Felháborodtak az állami dolgozók, miután a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) meghazudtolta az alacsony béreikről beszámoló szakszervezetet, a sajtót – és ezáltal az elégedetlen dolgozókat is. A kifejezetten nagy felelősséget vállaló, kifejezetten rosszul fizetett közszolgák dühös anonim levelekben kezdték el szembesíteni a kormányt és a társadalmat egyre méltatlanabb helyzetükkel.
A 24.hu cikke nyomán bejárta a sajtót, hogy a kormányhivatalok, a kormányablakok és a földhivatalok, a munkaügyi hivatalok, a nyugdíj-, és közegészségügyi hatóságok 29 ezer dolgozója, valamint az önkormányzatoknál dolgozó további 27 ezer közszolga túlnyomó többségének havi fizetését a garantált bérminimum szintjén tartják,
vagyis nettó 210-220 ezer forintból próbálják fenntartani magukat, pluszjuttatásokra pedig jellemzően nem számíthatnak.
„A rendkívül alacsony fizetésben részesülő, gyakorta két-háromdiplomás emberek számára nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek. Sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak”
– mondta a lapnak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
Mint arról a 24.hu beszámolt, az elmúlt öt évben bőkezű fizetésemelésben részesültek a kormányzati vezetők, míg a ranglétra alján lévő kormány- és köztisztviselők illetményét mindössze egyszer emelték.
Tovább fokozza a feszültséget, hogy a dolgozók véleménynyilvánítása nem érintheti a politikát, amit a hivatalokban úgy értelmeznek, hogy a munkáltatót nem lehet bírálni. Így még a problémák feltárása is falakba ütközik.
Az MKKSZ-elnök szerint jelzésértékű volt, amikor a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét kirúgták, mert kritikus szakvéleményt írt a debreceni akkugyár ügyében. A beszámolók alapján a hivatali dolgozók gyakran szembesülnek azzal, hogy Facebook-bejegyzéseiket a munkáltató monitorozza, és a kormányt kritizáló posztok miatt figyelmeztetés vagy akár elbocsátás is járhat.
A 24.hu gyűjtése alapján 2018 és 2020 között a kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, valamint kormánybiztosok és miniszteri biztosok bértömege megduplázódott. 2022-ben jellemzően 33 százalékos volt a miniszterek illetményemelése, míg az államtitkároké a 10 százalékot közelítette. 2023-ban a legtöbb miniszter járandóságát 17,5 százalékkal növelték. Idén július 1-jével mintegy 14 százalékkal, havi bruttó 2,65 millió forintra növelték az államtitkári fizetéseket, s ugyanilyen arányban, 3,53 millióra a legtöbb miniszter illetményét. Az ötmilliós fizetési kategóriában lévő tárcavezetők viszont 27 százalékos emelésnek örülhettek, Nagy Márton nemzetgazdasági és Lantos Csaba energiaügyi miniszter így már bruttó 6 millió 362 ezres fizetést kap. Orbán Viktor havi illetménye ezzel párhuzamosan bruttó 6 millió 539 ezer forintra nőtt (a képviselői tiszteletdíjával együtt), az EU-s kormányfők közül az ő fizetése a legmagasabb az átlagbérhez képest.
Miután mindez bejárta a nyilvánosságot, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közleményben reagált, mely szerint mindebből egy szó sem igaz, a lap és az MKKSZ szándékosan félretájékoztatták a közvéleményt: a minisztérium szerint a kormányhivatali dolgozók többsége (98,7 százaléka) a garantált bérminimum felett keres, és az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben. „2020 márciusában átlagosan, a cafeteria bevezetésével együtt 18 százalékos, 2022-ben átlag 10 százalékos, míg tavaly júliustól átlagosan 15 százalékos emelés történt. Így 2020 óta összesen átlagosan csaknem 50 százalékos illetményemelés valósult meg a kormányhivataloknál, az ott dolgozók bruttó átlagbére jelenleg 510 585 forint.”
