Forradalom vagy ellenforradalom? Antikommunista népfelkelés, szocialista munkásforradalom vagy kommunista reformkísérlet? Mi volt valójában 1956?
Orbán Balázs elhíresült mondatai után az idei évben már a forradalom havának első hetében is kinyílt a rendszerváltás óta feszegetett kérdés a nyilvánosságban. Lehoczki Noémi volt kollégánk Eörsi László történésszel beszélgetett a Vörös Szittya Kollektíva, a Platypus Budapest és a Mérce szervezésében a Gólya Presszóban ezekről a kérdésekről és arról, hogyan alakultak ki a mai napig a közbeszédet uraló narratívák.Az idézet Eörsi László „Rendkívüli idők, rendkívüli cselekmények” című kötetének bevezető írásának szerkesztett és átdolgozott változatából származik, ami a Mércén olvasható.„A jobboldali hagyomány jórészt szabadságharcnak jelöli 1956-ot, ami egyben azt is jelenti, hogy a legfőbb – ha nem kizárólagos jelentőségű – eseménysornak a függetlenségért folytatott harcot tartja. A szélsőjobboldali interpretációban mindez olyan értelmezést kapott, hogy a dicső múltú magyar nemzet, amely korábban is magára maradva harcolt a »pogányok« ellen a kereszténység védelmében vagy a szabadságáért, 1956-ban is ezt tette a szovjet csapatokkal (avagy a judeobolsevistákkal) szemben.”
