Október elsején az orosz csapatok elfoglalták a kelet-ukrajnai Donbasz régió régi szénbányász-városát, Vuhledart. A stratégiai fontosságú településért majdnem pontosan két évig folyt a küzdelem az ukrán és orosz erők között, mielőtt az ukrán csapatok katonailag tarthatatlan helyzetbe kerültek, és visszavonultak.

A szituáció így jelentősen romlott Ukrajna hadserege számára a Donbaszban, mivel Vuhledarból ellenőrzés alatt lehet tartani a T0509-es autópályát, ami több fontos kelet-ukrajnai, ukrán ellenőrzés alatt álló várost is összeköt, valamint az ukránok elvesztették a lehetőségét a Krímbe tartó orosz vasútvonal magaslati pontokról való megzavarására.

További kérdés még, hogy a visszavonuló ukrán erők úgy döntenek-e, hogy kiürítik az oroszok számára könnyedén elérhetővé vált városokat, ha igen, az újabb jelentős belföldi menekülthullámhoz és infrastruktúra-veszteséghez is vezethet, mivel a közvetlen térségben több tízezren élnek. A csatát a második világháború óta nem látott mértékű harckocsi-összecsapások jellemezték, és mindkét oldalon több ezres veszteségeket lehet valószínűsíteni.

„(Az oroszok) fő taktikája az volt, hogy több oldalról támadtak minket, és ezt hat-hét hónapon keresztül folyamatosan csinálták, folyamatos légitámadásokkal tarkítva – ennek köszönhetően sikerült kimeríteniük az erőforrásainkat, mert nekünk nincs annyi, mint nekik”

– közölte a Vuhledart védő egyik dandár szóvivője az ostrom után.

A város eleste nem sokkal Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök Egyesült Államokbeli látogatása után történt. Zelenszkij jó ideje kéri az USA-t, hogy bocsásson rendelkezésre nagy hatótávolságú ATACMS támadórakéta-rendszereket, amelyekkel mélyen oroszországi területen belül is csapásokat mérhetnének az ukránok. Az orosz tűzfölényt ugyanis hosszútávon éppen az tartja fenn, hogy szinte bármennyi hadianyagot összevonhatnak a vonalaik mögött a támadásokhoz, amíg Ukrajna csak a front közelében mérhet rájuk csapásokat. Az így előre nyugtázható jelentős ukrajnai veszteségeket pedig egyre nehezebben pótolja a harmadik éve védelmi harcra kényszerülő ország. Az áprilisban Kijev által elfogadott sorozási törvény jelentős visszatetszést szült a lakosságban, és nem is hozta meg a várt eredményeket katonai szempontból sem. Mint arról korábban már szót ejtettünk, a frissen besorozottak körében túl magas a veszteségek aránya egyelőre ahhoz, hogy akárcsak megközelítőleg olyan harcértékkel bírjanak, mint az akár évek óta harcoló, veterán társaik. Azt is megírtuk, hogy Odessza és Dnyipro régiókban sokszor a nők akadályozzák meg azt, hogy férfiakat az utcáról vigyenek el a sorozóirodákba, Odessza városában pedig a mentősök is szervezkedtek, mivel annyi a besorozott, hogy nincs elegendő emberük az alapvető feladataik ellátására. Mindebből egyértelműnek látszik, hogy egyre népszerűtlenebb a lakosság körében a sorozás, még úgy is, hogy a katonakorú népességben még bőven lenne tartalék. Az ő mozgósításuk azonban a politikai kényelmetlenségeken túl akár jelentős erőforráshiányt is okozhat az egyes civil ágazatok működésében.

A Kurszk-környéki, egyelőre kérdéses célú és hatékonyságú betörésen sem látszik egyelőre, hogy jelentős sikereket hozna önmagában.

Mindezek ellenére Joe Biden amerikai elnök továbbra sem adott hivatalos engedélyt nagy hatótávolságú rakéták bevetésére Zelenszkijnek, akinek így relatíve kevés lehetősége maradt az orosz gőzhenger feltartóztatására.

Mindkét oldalon megkínzott foglyok, szenvedő lakosság

Mindeközben nem csak a frontokon véreznek ezrek és ezrek, az ukrajnai hátországban is egyre nehezebb a helyzet. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága október elején kiadott jelentéséből kiderül, hogy a civil áldozatok száma és az infrastruktúrát ért károk jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban.

A Liz Throssell ENSZ-főbiztos és az Ukrajnai Emberi Jogi ENSZ-monitoring misszió vezetője, Danielle Bell által bemutatott jelentés szerint a június elseje és augusztus vége közötti időszakban 45 százalékkal növekedett a civil áldozatok száma az előző negyedévhez képest Ukrajnában. Csak ebben az időszakban 589 polgári személy halt meg és 2685 sebesültet jelentettek. A jelentés kiemelt egy esetet, amikor Oroszország egyetlen támadása során egy nap alatt legalább 43 civil halt meg. A kurszki ukrán betöréssel kapcsolatban is értesült az ENSZ polgári áldozatokról, de a körülményeket nem tudták rendesen feltárni, állításuk szerint azért nem, mert Oroszország nem volt hajlandó együttműködni velük az események rekonstrukciójában.

A jelentéstételi időszakban az orosz fegyveres erők továbbra is célba vették az energetikai infrastruktúrát Ukrajna-szerte, ami hatással volt az alapvető szolgáltatásokra, és a tél közeledtével tovább fokozta a polgári lakosság helyzetével kapcsolatos aggodalmakat. Az Ukrajna-szerte megtámadott városokban – Szumi, Harkiv, Zaporizsja – megsérült vagy elpusztult polgári infrastruktúra magában foglalt iskolákat, kórházakat és idősotthonokat is. Az energiaellátást biztosító intézmények ellen is sorozatosak voltak a támadások.

A hadifoglyokkal kapcsolatban a több száz interjún alapuló jelentés részletesen bemutatja, hogy az orosz hatóságok hogyan vetették alá az ukrán hadifoglyokat széleskörű és szisztematikus kínzásnak és bántalmazásnak. Több tényező is arra utal, hogy a fogolytáborok felügyelői tisztában voltak ezzel a bánásmóddal, és lehetőségük lett volna annak megakadályozására. Az Orosz Föderáció egyes közéleti személyiségei kifejezetten bátorították az ukrán hadifoglyokkal szembeni embertelen bánásmódot, sőt az ukrán hadifoglyok megölését. A jelentés azt is megállapítja, hogy az orosz hadifoglyokat a fogság kezdeti szakaszában az ukrán erők is kínzásnak vagy bántalmazásnak vetették alá.

Az ukrajnai háború tehát összességében egyre nagyobb áldozatokat követel a lakosságtól, miközben Zelenszkij elnök háborús opciói egyre szűkülnek. Bár Mark Rutte, a NATO pár napja helyét elfoglaló új főtitkára meglehetősen erőteljes támogatásáról biztosította az ukrajnai háborús erőfeszítést, nagy kérdés marad az Ukrajnát védők szempontjából, hogy a megígért „megerősített támogatás” milyen gyorsan és milyen hatékonysággal kerülhet bevetésre.