Az MKKSZ elnöke szerint azonban ez a minisztérium által hangoztatott összeg nagyon nagy bérkülönbségeket takar, mert a vezetők bizonyos része kiemelkedő bérezésben részesül, az ügyintézők döntő többsége – köztük több diplomával rendelkező szakemberek – viszont valóban a garantált bérminimum körüli összeget keresnek.
A 2022-es és 2023-as béremelések ráadásul nem vonatkoztak mindenkire, a sávos bérrendszer miatt pedig azok sem kapták meg garantáltan, akiknek elvileg járt volna.
Boros Péterné szerint bár számszakilag tényleg kimutatható, hogy a kormányhivatal dolgozóinak 98,7 százaléka többet keres a garantált bérminimumnál, de általában néhány tízezer forint különbségről van szó, ami érdemben nem javít a dolgozók helyzetén, a statisztikákban viszont jól mutat, hiszen elmondható, hogy a dolgozók többsége a bérminimum felett keres.
A minisztérium közleményét, mely szerint minden a legnagyobb rendben van, maguk a dolgozók kezdték el cáfolni az elmúlt napokban az MKKSZ felhívására.
„Átlagosan 510.585 Ft-ot keresünk??? Keressük is, csak nem találjuk. Esetleg főosztályvezetői szinten már vannak ilyen bérek, de nem az ügyintézők körében! Döbbenet és szégyenteljes!”
„A szabadság arra megy el, hogyha beteg vagyok, ne a táppénzt vegyem igénybe, mert akkor egész biztos nem jövök ki a fizetésből abban a hónapban. Ha a gyerekeim betegek, nem tudok otthon maradni velük, a nyugdíjas édesanyám vigyáz rájuk. Nyaralni 2 éve nem voltunk.”
„Kormányhivatal, gyámügy. Havi nettó 260-300 ezer forintért döntesz életekről, gyermekek, családok sorsáról. Sokszor fájdalmas pillanatokban, súlyos problémákkal küzdő ügyfelekkel. Nemegyszer megfenyegetnek, megaláznak, kiabálnak, támadnak, de ezt szó nélkül tűrd, oldd meg a helyzetet, hogy minél kevesebb kár keletkezzen… A nehéz helyzetekben segítség, szakmai iránymutatás nincs, felelősséget senki nem vállal. A munkakörülmények méltatlanok, télen fázhatsz, nyáron izzadhatsz a salétromos, méter, másfél méter magasságig rothadó, omladozó falak között. Fizetésemelés annak fejében, hogy elveszik a szabadságod nagy részét és a munkaidődet megemelik… Igen, ez volt a fizetésemelés. Végső soron nincs megbecsülés. Leépülés van. Hitevesztett emberek dolgoznak, akik szerették valaha a munkájukat. Már nem sokan vannak, mert inkább abbahagyják az egészet. A gyámügyhöz egyébként is kellene az elhivatottság, azt szívvel, lélekkel kell csinálni. Most kiégett, megfáradt emberek viszik a hátukon az ügyeket, ki tudja meddig. Mindenki feszült, a kollégák már egymás vérét is szívják, ott ahol anno még összetartás volt. Vége, nincs több motiváció. Aki benne van, tudja, hogy az egész gyermekvédelmi rendszer egyébként is romokban.”
„A fizetési besorolás »esetleges«, ahogy a hivatalvezetőnk mondta, mikor vettem a bátorságot és elbeszélgetést kértem tőle. Azt mondta, ismeri a problémát, de széttárta a kezét, hogy nem tud mit tenni, nincs lehetőség fizetésemelésre…
Pedig ebből a nagyon kevés fizetésből egyre nehezebb a megélhetés. Mindig igyekeztem beosztani a keresetemet, némi tartalékot képezni, hogy legyen mihez nyúlnom akár váratlan kiadás esetén, akár egy nagyobb utazásra, vagy komolyabb ingóság megvásárlására.
