Hiába kérték, nem adja ki a gyermekvédelmi dolgozóknál elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálat módszertani protokollját a Belügyminisztérium – írta csütörtökön az adatigénylést benyújtó Kanász-Nagy Máté szociálpolitikus, az LMP országgyűlési képviselője közösségi oldalán. A politikus pártja társelnökével, Ungár Péterrel közösen érdeklődött a pszichológiai ellenőrzés és az azzal együtt bevezetett kifogástalan életviteli vizsgálat részleteiről. A Belügyminisztérium válaszából kiderült, hogy azért nem szeretnék nyilvánosságra hozni a pszichológiai alkalmassági vizsgálat szakmai protokollját, hogy „mindenki egyenlő feltételekkel vegyen részt az ellenőrzésen és valid módon legyenek képesek mérni”.  Ugyanakkor annyi kiderült a megküldött adatokból, hogy 

268 esetben folytattak le ellenőrzést és összesen 2 személyt minősítettek alkalmatlannak.

A kifogástalan életviteli ellenőrzésekkel kapcsolatban az derült ki Kanász-Nagyék értelmezése szerint, hogy a vizsgálattal megbízott, alapvetően a rendvédelemnél belső ellenőrzési funkciót ellátó Nemzeti Védelmi Szolgálatnak még mindig nem sikerült lezárnia egy érdemi vizsgálatot sem: az LMP-s politikusok azt a választ kapták ugyanis, hogy az ellenőrzések lefolytatása folyamatban van. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen, a jogszabályban meghatározott kereteken belüli szempontok alapján történik az ellenőrzés, nem kaptak választ. 

Mint ismert, az ellenőrzést előíró jogszabályt a kormánypárti többség a gyermekvédelmi törvény szigorításának keretében alkotta meg azt követően, hogy az idén februárban kirobbant kegyelmi ügy, és azzal összefüggésben a 2010-es évek elejétől elkövetett bicskei gyermekbántalmazási esetek országos botrányt keltettek. A vizsgálat részét képező, számos magánéleti vonatkozású kérdést tartalmazó kérdőívet júniusban kapták kézhez az állami ellátásban dolgozó gyermekvédelmisek, és – elviekben – augusztus 29-ig kéne visszaküldeniük. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete a vizsgálathoz kapcsolódó kérdőív kitöltésének bojkottját javasolta a dolgozóknak. 

Az ellenőrzésnek nemcsak az intézményekben dolgozókat, hanem a hivatásos nevelőszülőket is alávetik. Csütörtökön a nevelőszülői hálózatok tagjainak beszámolóira alapozva a Népszava arról írt, hogy a kifogástalan életvitelre vonatkozó dokumentum kitöltésének megtagadása miatt előreláthatólag 100 nevelőszülő nem folytatja a munkát. Ez körülbelül 200-300 gyerek életét érintheti, a gyermekvédelmi intézményekben dolgozóknak pedig 8-10 százaléka hagyja el a pályát, így további 500 nevelésbe vett kiskorú gondozása lesz bizonytalan – írta a lap. Forrásaik szerint van olyan megye, ahol a gyermekvédelmi központ teljes vezetése felállt: Veszprémben, Komáromban és Fejér megyében „kifejezetten aggasztó a helyzet.”

Pénteki cikkében már intézményvezetőket is idéz a Népszava, akik között volt, aki azt mondta, „az adatlapot szinte mindenki leadta, kell a munka az embereknek”. Egyikük azonban azt is hozzátette: ha a minisztériumi vizsgálat miatt egy embert is el kell bocsátani, akkor azt „nem élik túl”.

Bár a Népszava kérdéseire közvetlenül nem reagált, a Honvédelmi Minisztérium (HM) közleményt jelentetett meg csütörtökön a témában, amelyben azt írják: ”Tekintettel arra, hogy a határidő még nem telt le, az ellenőrzés miatti pályaelhagyók létszámára vonatkozóan megjelent vagy megjelenő bármely adat spekuláció”.A HM továbbá álhír közlésével is megvádolta a lapot, és tagadta a Népszava több forrásra hivatkozva tett azon állítását, hogy – amint az köznevelési intézmények esetében is felmerült – gyermekvédelmi szakellátási intézményekbe katonákat vezényelhetnek gyermekfelügyelői munkakörbe.

Korábbi cikkünkben mi is írtunk arról, hogy a most tesztnek alávetett nevelőszülők már most is alacsony száma hogyan veszélyezteti a gyermekvédelem működőképességét: míg az utóbbi években jelentősen, huszonegyezerre emelkedett a családjukon kívül nevelkedő gyermekek száma, ugyanakkor ezzel egyidejűleg a nevelőszülők száma (mintegy hatezer) alig változik.