Elutasította a kirúgott karinthys tanárok keresetét a Fővárosi Törvényszék pénteken – írta meg a Telex. A XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnázium hat pedagógusát, Horváth Brigittát, Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet azért bocsátotta el a Külső-Pesti Tankerület, mert többször is polgári engedetlenséget tanúsítottak. A bíró szerint súlyos jogsértést követtek el a polgári engedetlenségben résztvevő tanárok, és így számolniuk kellett a jogkövetkezményekkel.
Az ítélet szerint nem lehetett bizonyítani, hogy a tankerületvezető (Rábel Krisztina, aki nem vett részt személyesen a tárgyaláson) azért bocsátotta el a tanárokat, mert a véleménynyilvánításukat akarta megtorolni. Ezt bizonyítja, hogy nem azt érte megtorlás, aki hangosabb volt, inkább az elmulasztott órák száma határozta meg, kit rúgtak ki az iskolából – számolt be a Telex.
„Egy hosszú és kemény tárgyalássorozat végén vagyunk, ez az ítélet a rendelkező részét tekintve fekete-fehér, de ez nem jelenti azt, hogy a valóság és a mögötte álló események is ilyen fekete-fehérek lennének”
– mondta a bíró indoklásában. A pert a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indították a tankerület ellen a tanárok, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára. Szerintük a kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és azt sem értik, miért pont őket bocsátották el, miközben többen, akár hosszabb ideig is részt vettek polgári engedetlenségi megmozdulásokban.
Álláspontjuk szerint a tankerület a kirúgásokkal meg akarta félemlíteni a pedagógusokat.
A tankerület szerint viszont a tanárok kirúgása nem irányult a véleménynyilvánításuk elfojtására. A TASZ által képviselt hat tanár tárgyalása tavaly márciusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A döntés szerint a felpereseknek, azaz a tanároknak eltérő összegű perköltséget kell fizetniük. Az ítélet nem jogerős, 15 napig lehet fellebbezni ellene.
A pénteki ítélettel kapcsolatban megkerestük Berta Beátát, a Tanítanék mozgalom tagját, aki a polgári engedetlenségek idején szintén a Karinthy Frigyes Gimnázium tanára volt, és akit tanúként hallgattak meg a felmentett tanárok perében. Berta a Mércének úgy fogalmazott:
„Ahogy a bírónő is elmondta, az ítélet fekete vagy fehér kell, hogy legyen, de ez egy »szürke ügy«.
Én úgy értelmezem a bírónő szavait, hogy ennek az ügynek van egy munkaügyi, illetve van egy véleményszabadsági vetülete. Az ítéletben is elhangzott, hogy a kollégák gyakorlatilag a véleménynyilvánítás keretein belül engedetlenkedtek, de arra is tett utalást a bírónő, hogy ő nem tud mit kezdeni azzal, hogy a szabad véleménynyilvánítási jogukat gyakorolták, hiszen alkotmányjogi határozat van arról, hogy a pedagógusok sztrájkjogát korábban »legitim célból«, arányosan korlátozták.”
Berta felidézte, hogy 2022-ben az Alkotmánybíróság elkaszálta a sztrájkjog ellehetetlenítésével kapcsolatban beadott indítványt. Az iskolát kollégái kirúgása után önként elhagyó tanár elmondta azt is, amikor a bírónő arról is kérdezte Rábel Krisztinát, hogy mi alapján választotta ki az elbocsátott tanárokat, akkor a tankerületi vezető döntését azzal indokolta, hogy „a figyelmeztető levél után nekik volt meg a 20 óra polgári engedetlenségük”.
