400 balmazújvárosi állami alkalmazott bérének kifizetését követlete kedden a kormánytól Hegedüs Péter, Balmazújváros független polgármestere, a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége(MÖSZ). Az erről szóló petíciót maguk a dolgozók, a családtagok, a város lakói írták alá. A bérek fedezeteként szolgáló állami kifizetést arra hivatkozva tartja vissza a kormányhivatal, hogy szerintük jogszerűtlenül fogadták el a korábban csődbe jutott város vonatkozó költségvetési rendeletét, noha a polgármester szerint mindez szabályosan történt. A petícióátadással együtt tartott sajtótájékoztatón megjelent Latorcai Csaba miniszterhelyettes is, aki szerint a helyzet megoldásának kulcsa a polgármesternél lenne.
Rendhagyó módon kezdődött a Balamzújváros finanszírozásának akadályoztatása ellen tiltakozó szervezetek és a polgármester keddi sajtótájékoztatója a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium épülete előtt: Latorcai Csaba miniszterhelyettes ugyanis az újságírók mikrofonjai előtt bonyolódott meglehetősen konfliktusos beszélgetésbe a városának járó kifizetések blokkálását nehezményező Hegedüs Péter balmazújvárosi polgármesterrel. Kettejük párbeszédéből, majd a sajtótájékoztatón a továbbiakban elhangzottakból kiderült, hogy miben áll a hajdú-bihari város és a kormány vitája:
a kormányhivatal szerint a polgármester jogszerűtlenül hozott meg önállóan olyan rendeleteket, amelyek a város pénzének folyósításához szükségesek.
Mivel a megelőző ciklus végére a balmazújvárosi testület – a polgármester szóhasználatával – „diszfunkcionálisan működött”, ezért nem szavazták meg idén május 6-ig sem a költségvetési rendeletet, illetve május 31-ig a 2023-as zárszámadási rendeletet sem. Ezek nélkül azonban a nettó finanszírozás sem érkezik meg a városba.
Hegedüs így vázolta a helyzetet:
„Kialakult egy 6:6-os patthelyzet a képviselőtestületben, és az egyik oldal (négy fideszes és két független képviselő – B.B.) folyamatosan blokkolt mindent, ezért nem tudtunk olyan költségvetési rendeletet odatenni, amit elfogadtak volna. Ennyi.”
Hegedüs Péter és egyesülete hosszú összefoglalót is készített a város anyagi nehézségeinek és a finanszírozás blokkolásának történetéről. Ebben külön hangsúlyozzák a városi futballklub stadionjának bevonását egy olyan energetikai fejlesztési projektbe az előző városvezetés által, amit a szerződési feltételek eleve lehetővé sem tettek volna. A kormánnyal így szabálytalanul megkötött szerződés 400 millió forintos adósságot hozott a városnak.
A független polgármester a június 9-i – az ő szempontjából egyébként vereséggel végződő, a párton kívüli, de Fidesz-jelölt Varga Marina győzelmével záruló – önkormányzati választás, majd két további, általa sikertelennek nyilvánított testületi ülés után önállóan hozta meg azokat a rendeleteket, amelyek elvileg lehetővé tették a városnak járó pénzek folyósítását. A jogszabályalkotást arra hivatkozva tette meg saját hatáskörben, hogy a kormány módosította a választások utáni átmeneti időszakra az önkormányzati törvényt. Ez alapján pedig – bizonyos feltételek megléte esetén – a polgármester önállóan hozhat döntéseket.
Hogy a törvény erre lehetőséget ad, azt a jelen lévő Latorcai államtitkár sem vitatta, mégis arról beszélt, hogy meg kell várni a Kúria döntését arról, hogy jogszerűen történt-e a testület nélküli rendeletalkotás. Hegedüs polgármester szerint a kormányhivatal a júniusi képviselő-testületi ülések határozatképtelenné nyilvánítását formai hibásnak látja, ezért nem ismerték el jogszerűnek a meghozott rendeleteket. A kormányhivatal formai észrevételei a polgármester állítása szerint egyebek mellett olyasmikre vonatkoztak, mint hogy a testületi ülés közben állítólag nem vártak meg egy szünetre távozó képviselőt, illetve más hasonló levezetéssel kapcsolatos részletekre. Hegedüs úgy látja: a kormányhivatal ezzel kapcsolatban ellentmond saját magának.
„Hiszen 2023-ban megkérdőjeleztem azt, hogy egy képviselői csoport egészében bojkottálja a képviselő-testületi üléseket, és akkor azt a választ kaptuk hivatalosan írásban, hogy a kormányhivatalnak sem jogköre, sem szándéka nincs vizsgálni a képviselők, illetve a polgármester tevékenységét”
– magyarázta a városvezető.
Latorcai államtitkár a helyi, patthelyzetszerű politikai viszonyokat figyelmen kívül hagyva arra kérte a mikrofonok előtt Hegedüs polgármestert, hogy „mivel ez helyi konfliktus, menjen haza, hívja össze a testületet, alkossák meg jogszerűen azt a költségvetési rendeletet”, hogy minél gyorsabban rendeződhessen helyzet. Erre Hegedüs azzal felelt, hogy éppen azért ilyen formán hozta meg a rendeleteket, hogy mihamarabb véget érhessen a város financiális kálváriája.
Az önkormányzati dolgozókért kiálló Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné a köztisztviselők általánosan nehéz helyzetére is kitért a sajtótájékoztatón. A szakszervezet szerint a 400 köztisztviselő és közalkalmazott a kormányzati bürökraták miatt nem kapja meg második hónapja amúgy is szerény bérét. „Szánalmasan kisstílű politikai csatározás” ez szerinte, amely során a kormány az ő élethelyzetüket hangulatkeltésre használa.
„Amíg a miniszterelnök és a közigazgatási elit a most éppen növekvő fizetéseikből meg tudnak élni, lenne módjuk a megoldásra, csak széttárják a kezüket, mondván, nem tudnak mit tenni, mert a jog nem engedi a fizetések utalását” – mondta Boros Péterné.
Az érdekvédő nem érti, miért éppen az állam esetében ne lehetne előlegként utalni a fizetéseket, nem megvárva a kúriai döntést, mert ez előre kalkulált költségvetési tétel, amely „fillér pontossággal kifizethető”. Szerinte ez még akkor is megtehető lenne, ha az önkormányzat hibázott volna, noha úgy látja, erről jelen helyzetben szó sincs.
Borosné arra is kihasználta a sajtótájékoztató nyújtotta lehetőséget, hogy az önkormányzati köztisztviselők és a területi közigazgatás kormánytisztviselők reálbércsökkenését megakadályozó intézkedéseket sürgessen.
„Nem volt bérfejlesztés az állam részéről, az MKKSZ pedig továbbra is azt indítványozza, hogy a reálkereset-csökkenés miatt és a munkaerő elvándorlás megakadályozása érdekében 2024-ben éves, 25 százalékos mértékű bérfejlesztés történjen, amely a személyi állomány egészét egységesen érinti. Tesszük ezt azért, mert a jelenlegi bérhelyzet mind az állami, mind pedig az önkormányzati közigazgatásban tarthatatlan, és az máris humánerőforrás-krízist okozott”
– nyilatkozta a szakszervezeti vezető.
A sajtótájékoztató itt tekinthető meg teljes hosszában:
