Múlt kedden émelyítő gyorsasággal és pusztító erővel söpörtek végig villámárvizek Spanyolország egyes részein, legsúlyosabban Valencia városának környékén, de érintve Castilla-La Manchát és Andalúziát is. A halálos áldozatok száma több mint kétszáz, sokan közülük azért haltak meg, mert a tudható veszély ellenére berendelték őket dolgozni. Ideje, hogy a halálukért, illetve biztonságuk súlyos negligálásáért valakik felelősséget vállaljanak, de annak is, hogy átgondoljuk, miféle működésből ered az, hogy az emberélet kockáztatható, ha a termelésről van szó.
A te dolgod, hogy termelj, és halj meg, ha kell
„(…) a vállalkozói réteg sok dolgozót arra kényszerített, hogy annak ellenére menjen a munkahelyére, hogy napok óta figyelmeztetéseket adtak ki egy nagyszabású meteorológiai jelenségre, ahogy az megtörtént. Ennek a „vörös riasztásnak” elbagatellizálták a jelentőségét, és meg kell majd vizsgálnunk, hányan haltak meg azért, mert a figyelmeztetések ellenére munkába mentek”.
– írta nem sokkal a tragikus villámárvizek után az ország egyik legnagyobb szakszervezeti szövetsége, az Általános Munkaszövetség (CGT). A határozott szakszervezeti állásfoglalás mögött lesújtó adatok állnak:
Több száz dolgozó rekedt a helyi IKEA-ban és a Bonaire bevásárlóközpontban éjszakára. A Publico spanyol lapnak nyilatkozó egyik dolgozó így számolt be:
„A vállalat soha nem gondolt arra, hogy felfüggeszti a munkát. Vörös riadókészültségben voltunk, de [a feletteseink] hamis biztonságérzetet keltettek, azt hitték, hogy ami történt, nem történhet meg. Nem gondoltak arra a lehetőségre, hogy otthon maradhassunk.”
Este es el centro comercial ( BONAIRE ) Valencia… todas las tiendas de ropa inundadas…#dana pic.twitter.com/R5fOUZW5Bk
— ꪜꫀꪀᧁꪖꪀ𝕫ꪖ (@MA940CREW) October 29, 2024
Másnap délután egy ipari park mintegy 800 munkása volt még mindig elvágva a külvilágtól, szó szerint csapdába esve a gyárakban. A beszámolók szerint az Uber Eats futárai az utolsó utáni pillanatokban is az utakon voltak, és a Publico forrásai szerint egyéb jól ismert spanyolországi cégek, így a Mercadona áruházlánc, a Glovo futárszolgálat és egy sor másik vállalat dolgoztatta alkalmazottait a válságos percek beköszöntéig, vagy még azután is, gyakorlatilag érdektelennek mutatkozva a munkások legalapvetőbb biztonságával kapcsolatban.
Ayer en Valencia y muchas otras ciudades Glovo, Uber Eats o Mercadona siguieron operando provocando que muchos compañeros se jugaran la vida por 3€ el pedido.
Recordad el nombre de cada una de las empresas que ponen en peligro las vidas de la clase trabajadora. pic.twitter.com/jxnMdQeapP
— Riders x Derechos (@ridersxderechos) October 30, 2024
Egy homályos ügyleteiről is ismert spanyolországi építőipari mágnás által fenntartott idősek otthonában hatan haltak meg.
Összességében munkások ezrei ragadtak munkahelyeiken egy katasztrófahelyzet kellős közepén, annak ellenére, hogy pontosan lehetett tudni, hogy közeleg a baj.
A népharag gyorsan a hatalommal rendelkezők ellen irányult, feldühödött emberek sárral dobálták meg a spanyol királyt, megtámadták a miniszterelnököt, és egy sor, helyszínre látogató politikust. A radikálisabb szakszervezetek (mint például a fent linkelt futárszervezet) a maguk részéről egyértelművé tették, hogy a magánszférában kiket kell felelőssé tenni.
A klímakatasztrófa jobboldali tagadása és következményei
Bár nem mindig könnyű elválasztani manapság az üzleti szférát a politikai döntéshozástól, érdemes megnézni, hogy a tartományi, illetve állami reagálás az elmúlt évtizedek legsúlyosabb spanyolországi árvizeire miért késett jelentősen, illetve miért volt sok helyen egyszerűen elégtelen.
A meteorológiai szakemberek szerint a villámárvizeket a DANA nevű, időről időre felbukkanó, veszélyes légköri rendszer okozta. Ez akkor jelenik meg, amikor a szárazföld felől érkező hidegebb légtömeg találkozik a melegebb, Földközi-tenger feletti légtömeggel. Mindez tudható, mint ahogy az is, hogy az egyre melegedő tengerek ezt a jelenséget csak súlyosbítják, tehát érdemes minél hatékonyabban felkészülni rá, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
Ez nem történt meg Valenciában, éspedig okkal. A jelenlegi keményvonalas jobboldoldali helyi kormányzat, a Carlos Mazón-vezette Partido Popularral az élén ugyanis egyik első intézkedésével oszlatta fel a Valenciai Vészhelyzeti Reagáló Egységet. A drasztikus lépés a szélsőjobboldali Vox párttal kötött egyezségük része volt, és beleillik a szélsőjobb általános klímatagadó stratégiájába. Így aztán semmi nem állt az árvizek pusztító útjába, messze órákkal a súlyos helyzet kialakulása után sem.
A késlekedés másik oka volt, hogy a vészhelyzet hivatalos kihirdetésével a Partido Popular kénytelen lett volna a jogszabályok szerint átadnia a helyzet kezelését a központi, baloldali kormány hatóságainak. Ez mindenképpen megtörtént végül, mivel a jelentősen meggyengített valenciai vészhelyzeti reagáló hatóságok képtelenek voltak egymagukban kezelni a szituációt, viszont emiatt órákat késtek a központi segítségnyújtók, önmagában is tragikus következményekkel. A népharagnak tehát csak egy része jelentkezett a jó helyen, valójában a fő felelősöket a nagyvállalatok mellett a helyi jobboldali kormányzatnál, és az országos szélsőjobboldalnál kell keresni, illetve termelőerőket az utolsó csepp izzadságig kihasználó gazdasági rendszerben.
Utóbbi, vagyis a Vox egyébként – talán érezve a kínos szituációt – a leghomályosabb összeesküvés-elméletekkel kezdte el már másnap szórakoztatni a népet. Szerintük nem a klímaváltozás, vagy bármely, fent részletezett nyilvánvalónak látszó ok vezetett el a tragédiáig, hanem az, hogy az országos, baloldali kormány megsemmisített több száz (!), Franco tábornok idején épített gátat (ezt az elképesztő állítást nem sikerült alátámasztaniuk persze).