2015-ben voltam utoljára drágább nyaraláson. Ezért is fáj azt olvasni a hírekben, hogy miniszterelnökünk azt nyilatkozza, hogy »a magyarnak évente legalább egyszer kell a tenger«… Igen, kellene! Eközben én a kis évi nettó 150 ezer Szép- kártyára kapott pénzt próbálom okosan beosztani, hogy legalább kétszer kettő nap kikapcsolódás beleférjen.”
„Bérünk a bértábla szerinti alsó határon van, ezen kívül csak a bruttó 200 ezer cafeteria. Ezzel szemben a politikailag elkötelezett vezetőink által idekerült és támogatott új belépők bére jóval meghaladja a már 10,20,30 éve itt dolgozók bérét.
(…) A beosztott dolgozónak nem lehet saját véleménye, főleg ha az bíráló. Mennyire van rendben, hogy a vezető leskelődik, hallgatózik, Facebook posztokat figyel és az alapján kezeli a dolgozót. Stílusuk lekezelő, bántó, megalázó. Céljuk a dolgozók elégedetlenségének csillapítása, bármilyen eszközökkel.
A régi, szakmailag tapasztalt dolgozókat nem fizetik és becsülik meg. Borzasztóan frusztráló, hogy egy-egy vitás helyzetben a vezető nem áll az ügyintéző mellett, hanem az elköteleződés miatt az ügyfelet támogatja, megkérdőjelezve szakmai munkánkat, tudásunkat.”
– írja egy dolgozó, aki szerint a munkakörülmények „finoman szólva is szánalmasak”: nyáron 35 fokban izzadnak, télen kabátban dolgoznak az irodában a spórolás miatt, a helyiségek lepukkantak, az eszközeik elavultak, a rendszereik nem dolgozó- és ügyfélbarátok.
„Több gyermekesként, abban a régióban, ahol élek, nem igazán tehetem meg azt, hogy válogassak. Nem is nagyon van miből, ezzel maximálisan vissza is élnek. Mondjuk eléggé undorító módon. Mindig azt hallom, hogy 100 van a helyedre…… én ezen lassan 2 évtizedes közszolgálatot követően csak mosolygok és bátran megkockáztatom – és nagyon szépen kérem, ne nagyképűségnek tekintsék –, hogy egy embert sem tudnának találni a helyemre, mert nem lenne egy olyan ökör sem, aki ide, ennyi pénzért eljönne dolgozni, és ezt a leterheltséget folyamatosan bírná!”
„A pénzünk nem elég semmire. Rezsi, bevásárlás, gyerekek… Megtakarítani ebből nem lehet. Hónapról, hónapra élünk. Változás kellene.”
„Én 15 éve vagyok köztisztviselő, diplomával, nyelvvizsgával, szakvizsgával és most kapok bruttó 420.000 Ft-ot, ami közelében sincs a kormány által hangoztatott összegnek, de a hivatalunkban a többség bére bruttó 360.000-380.000 Ft, amiből 2024-ben már nem lehet megélni. Kivéve a vezetők bérét, ami ennek a többszöröse, teljesen aránytalanul és igazságtalanul.”
„Nem, anyagi megbecsülés nincs, sőt, ha valaki szól, az tuti megbánja. Nincs WC papír stb, nincs konyha, az étel megmelegítéséhez összedobtuk egy mikro árát. De a rendes munkavégzéshez szükséges eszközök sincsenek, nyomtató, papír, nyomtatvány. Ha az ügyfél nem hoz másolatot, akkor el kell küldeni, hogy valahol másolja le.”
– sorakoznak a névtelen dolgozói levelek az MKKSZ Facebook-oldalán.
Kedves Olvasó, ha ideáig eljutottál, akkor hadd kérjük még egy percre a figyelmed! Talán észrevetted, hogy a Mércén nincsenek reklámok, szponzorált cikkek, ahogy bulvár és fizetős kapu mögé rejtett tartalmak sem. Ezt a szabadságot az teszi lehetővé, hogy olvasók ezrei csatlakoztak hozzánk támogatóként. Ha egy vagy közülük, neked is köszönjük a közös szabadságunkat! Ha pedig még nem vagy támogató, légy te is a szövetségesünk!
