Több tucat megkeresés érkezett az Utcáról Lakásba Egyesülethez (ULE) a menekültek lakhatási támogatását jórészt megszüntető rendelet bejelentése óta. A lakhatási szervezet 2022-től kezdve működtet az ukrajnai háború elől Magyarországra érkezőket segítő programot, azonban a múlt héten életbe lépő módosítással utcára kerülő több száz család mindegyikének megsegítésére így sincs kapacitásuk. A Mérce megkeresésére az ULE munkatársa, Hajdu Csilla elmondta, a rendelet június végi bejelentése óta folyamatosan érkeznek hozzájuk megkeresések érintett családoktól.

„Egyelőre néhány családnak tudunk támogatást nyújtani, a többieknek jelenleg csak tudásátadásban tudunk segíteni. Tőlük türelmet kérünk, mert alapvetően most azt mérjük fel, hogy a jelenlegi pénzügyi kereteinkkel hány új családot tudunk még felvenni a programunkba, a UNHCR-rel közösen azon dolgozunk, hogy minél több krízisbe került család lakhatását tudjuk támogatni”

– mondta el Hajdu, hozzátéve, rendkívüli információhiányban kénytelenek dolgozni azzal kapcsolatban, hogy pontosan kik azok, akik kikerülnek az állami támogatottak közül, hol és milyen körülmények között vannak.

„Elég nagy a fejetlenség. De korábban is az volt a jellemző probléma, hogy a szállástámogatások nem voltak hozzáférhetőek, nem lehetett tudni, hogy hol, mennyi és kinek áll rendelkezésére.”

Az ULE-nál úgy tudják, nagyon sokan inkább visszamennek a háborús országba, mert Magyarországon az eddiginél is limitáltabbak a lehetőségeik. Budapesti szervezetként elsősorban a fővárosi körülményeket látják át, melyeket rendkívül magas albérletárak jellemeznek, amit a hátrányos helyzetű családok önerőből nem tudnak megengedni maguknak.

„Ezek azok a családok, amelyek eddig kaptak lakhatási támogatást, és esetleg napi egyszeri meleg étkezést, de ezen kívül segítséget nem – így szociális munkát, ami abban segíthetett volna, hogy a kettő, vagy másfél éves ittlétük alatt integrálódni tudjanak, és legyenek lehetőségeik az önfenntartásra”

– mondta el Hajdu. Az ULE már a háború 2022-es kitörése óta foglalkozik menekültek segítésével: első körben szolidáris lakásközvetítéssel kötötték össze a Magyarországra érkező menekülteket a lakásaikat felajánló magánemberekkel. Majd az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az EU menekülteket segítő programja (EPI) támogatásával albérlet-támogatási programot hoztak létre menekültek számára.

Ennek keretében a bérleti díjak egyharmadát tudják fedezni, valamint szociális munkával segítenek.

„A szociális munkásaink segítenek az egészségügyhöz való hozzáférésben, munkakeresésben, kidolgoztunk egy olyan rendszert, amiben tudnak hozzánk segítségért fordulni. Vannak olyan családok, amelyeknek időszakosan segítünk, vannak olyanok, amelyek maguktól is jól boldogulnak, vagy nem keresnek minket, és vannak olyan családok, amelyeknél nagyon intenzív szociális munkát végzünk annak érdekében, hogy megtarthassák a lakhatásukat, és hogy magyarországi életük rendben legyen, működjön.”

Hajdu Csilla hozzátette, jelenleg nagyjából 100 családnak adnak albérlettámogatást, a program elmúlt két évében pedig összesen 170-200 háztartásnak, vagyis közel 600 embernek segítettek már. A fentiek mellett van egy sorstárs mentorcsoportjuk is, amiben a szociális munkát kiegészítve segítenek a mindennapos ügyek intézésében olyan munkatársak, akik maguk is voltak már hasonló élethelyzetben.

Ez a fajta szociális munka a menekültek ellátásának egy olyan része, ami valóban segíthetett volna abban, hogy a háború elől ide érkezők munkát találjanak és előbb-utóbb segítség nélkül is boldoguljanak – azonban ezt a kormány inkább megspórolta. Ennek ellenére Gulyás Gergely a rendelet indoklásaként azt említette, hogy szerinte „az érintettek, úgy élnek Magyarországon, állami pénzből, hogy közben munkát sem akartak vállalni”.

