Az Alkotmánybíróság végül a Fidesz panaszainak elutasítása után kimondta: lehet országos népszavazást kezdeményezni a kiemelt kormányzati beruházások ügyében. Így a kiemelt beruházásokat lehetővé tevő jogszabályhely eltörlését kezdeményező referendumra elindulhat az aláírásgyűjtés. Ezidáig két másik népszavazási kezdeményezés jutott el az aláírásgyűjtés fázisáig: a Fudan Egyetem ügyében az alkotmánybíróság tett pontot az ügy végére, míg a Momentum 2016-os Nolimpia-kezdeményezése a budapesti olimpia megrendezése ellen végül törvénymódosítással, és a referendum okafogyottá válásával ért véget.

Kimondta az Alkotmánybíróság, mégis tartható országos népszavazás a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat lehetővé tevő jogszabályhely eltörlésére. A hosszú jogi procedúra végén a Kúria májusban másodszor is elutasította a Lázár János vezette Építési- és Közlekedési Minisztérium fenntartásait, Lázárék ezután fordultak az alkotmánybírákhoz.

Ők viszont június 10-én érdemi vizsgálat nélkül utasították el a minisztérium/miniszter panaszát, majd június 26-án ugyancsak az eredeti népszavazást kezdeményező LMP javára döntöttek.

A párt eredeti, népszavazási kezdeményezése egy kérdésből állna, ez az lenne: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?”

A referendum azonban a bonyolult jogi nyelven megfogalmazott kérdésnél jóval többről szól. A „nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás” kategóriája olyan projekteket ölel fel 2010 óta, mint a legtöbb stadionépítés, a ceglédi elektromos távvezeték-felújítás, a Club Aliga beruházás, a Liget-projekt, a Fertő-tónál tervezett átépítések, avagy a gödi akkumulátorgyár bővítése, vagy a Debrecen melletti akkumulátorgyár építése is. Varga Nóra környezetvédelmi tanácsnok a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jogszabályi helyet úgy módosították 2010 óta 41 alkalommal, hogy ezt a lehetőséget egyre több beruházó és nagyvállalat azóta sokkal könnyebben tudják igénybe venni, miközben a beruházás sem helyi építési szabályzatokat, sem környezeti szabályozásokat nem kell, hogy figyelembe vegyen.

A benyújtók képviseletében Csárdi Antal, az LMP képviselője elmondta, a népszavazási kezdeményezés „lehetőség arra, hogy botot gudjunk a Fidesz politikájának küllői közé”. Szerinte a kiemelt beruházások széles körének megkérdőjelezése „egyben tavaink, környezetünk megóvása” és „az ország kiárusitásának megállítása is.”

Varga Nóra szerint a kiemelt beruházások jelenlegi jogszabályi környezete ellehetetleníti a civilek szerveződését, tiltakozását és a beruházásra vonatkozó információk megismerését is.

A népszavazás kiírásához most négy hónap alatt összesen 200 000 aláírást kell összegyűjtenie a kezdeményező LMP-nek és civileknek. Ehhez Csárdi szerint „széles összefogás” kell, ezért az összes szimpatizánst és civil szervezetet felszólította, az aláírásgyűjtésben lehetőségeik szerint segítsenek. A népszavazás „alakíthatja azt a döntést, amit jelen pillanatban a fejünk felett hoznak meg.” Csárdi kiemelte, a „NER koporsójába verhet szöget” mindenki, aki a népszavazás sikeréhez hozzájárul majd.

Sajtókérdésre Csárdi Antal megerősítette, minden civil szervezetet, minden politikai pártot és minden magánszemélyt is megkeresnek az aláírásgyűjtés sikere céljából. Az ide vezető útnálviszont fontosabb, szögezte le, hogy a népszavazás érvényes és eredményes legyen.

A Mérce kérdésére, amely arról szólt, hogyan lehetséges az, hogy 2010 óta most először ilyen magas szintre jutott egy, a Fidesz-KDNP kormánynak nem kedvező népszavazási kezdeményezés, Csárdi úgy válaszolt, számtalan jogi trükkel élt korábban a kormánytöbbség a parlamentben annak érdekében, hogy a megfogalmazott kérdés ne menjen át, névleg még törvényt is módosítottak ennek érdekében.

„Annyira egyértelmű és vitán felül álló a kérdés megfogalmazása, hogy a Kúrián és az alkotmánybíróságon sem mondhattak mást, minthogy erről a kérdésről lehet népszavazást tartani.”

A képviselő hozzátette, az ide vezető útnál fontosabb, hogy „idáig eljutottunk” most inkább arra kell fókuszálni, hogy a kezdeményezésből érvényes és eredményes népszavazás legyen.

A beadott népszavazási kezdeményezést még február 1-én a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette is, de három titokzatos magánkezdeményező a Kúriához fordult az ügyben.

A magánkezdeményezők azt nehezményezték, hogy a kérdés népszavazási sikere esetén költségvetés-módosítás lenne szükséges, és így a népszavazás kiírása  ellentétes lenne az Alaptörvénnyel. Ezzel a Kúria Darák Péter-vezette tanácsa nem értett egyet, és a panaszt elutasította. Ezt akkor azzal indokolták, hogy „a költségvetésről szóló törvény fogalmába semmiképpen sem tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi-költségvetési vonzata van”. 

Az alkotmánybíróság ezzel szemben a Kúria döntésére válaszul, a Lázár-minisztérium által beadott kérelmet kapta meg, ebben az szerepelt, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások Magyarország „stratégiai érdeke”, és mivel a beruházásokat minden esetben kormányrendelet nevesíti, ezért „általános szabályok szerinti eljárás” nem képzelhető el az esetükben.

Most kiderült, ez a módszer sem hatott. A népszavazási aláírásgyűjtés pedig lényegében arról szól majd, hogy az olyan rekord sebességgel és szinte bárminemű társadalmi konzultáció nélkül átvert projektek mint Mészáros Lőrinc, vagy Orbán Viktor veje, Tiborcz István ingatlanberuházásai, a futballstadionok és a Balaton-partot magánosító építkezések, illetve az akkumulátorgyárak a szokásos, vonatkozó törvényen felül állók maradnak-e, vagy azok a jövőben ezekre is vonatkoznak majd.