„Ez azért több ponton vitatható. Egyrészt egy tanárnak nem csak a tanításból áll a munkája, másrészt kérdés, hogy mikortól számolták ezt a húsz órát. Rábel elmondása szerint a figyelmeztető levél megküldésétől számolták a polgári engedetlenségek óráit – de ez nem állt meg mindenkinél. Nem mellesleg amikor a bírónő arról kérdezte a tankerületi vezetőt, hogy engem miért nem bocsátottak el – miközben egyébként december végéig összesen 49 órát »engedetlenkedtem« -, arra Rábel nem tudott mit válaszolni, inkább nem mondott igazat”
– mondta el Berta, aki szerint a tankerületi vezető egyszerűen hazudott, amikor azt állította, hogy ő a figyelmeztető levelet követően abbahagyta volna az engedeltenkedést, hiszen azt a sajtóban is megjelent módon még decemberben is folytatta. Ugyan neki a kollégái kirúgásáig nem is gyűlhetett össze a 20 órányi polgári engedetlenkedés, mivel nem volt teljes állásban, és egy héten csak 17 órája volt, de azt addigra bőven túllépte, mire a kirúgásokat követően beadta a felmondását. Szerinte „érdekes módon” ennek ellenére őt nem érte retorzió és ennek okait nem is vizsgálták a per során.
Éppen emiatt egyszerű hazugságnak nevezte az tankerület érvelését, miszerint objektív szempontok, vagyis az engedetlenséggel töltött óraszám alapján döntötték el, hogy kit rúgnak ki.
„Rábel Krisztina a bíróságon azt állította, hogy a figyelmeztető levél után én abbahagytam az engedetlenséget. Ezzel szemben a valóság az volt, hogy miután 2022. október 5-én mindannyian engedetlenkedtünk egy napot és másnap megkaptuk a figyelmeztető levelet, (amit egy nappal később vettünk át),
utána engedetlenkedtünk tovább, ők is, meg én is. De őket kirúgták, engem meg nem”
– mondta el a volt pedagógus. Szerinte a jelenlegi hazai törvények lehetőséget adnak a tankerületi vezetőnek, hogy bármiféle következetes indoklás nélkül azt rúgjon ki, akit akar. Berta szerint így lehetett Rábelnek joga úgy elküldeni a kollégáit, hogy vele szemben nem tett hasonló lépéseket.
„De ez csak egyetlen iskolán belüli különbségtétel. Miközben láttuk, hogy Budapesten belül és országszerte hány helyen engedetlenkedtek még tanárok, akiket szintén nem rúgtak ki”
– fogalmazott Berta Beáta, aki szerint így nyilvánvaló, hogy ha csak a törvényt veszi alapul a bíróság (értsd: nem dolgozott, tehát ki lehet rúgni), akkor az érvelése azzal alátámasztható. De ezzel szemben, ha azt is figyelembe vesszük, hogy hogyan bánik a rendszer a közalkalmazottaival, amikor olyan hatalmat ad tankerületvezetők kezébe, amivel anélkül dönthetnek emberek sorsáról, hogy azt utólag megindokolnák, az azért felvet kérdéseket:
„Mennyire érezheti magát az ember biztonságban egy olyan rendszerben, ahol megtörténhet bármi, amiről egy tankerületi vezető, esetünkben éppen Rábel Krisztina azt gondolja, hogy megteheti? És amit egyébként meg is tehet.”
Berta felidézte azt is, hogy csak a Külső-pesti és a Belső-pesti tankerületekben történt kirúgás, Rábel Krisztina és Marosi Beatrix vezetése mellett. Szerinte, ha csak kettő tankerületvezető dönt az elbocsátás mellett, holott országszerte voltak engedetlenkedő tanárok, az is arra világít rá, hogy a homályos szabályozási környezet hogyan vezet munkavállalói bizonytalanságokhoz:
„Miért dönt úgy Rábel Krisztina, hogy pont hat tanárt rúg ki? Miért dönt úgy Marosi Beatrix, hogy egyet-egyet innen-onnan?”
A volt kollégáival kapcsolatban elmondta, mára mindenki talált valahol állást, vagy magánszférában helyezkedett el, vagy elment nyelviskolához, magániskolába tanítani. De szomorúnak tartja, hogy már nem a közoktatásban dolgoznak, ahol ott vannak a gyerekek, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a kiváló szaktudással rendelkező pedagógusokra.
