Jelzések érkeztek a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez arról, hogy a dolgozók munkaidő–beosztásuk miatt vagy rendkívül nehezen tudtak élni szavazati jogukkal a június 9-i választásokon, vagy egyáltalán nem vettek részt rajta, ugyanis volt olyan eset, hogy a munkáltató külön igazolást kért a választásokon való részvételről.
A szakszervezeti szövetség szerint a helyi – és igencsak esetleges – munkáltatói egyeztetések helyett világos és egyértelmű jogalkotásra van szükség, ezért a döntéshozóknak azt javasolja, választások és népszavazás esetén legfeljebb két órára mentesülhessenek a dolgozók a munkavégzés alól, ha a beosztásuk miatt akadályoztatva vannak a választáson való részvételben, hiszen ez alkotmányos joguk. Ez idő alatt pedig nem érhetné őket anyagi retorzió sem, távolléti díjat kellene fizetni számukra.
Bár vasárnapokon (amikor a választások zajlanak) csak kivételes esetekben (pl. folyamatosan termelő gyárakban, több műszakos tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben) és rendkívüli munkavégzés (amire az évi 400 óra túlórát lehetővé tevő 2018-as rabszolgatörvény is épült) keretében rendelhető el munka, ez sokakat érinthet. Ráadásul annak ellenére, hogy ezekben az esetekben a munka nem haladhatja meg a 12 órát (bár speciális esetekben így is van lehetőség akár 24 óra munka elrendelésére is), a szavazóurnák 13 órán keresztül vannak nyitva, tehát közel sem garantált, hogy a fennmaradó egy órában minden dolgozó szavazni tudjon, aki élne ezzel a jogával. A szakszervezeti szövetség hozzáteszi: a munkáltatóknak nincs törvényi kötelezettségük mentesíteni a dolgozókat a munka alól, mozgóurnát pedig csak azok kérhetnek, akik betegség, fogyatékosság vagy fogvatartás miatt korlátozottak a mozgásukban.
A dolgozók a körülmények igazolása mellett kérhetik ugyan, hogy mentesülhessenek a munka alól a választás idejére – például, mert a lakhelyük és a munkahelyük nem egy településen van, így az utazási idő miatt nem érnének oda urnazárásig –, a munkáltató viszont a jelenlegi jogszabályok értelmében nem köteles erre az időre munkabért fizetni.
„A munkavállaló így tényleg választás (igaz, nem képviseleti) elé kerül: díjazás vagy részvétel a szavazáson?” – fogalmaz a szövetség.
Arról is beszámolnak levelükben, hogy a legrosszabb eset, amellyel kapcsolatban szintén érkezett hozzájuk jelzés, hogy a munkáltató nem engedélyezte a távollétet, vagy abszurd bizonyításhoz kötötte a választáson való részvétel igazolását.
Vagyis, a vasárnapokon is dolgozók választójogát a munkáltatók jóindulatára bízza a kormány.
A dolgozók által elszenvedett jogsértések pedig egy nagyobb rendszerbe is illeszkednek: civil szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik. A 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy által először végzett választási elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt évtizedek rendszeres nemzetközi választási megfigyelői jelenléte, a nemzetközi demokratikus normákra és szerződéses kötelezettségekre hivatkozó ajánlások ellenére a magyarországi választások számos ponton továbbra sem felelnek meg a demokratikus követelményeknek. Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elmúlt tíz évben, három különböző választási megfigyelői missziója által tett összesen mintegy 100 ajánlás közül tíznél kevesebbet, a kiemelt fontosságú ajánlások közül pedig egyetlenegyet sem valósított meg Magyarország.
A jelentés legfőbb megállapításai:
- A választási jogszabályok kizárólag a kormánypártok által megszavazott módosításának időzítése alkotmányos aggályokat vet fel.
- A választási kampányt országos szinten a kormánypártok jelentős láthatósági fölénye jellemezte, amelyben jelentős volt az állami források aránya és harmadik szereplők résztvétele. Az állam és a kormánypártok összefonódása különösen nagy anyagi fölényt biztosított a kormánypártoknak, ami jelentősen torzította a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt.
- Önkormányzati szinten is több településen volt megfigyelhető a helyi erőforrások bevonása a kampányba a regnáló vezetés javára, továbbá egyes településeken a választóknak anyagi juttatással vagy annak ígéretével a választási eljárásban való részvételre buzdítása.
- A helyi, nemzetiségi és EP-választásokhoz kapcsolódó kampányköltéseknek nincs törvényi felső korlátja, és a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan.
- A választási és szavazatszámláló bizottságokra egyaránt jellemző, hogy választott tagjaikat politikai testület választja meg, a tagok ki- és megválasztásának szempontjai nem átláthatóak.
- Továbbra sincsenek biztosítva egyenlő feltételek a külföldön tartózkodó választók választójogának gyakorlására: a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak külképviseleteken, míg magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.
- Több településen bíróság állapította meg, hogy az önkormányzati egyéni választókerületek kialakítása jogsértően, gyanú szerint valamelyik félnek előnyt biztosító módon történt.
- A szuverenitásvédelmi törvénnyel felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Büntető Törvénykönyvnek a választásokhoz kapcsolódó módosítása dermesztően hathat az alapvető jogaikat gyakorolni szándékozó polgárokra, civil szervezetekre és a médiára. Ez torzítja a demokratikus közéletet és közbeszédet.
- A kormánypártok kommunikációja igen hangsúlyosan, szinte kizárólagosan jelent meg a kormánypárti médiumokban. A közösségi médiában kormánypárti hirdetők a teljes ellenzéki oldal sokszorosát, európai szinten is kimagasló összeget költöttek hirdetésekre úgy, hogy abban a magyar aktuálpolitikai eseményeket a Fidesz narratívája szerint keretezik.
- Változatlanul fennálló jelenség a szavazatvásárlás, a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása és a voksturizmus. Továbbra is előfordul a szavazók szavazatszámláló bizottsági tagok általi befolyásolása, különösen a mozgóurnás szavazás során az idősotthonokban.
- A magyar jogrendszerben az állampolgári választási megfigyelésre továbbra sincs jogi lehetőség. Az állampolgári választási megfigyelés tiltása egyrészt indokolatlan, másrészt a választásokba vetett közbizalmat gyengítheti.
Kedves Olvasó, ha tetszett ez a cikk, és szeretnéd, hogy az általunk képviselt társadalmi igazságosság minél több emberhez eljusson, legyél te is a támogatónk! Februárban és márciusban 6 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, hogy a Mérce idén ne csak túléljen, hanem épülni és fejlődni tudjon. Most ahhoz járulhatsz hozzá, hogy legyen időnk és energiánk fejlődni, kísérletezni és meg tudjuk sokszorozni tartalmaink hatósugarát! Hogy együtt még többeket győzhessünk meg arról, hogy egy igazságosabb világ lehetséges!
