Hiába kérték, nem adja ki a gyermekvédelmi dolgozóknál elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálat módszertani protokollját a Belügyminisztérium – írta csütörtökön az adatigénylést benyújtó Kanász-Nagy Máté szociálpolitikus, az LMP országgyűlési képviselője közösségi oldalán. A politikus pártja társelnökével, Ungár Péterrel közösen érdeklődött a pszichológiai ellenőrzés és az azzal együtt bevezetett kifogástalan életviteli vizsgálat részleteiről. A Belügyminisztérium válaszából kiderült, hogy azért nem szeretnék nyilvánosságra hozni a pszichológiai alkalmassági vizsgálat szakmai protokollját, hogy „mindenki egyenlő feltételekkel vegyen részt az ellenőrzésen és valid módon legyenek képesek mérni”. Ugyanakkor annyi kiderült a megküldött adatokból, hogy
268 esetben folytattak le ellenőrzést és összesen 2 személyt minősítettek alkalmatlannak.
A kifogástalan életviteli ellenőrzésekkel kapcsolatban az derült ki Kanász-Nagyék értelmezése szerint, hogy a vizsgálattal megbízott, alapvetően a rendvédelemnél belső ellenőrzési funkciót ellátó Nemzeti Védelmi Szolgálatnak még mindig nem sikerült lezárnia egy érdemi vizsgálatot sem: az LMP-s politikusok azt a választ kapták ugyanis, hogy az ellenőrzések lefolytatása folyamatban van. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen, a jogszabályban meghatározott kereteken belüli szempontok alapján történik az ellenőrzés, nem kaptak választ.
Mint ismert, az ellenőrzést előíró jogszabályt a kormánypárti többség a gyermekvédelmi törvény szigorításának keretében alkotta meg azt követően, hogy az idén februárban kirobbant kegyelmi ügy, és azzal összefüggésben a 2010-es évek elejétől elkövetett bicskei gyermekbántalmazási esetek országos botrányt keltettek. A vizsgálat részét képező, számos magánéleti vonatkozású kérdést tartalmazó kérdőívet júniusban kapták kézhez az állami ellátásban dolgozó gyermekvédelmisek, és – elviekben – augusztus 29-ig kéne visszaküldeniük. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete a vizsgálathoz kapcsolódó kérdőív kitöltésének bojkottját javasolta a dolgozóknak.
Ahogyan arról beszámolt korábban a Mérce, szakmai szervezetek tiltakoznak a többek között a dolgozók hozzátartozóit, környezetében élőket is bevonó, szakmai egyeztetés nélkül bevezetett vizsgálat ellen, mivel az megteremti a munkavállalókkal szembeni szervezeti abúzus lehetőségét, tartalma pedig súlyos adatvédelmi, személyiségi jogi aggályokat is felvet. A hozzá kapcsolódó kérdőív olyan kérdéseket is tartalmaz, mint hogy mióta él együtt élettársával vagy házastársával valaki, milyen szabadidős tevékenységeket végez, milyen a sport- vagy kulturális érdeklődése, milyen szórakozóhelyeket látogat, illetve milyen gyakran jár oda a munkavállaló.
Az ellenőrzésnek nemcsak az intézményekben dolgozókat, hanem a hivatásos nevelőszülőket is alávetik. Csütörtökön a nevelőszülői hálózatok tagjainak beszámolóira alapozva a Népszava arról írt, hogy a kifogástalan életvitelre vonatkozó dokumentum kitöltésének megtagadása miatt előreláthatólag 100 nevelőszülő nem folytatja a munkát. Ez körülbelül 200-300 gyerek életét érintheti, a gyermekvédelmi intézményekben dolgozóknak pedig 8-10 százaléka hagyja el a pályát, így további 500 nevelésbe vett kiskorú gondozása lesz bizonytalan – írta a lap. Forrásaik szerint van olyan megye, ahol a gyermekvédelmi központ teljes vezetése felállt: Veszprémben, Komáromban és Fejér megyében „kifejezetten aggasztó a helyzet.”
Pénteki cikkében már intézményvezetőket is idéz a Népszava, akik között volt, aki azt mondta, „az adatlapot szinte mindenki leadta, kell a munka az embereknek”. Egyikük azonban azt is hozzátette: ha a minisztériumi vizsgálat miatt egy embert is el kell bocsátani, akkor azt „nem élik túl”.
Bár a Népszava kérdéseire közvetlenül nem reagált, a Honvédelmi Minisztérium (HM) közleményt jelentetett meg csütörtökön a témában, amelyben azt írják: ”Tekintettel arra, hogy a határidő még nem telt le, az ellenőrzés miatti pályaelhagyók létszámára vonatkozóan megjelent vagy megjelenő bármely adat spekuláció”.A HM továbbá álhír közlésével is megvádolta a lapot, és tagadta a Népszava több forrásra hivatkozva tett azon állítását, hogy – amint az köznevelési intézmények esetében is felmerült – gyermekvédelmi szakellátási intézményekbe katonákat vezényelhetnek gyermekfelügyelői munkakörbe.
Korábbi cikkünkben mi is írtunk arról, hogy a most tesztnek alávetett nevelőszülők már most is alacsony száma hogyan veszélyezteti a gyermekvédelem működőképességét: míg az utóbbi években jelentősen, huszonegyezerre emelkedett a családjukon kívül nevelkedő gyermekek száma, ugyanakkor ezzel egyidejűleg a nevelőszülők száma (mintegy hatezer) alig változik.
Kedves Olvasó, ha tetszett ez a cikk, és szeretnéd, hogy az általunk képviselt társadalmi igazságosság minél több emberhez eljusson, legyél te is a támogatónk! Februárban és márciusban 6 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, hogy a Mérce idén ne csak túléljen, hanem épülni és fejlődni tudjon. Most ahhoz járulhatsz hozzá, hogy legyen időnk és energiánk fejlődni, kísérletezni és meg tudjuk sokszorozni tartalmaink hatósugarát! Hogy együtt még többeket győzhessünk meg arról, hogy egy igazságosabb világ lehetséges!
