Hiába üdvözlendő a rendőrség közleménye, miszerint a visszaváltható palackok gyűjtése önmagában nem ad okot rendőri intézkedésre. Amíg ugyanis a jogszabályok nem mondanak mást, semmilyen garancia nincs arra, hogy nem fogják büntetni a guberálást.
Szerkesztőségünknek is megküldött állásfoglalást adott ki pénteken a szegénységben élőknek jogsegélyt nyújtó Utcajogász Egyesület, amellyel az Országos Rendőr-főkapitányság guberálással kapcsolatos, szerdán megjelent közleményére reagálnak. Ebben a rendőrség azt írta, hogy célja nem a szegénység büntetése. Az Utcajogász álláspontja szerint ez azonban korántsem elégséges megoldás.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb sajtófigyelmet kapott, hogy a rendőrség korábbi közlése szerint az – egyébként 2012, illetve 2013 óta hatályos – szabálysértési törvény és a hulladéktörvény alapján hatezer-ötszáztól hatvanötezer forintig büntethetők azok, akik ötven forintért visszaváltható palackokat gyűjtenek a szemeteskukákból. A helyszíni bírság meg nem fizetése esetén a büntetés akár elzárásra is változtatható. A törvény szerint az, hogy valaki szabálysértést vagy bűncselekményt követ el, ebben az esetben az általa gyűjtött csomagolások összértékétől függ: ötvenezer forint alatt szabálysértésnek, efölött pedig bűncselekménynek, konkrétan lopásnak számít, mert a hulladéktörvény szerint a hulladék az azt kezelő cégek tulajdonába kerül a gyűjtőedénybe helyezés pillanatától fogva.
Az Utcajogász Egyesület közleményében leszögezi, hogy a guberálás büntetése alkotmányosan nem igazolható. Ezt támasztja alá szerintük az Alkotmánybíróság 2011-ben született döntése, ami szerint a „guberálás többnyire egzisztenciális kényszerűségből következő emberi cselekvés. A szemétben és hulladékban hasznosítható holmit keresők ugyanis az esetek túlnyomó többségében nem szabad választásuk eredményeképpen guberálnak, hanem azért, mert nincs más választásuk, vagy nem látnak más választást. (…) guberálásra kényszerülő, jellemzően a megélhetési minimumhoz szükséges javakat nélkülöző, nyomorúságos helyzetben lévő ember az összes többi, emberi minőségéhez kapcsolódó jogával sem tud élni. A rászorultakról való gondoskodás (…) az állam kötelessége. Ennek során a közösséghez tartozók számára az emberhez méltó léthez szükséges minimális feltételeket biztosítani kell, elsősorban persze a szociális ellátórendszer működtetésével és szociális támogatás nyújtásával, amelyhez civil szociális intézmények is társulhatnak.” (176/2011. (XII. 29.) AB határozat)
A 2011-es AB-határozat és az azt követően a fideszes kétharmad által hozott szabálysértési és hulladéktörvények közti ellentmondásokról ebben a cikkünkben kérdeztük az Urcajogász szakértőjét, Molnár Noémi Fannit.
A médiában a flakonozás büntethetőségével kapcsolatban megjelent hírekre az Országos Rendőr-főkapitányság közleményben reagált, amelyben a következőket írta: „a rendőrség minden esetben szem előtt tartja, hogy melyek a törvényi szabályozás mögött húzódó valós társadalmi érdekek. Éppen ezért pusztán az, hogy ha valaki mások által elhagyott, eldobott visszaváltható palackokat gyűjt, nem ad okot rendőri intézkedésre. Utóbbival csak annak kell számolnia, aki mindezt nem a társadalmi együttélés szabályai szerint teszi: aki kiborítja a kuka tartalmát, megrongálja a tárolót, a lakóközösséget zavarva, hangoskodva, megbotránkoztató módon viselkedik.”
Az Utcajogász véleménye szerint jogállami megoldás csak a jogszabály módosítása lehetne.
A jogszabályok kötelező erejével szemben az ORFK közleményének, bár üdvözlendő a hozzáállás, nincs kötelező ereje, így nem jelent garanciát arra, hogy az egyedi esetekben eljáró rendőrök nem fogják alkalmazni a szabályt.
„Ebben a tekintetben fontos az is, hogy annak mérlegelése, hogy egy adott cselekmény veszélyes-e a társadalomra, nem az eljáró rendőr, hanem elsősorban a bíróság jogköre. Mindebből látszik, hogy tiszta helyzet kizárólag a jogszabály módosításával teremthető” – írják állásfoglalásukban.
Végül azt is hozzáteszik: fontos lenne a háttérben meghúzódó társadalmi probléma megoldása is, hogy senki se kényszerüljön arra, hogy a minimális megélhetéséhez szükséges forrásokat kukázással kelljen előteremtenie. Ennek megoldása érdekében szerintük a szociális támogatások rendszerét lenne szükséges átalakítani. Például a gyermekek után járó családi pótlékot és az állami ellátások alapjául szolgáló öregségi nyugdíjminimumot (jelenleg: szociális vetítési alap, összege: 28.500 forint) a kormány 2008 óta nem emelte, miközben a megélhetés költségei jelentősen növekedtek. A szegénység kriminalizálása, elrejtése helyett annak enyhítésére, megszüntetése iránti intézkedésekre lenne szükség – zárul az Utcajogász értékelése.
