökkel is dolgozhat, illetve megteheti, hogy „mesterséges élethelyzeteket hoz létre”, amelyekben teszteli, hogy az adott alkalmazottak hajlandóak-e valamilyen bűncselekményt elkövetni.”

– magyarázza a Mércének Zeller Judit, a TASZ szakértője. A jogász szerint a vizsgálatnak alapvetően pozitív célja van, a közszféra tiszta és jogszerű működése, amihez az NVSZ munkatársainak egyes esetekben olyan tevékenységet kell végezniük, ami bűncselekmény lenne – így vesztegetés, hivatali visszaélés stb. látszatát kell kelteni.

„Amiben más ez a módosítás, hogy kiegészíti ezeknek a bűncselekményeknek a körét olyan bűncselekményekkel, amik az eddigi, nem közvetlenül személy ellen irányulókkal ellentétben áldozatokkal járhatnak, akik komolyan sérülhetnek a bűncselekmények során. Ilyen az említett kényszermunka, kerítés, prostitúció elősegítése, gyermekpornográfia.

Ezeknél a cselekményeknél nemcsak az áldozat gazdasági érdekei vagy például a hatóságok szabályos eljárásához fűződő érdekei sérülnek meg, hanem a nemi életének a szabadsága, vagy akár a személyi szabadsága is”

– fogalmazott Zeller Judit, aki szerint a javaslat jelenlegi szövege alapján jogos a Tanítanék aggodalma. Az említett bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvben hosszan részletezett, összetett tényállások, amiket „sokféleképpen el lehet követni”. Ezért is problémás a jogi szakértő szerint, hogy a javaslat szövege nem tesz különbséget az egyes bűncselekmények különböző elkövetési magatartásai között.

„Van egy spektruma ezeknek a bűncselekmények – vannak enyhébb verziók, vannak súlyosabb és nagyon-nagyon súlyos verziók is – és ez a törvénymódosítás nem tesz különbséget ezek között.

És el lehet képzelni azt, hogy mondjuk ahhoz, hogy egy közszférában dolgozó  gyermekpornográf kereskedőhálózatát feltárják az NVSZ tagjai, ennek a bűncselekménynek enyhébb alakzatait meg kell, hogy valósítsák. Így például azt, hogy fölhívnak telefonon egy érintettet, és – nemlétező, csak a telefonban bemondott – pornográf felvételeket kínálnak fel neki eladásra, ami már önmagában bűncselekmény lenne”

– fogalmazott a jogász. Zeller szerint ezek az enyhébb cselekmények elégségesek lennének arra, hogy „ráharapjon egy-egy olyan személy, akit vizsgálnak” de nincs szükség arra, hogy azt is megengedjük az NVSZ-eseknek, hogy ők maguk készítsenek ilyen pornográf felvételt.

„Ezt egészen abszurdnak tartom. Az, hogy az NVSZ munkatársai az alól is mentesülhessenek, hogy akár részt vesznek ilyen felvételek az elkészítésében, az a javaslat cizellálatlanságát mutatja. Ezek a bűncselekmények rendkívül összetettek, amiknek a legsúlyosabb formái alól senkinek sem szabadna felmentést adni.”

Zeller Judit kiemeli, az alapjogok nem azon a „filozófiai logikán” működnek, amit a javaslat szövege sejtet – vagyis nem lehet egy gyermeket feláldozni azért, hogy mondjuk egy pedofil hálózat feltárásával többeket megmentsenek. Különösen akkor elfogadhatatlan ez a szemlélet, ha egyébként más, enyhébb eszközök is rendelkezésre állnak.

A szakértő szerint így elengedhetetlen, hogy ezeknél a bűncselekményeknél részletesebb legyen a jogi szabályozás szövege, hogy valóban csak azon bűncselekmények elkövetése alól kapjanak felmentést az NVSZ munkatársai, amelyek elkerülhetetlenek a munkájuk során – miközben azzal egyetért, hogy az elmúlt időszakban napvilágot látott esetek (Kaleta-ügy, Kónya-ügy) fényében szükséges az ilyen típusú visszaéléseket felderíteni.