Mivel az ULE programja nem állami támogatásból működik, így az általuk segített menekülteket nem érinti az augusztus 20-al életbe lépett módosítás.

Amint arról beszámoltunk, csak azok az ukrajnai menekültek kaphatnak augusztus 20-a után állami segítséget, akik „katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységekből” származnak. A rendelkezés következtében a napokban több ezer, többségében ukrajnai magyar ember kerül utcára. Hazatérni forrásaink szerint kevesen terveznek, az elmúlt két évben elindult integrációs folyamatok viszont elakadnak.

A mintegy 4000 ember utcára rakásával az állam nagyjából 10 milliárd forintot (vagyis az augusztus 20-i ünnepség költségének kétharmadát) spórolja meg – és hárítja át ezen emberek ellátását a hazai menekült- és lakhatásügyi civilekre, akiknek állami támogatás nélkül kell megoldaniuk sok esetben a menekültek megsegítését, miközben

nincsenek felkészülve ilyen mértékű tömeg hirtelen elszállásolására.

Az ULE munkatársa szerint a döntés következtében növekedni fog a hajléktalanságban élők száma – és az további konfliktusokat gerjeszthet, felerősítheti az eddig is létező menekültekkel szembeni előítéleteket.

Hogyha a kevés rendelkezésre álló forrásért többen versenyeznek, akkor a periférián lévő családok és emberek között szítják a feszültséget.

Az ULE álláspontja szerint a rendelet embertelen és méltatlan. A Facebookon közétett állásfoglalásukban úgy fogalmaznak, menekültek lakhatásával is foglalkozó civil szervezetként elfogadhatatlannak tartják a kialakult helyzetet, ezért felszólítják a kormányt és Pál Norbert menekültügyi kormánybiztost, hogy vizsgálják felül a méltatlan körülményeket előidéző rendeletmódosítást és vegyék figyelembe az Európai Uniós ideiglenes védelemről szóló irányelvét, mely Magyarország számára is előírja, hogy megfelelő szálláshoz, illetve lakhatáshoz juttassa a menedékes státusszal rendelkezőket.

A szervezet jelenleg is annak kidolgozásán van, hogy hogyan tudnak segíteni a múlt héten utcára került családokon. Így annak lehetőségét sem zárják ki, hogy akár magánszálláshelyeken, akár munkásszálló jellegű intézményeken – ha azok méltó lakhatást biztosítanak – való elszállásolást is támogassanak.

„Még át kell gondolnunk nekünk is, hogy ebben a helyzetben mi hogyan tudunk reagálni, mivel az ULE programja sajnos nem olyan krízisre jött létre, hogy több ezer ember, nagyon kiszolgáltatott helyzetben lévő ember utcára kerül. Mi egy kis szervezet vagyunk, amely nem állami költségvetésből működünk, így szűkösek a pénzügyi és egyéb forrásaink, amikkel gazdálkodni tudunk.”

A Mércének nyilatkozva Kiss Márió roma aktivista elmondta, hogy ugyan tényleg nincsen háború Kárpátalján, de a múlt héten utcára került családok mégsem tudnak hazatérni,

egyrészt azért, mert a hadköteles korú apák és fiúk Magyarországon vannak, másrészt azért, mert otthonukban sok esetben már évekkel ezelőtt kikapcsolták az áram, víz és egyéb szolgáltatásokat. Ráadásul munkalehetőségek sincsenek ezekben a régiókban.

Kiss megjegyezte, hogy az érintettek nagy része rendkívül szegény háttérből érkezik, jelenleg alkalmi munkákból, építkezéseken, konyhai kisegítőként, takarítóként dolgozva tartják fenn magukat, míg a gyerekek iskolába járnak. Az aktivista szerint a kormány így a döntéssel az elmúlt két év integrációját is „áthúzza”. Hozzátette:

„Nálunk például volt olyan 14 éves gyerek, aki idejött írástudatlanul. Nagyon szépen beilleszkedett, iskolába járt, megtanult írni, olvasni, a szülők mentek dolgozni, délutánonként fejlesztő pedagógus még pluszban foglalkozott a gyerekekkel. És nekik most tovább kell állniuk.”