A 2024-es összevont önkormányzati és EP-választás egészen Magyar Péter feltűnéséig az egyik legunalmasabb és legkiszámíthatóbb választásnak ígérkezett a magyar politikatörténetben. Januárban még az elemzők arról beszéltek, hogy vajon meglesz-e az európai parlamenti mandátumok kétharmada, vagyis 14 hely a Fidesznek – természetesen a szavazatokat nézve jóval 50% feletti eredménnyel-, és hogy a DK mennyire lesz képes bekebelezni a kisebb pártok szavazóbázisát.

Ehhez képest rekordrészvétel és hatalmas mozgósítás mellett is 45% alatt maradt a kormányzópárt, és ilyen először fordult elő a 2014-es országgyűlési választás óta.

Ha megvizsgáljuk az EP-választás részletes adatait országos egyéni választókerületi (OEVK) bontásban, azt látjuk, hogy míg 2022-ben a 106 kerületből 65-ben ért el a Fidesz 50% feletti eredményt, addig 2024-ben mindössze 29 ilyen kerületet találunk. Emellett azt is ki kell emelni, hogy az EP-választáson 36 OEVK-ban 40% alatt szerepelt a párt – márpedig ez azt jelenti, hogy egy nem teljes összefogással induló, de kellően nagy támogatottsággal rendelkező ellenzéki jelölt is legyőzheti a meggyengült kormánypárti jelöltet.

További nehézséget okozhat az a Fidesznek, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Párt egyértelmű kihívóként léphet fel a 2026-os választásokon. Figyelembe véve, hogy a Tisza már most 29% feletti eredményt ért el, és hogy a kisebb pártok szavazói várhatóan gravitálni fognak a párthoz a következő hónapokban, könnyen elképzelhető, hogy 33-35% körüli támogatottsággal fog majd bírni. Ez pedig már olyan kis különbség lesz, amelyet utoljára 2015 januárjában láthattunk a menekültválságot megelőző hetekben – akkor a Fidesz 39%-on, a Jobbik pedig 29%-on állt a kutatásokban.

Továbbgondolva a Tisza erősödését, érdemes megnézni, hogy miként is mutatna az országgyűlési mandátumok eloszlása, ha az ellenzéki pártok (a Mi Hazánk és az LMP kivételével) egy blokkot alkotva szerepeltek volna, ám csak támogatóik 90%-a szavazott volna a közös ellenzéki jelöltre.

Mivel az idei EP-választáson magas volt a részvétel, ezért mintázatában nagyon hasonlít egy országgyűlési választásra. 90%-kal pedig azért érdemes számolni, mert jelenleg még sok a bizonytalanság akörül, hogy egyrészt képes lesz-e a Tisza az összes kormányváltást akaró szavazót becsatornázni, másrészt elképzelhető, hogy egyes pártok egyéniben is el fognak indulni 2026-ban – az 5%-os küszöb elérésének reményében -, így az ő szavazóik egy kisebb része sem feltétlenül fogja a legerősebb ellenzéki kihívót választani. Igaz, ezen kisebb pártok szavazói egyéniben valószínű, hogy támogatni fogják a legerősebb ellenzéki jelöltet, ahogy azt 2018-ban tette közel fél millió szavazó, akik egyéniben és listán más pártra szavaztak.

Mindenesetre a gondolatkísérlet azt mutatja, hogy a már említett 36 gyengébb fideszes körzet mellett további 10 OEVK-ban nyerhetne ellenzéki jelölt, tehát 106-ból 46 helyen. Ha a listás mandátumokat is összeadjuk, akkor a töredékszavazatok számítása után a Fidesz 104, a közös ellenzék 87, míg a Mi Hazánk 8 képviselőt küldene az országgyűlésbe.

Ez az arány a Fideszre nézve még annál is rosszabb, mint amit 2022 márciusában, a háború kitörése után prognosztizáltak a közvélemény-kutatók a párt részére – akkor 119-128 mandátumot jósoltak a Fidesznek. A kormányzópárt végül sikeres háborúellenes kampányának köszönhetően 135 helyet szerzett meg az országgyűlésben.

A fenti - kormányváltást akarók számára nagyon optimista - képet árnyalja az önkormányzati választás eredménye, ahol viszont az országos gyengülés ellenére jól szerepelt a kormánypárti szövetség.

Igaz, hogy itt az erőviszonyokat átrajzoló Tisza jelöltjei nem indultak még – pár kivételtől eltekintve –, de 106 jó jelöltet állítani 2 év alatt is nagy feladat, ezért érdemes áttekinteni a Fidesz helyi szintű eredményeit is.

Míg 2019-ben az 1628 egyéni képviselői helyből - amelyeket a 10 000 fő feletti településeken nyerhetnek el az indulók - 803-at szerzett meg a Fidesz (49.3%), addig 2024-ben 1585 helyből 768-at (48.5%), tehát végeredményben kevesebb mint 1%-ot gyengült ezen a szinten a párt. Ugyan vannak meglepetést okozó vereségek, például Hajdú-Bihar megyében Hajdúböszörmény vagy a Balatonnál Keszthely elvesztése, de így is tartotta magát a megyei jogú városokban és a fővárosban a Fidesz (sőt, összességében még +1 polgármesterséget is sikerült szerezniük).

A következő két év politikai csatározásai nagyon izgalmasnak ígérkeznek, különösen az, hogy miként lesz képes a Tisza a Fidesz peremén álló szavazókat magához vonzani azzal, hogy reális esélyt kínál a kormányváltásra. Emellett pedig a most parlamentben ülő, de június 9-én rendkívül meggyengült ellenzéki pártok is harcolni fognak a saját pozícióikért. Ebben segítségükre lesz, hogy a Tisza Párt önkormányzati szinten jelenleg nem aktív, és csak akkor tud pozíciókat szerezni, ha már meglévő politikusokat magához csábít. Hogy ez mennyire lesz vállalható út Magyar Péter számára, az még kérdéses, de tény, hogy 106 jó jelölt és ezeket a jelölteket támogató többezres aktív, aktivista tábor nélkül nincs esélye leváltani a Fideszt ennek az új formációnak.

Ám mint láthattuk idén tavasszal, a politikában három hónap is rendkívül sok idő, és a következő országgyűlési választásig még 22 hónap van. Ez alatt pártszervezetet, képviselőjelölteket és programot is lehet csinálni, csak sok munka és vízió kell hozzá.